Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-350

432 Az országgyűlés képviselőházának i meg a t. belügyminiszter úr, hogy érdeméül rójjam fel a^ mélyen t. miniszter úrnak, hogy ezt a törvényt és ezt,a rendeletet következetesen megtartotta. Csak a keresztény községi párt nem tartotta meg. Bizonyítani fogom, hogy a miniszter úr álláspontja helyes és következetes, de az az állapot, hogy a törvényhatóságban nemcsak az új törvényhatósági bizottságnak 1924-ben történt Összeülése után, hanem azt megelőzőleg is mindenható akaratot jelentett a Wolff-párt uralma, azt a helyzetet teremtette, hogy ma át van ruházva Budapest közlekedésügyi vállalatának vagyona, Magyarország legnagyobb vagyonú vállalata át van ruházva egy olyan társaságra, amely ellenérték gyanánt lemondott egy olyan vállalatról, amelyet nem lett volna szabad odaadnia más közületnek és más részvénytársaságnak. Jól méltóztassék figyelni, mert 'megszámlálhatatlan milliárdokról van szó. (Halljuk? Halljuk!) Amikor a Beszkárt. vagyona megváltásra került ama szerződés alapján, amelyet a székesfőváros 1895. szeptember 5-én kötött az akkori engedélyessel s amely szerint 1948-ban minden ellenérték nélkül átháramlik a fővárosra az egész közúti társaságnak, valamint a városi vasúttársaságnak minden vagyona, — e helyett a következő történt: A közgyűlést pótló tanács tárgyalásokat kezdett a Beszkárt. megelőző jogelődjének igazgatóságával és megállapodtak egy plattformában, amelyre nincs példa az egész világon. Megállapodtak abban, hogy a közúti igazgatósága — még mielőtt a fővárossal megegyeznék — és más érdekeltek kiszakítanak egy vagyonkomplexust ebből a vagyonból és alakítanak ebből egy új társaságot, amelynek neve Nova. Elvitték vele a ikistarcsai vasutat, elvitték vele ingatlanokat óriási értékekben, elvitték a nélkül, hogy ezt megengedte volna a törvényhatóság iközgyűlése, hogy megengedte volna az ilyen határozat végrehajtását a belügyminiszter. (Buday Dezső: A szerződés engedte meg! A rósz szerződés!) Önök megkötöttek egy szerződést, amely ma is érvényben van. (Buday Dezső: Nem!^ Más célra (köttetett meg a szerződés!) Bocsánatot^ kérek, mindjárt fel fogom olvasni és akkor látjuk, hogy önnek része volt ebben, Buday képviselő úr. (Buday Dezső: Miben?) Az alapszerződés készítésében. (Buday Dezső: Éppen az alapszerződésben van a jog!) De nemcsak, hogy része volt az alapszerződés készítésében, hanem ön ma is végrehajtja az alapszerződést, ma is igazgatóságig tagja ennek a társaságnak, s nem veszi észre és nem akarja elismerni azt, hogy egy olyan vagyon veszett el és olyan vagyon ment ki a főváros birtokából, amely vagyon lehetővé tenné azt, hogy itt ne azzal »kelljen foglalkozni, hogy egy nyugalmazott fővárosi alpolgármesternek, a Beszkárt alelnöki minőségben 133.000 pengő a fizetése, (Buday Dezső: Miért nem tetszik indítványt tenni, hogy miképpen szállítsák le a menetdíjakat. (Buday Dezső: Miért nem tetszik indítványt tenni, hogy indítson perta város a Nova ellen?) Vgy látszik, a t. képviselő úr átaludta azt a tevékenységemet, amikor megtettem indítványomat. (Buday Dezső: Hogy pert indítson, olyan indítványt nem hallottam! — Zaj. — Elnők csenget.) Tessék elolvasni a polgármester úr kijelentését, amelyet erre az előterjesztésre tett. A polgármester úr azt mondotta: «kiadom ezt a kérdést a tisztifőügyésznek, mert magam is úgy látom, hogy ezzel foglalkozni kell.» Ez tehát nem olyan irreleváns. De nem akarom, hogy Buday Dezső t. képviselőtársam közbeszólása miatt elmenjünk e 50. ülése 1930 február 7-én, pénteken. mellett a kérdés mellett, hanem csak zökkenjünk vissza a rendes kerékvágásba. T. Ház! Ott tartok, hogy állítom, hogy a Nova részvénytársaság óriási vagyontömegeket vitt el abból a várományból és abból a vagyontömegből, amelynek a fővárosra kellett volna ingyen háramlania. (Buday Dezső: Be kell perelni!) Kérem, a pert végezzék el azok, akik magánérdekeket ápolnak. Én a közérdek szempontjából megbélyegzem ezt az eljárást és rá akarok mutatni itt a nemzet színe előtt arra, hogy a fővárosnak az a gazdálkodása, amelyet ma a Beszkárt-ban és egyéb intézményekben inaugurál, ellenkezik a tételes torvényyel, ellenkezik a miniszteri rendeletekkel, ellenkezik a jelenlegi belügyminiszter úr álláspontjával is. Ebből méltóztatnak látni, hogy objektív az állásfoglalásom. En, aki bizalmatlan vagyok a mélyen t. belügyminiszter úr iránt és e törvényjavaslat iránt, (Meskó Zoltán: Mióta?) kötelességszerűen el ikell, hogy ismerjem, hogyha ebben a kérdésben eddigi magatartása mulasztásos^ is, — mert ezt is ki kell emelnem — de legalább megmutatja, hogy nem hagyott jóvá egy olyan határozatot, amellyel a főváros megkárosítása ilyen eminens módon mutatkozik meg. T. Képviselőház! Hogyan pattant ez ki? Amikor ezeknek a most szóban forgó ingatlanoknak az osztályozása likvidálásra került, egyszer ki kellett igazítani néhány négyszögölnyi területet, hogy vájjon az a Nováé-e, avagy időközben a főváros tulajdonába ment Beszkárt.-é. Egészen jelentéktelen néhány négyszögölnyi kis területről volt szó. Ezt a kis dolgot felterjesztették a belügyminiszterhez. A belügyminiszter leírt a fővároshoz, hogy: «Hohó, uraim, ezt a részletet én nem vagyok hajlandó jóváhagyni, mert hiszen még az egész komplexum nincs átruházva.» Ezt tettein szóvá a város közgyűlésén és ekkor született meg az elhatározás, hogy miután ez a kísérlet, hogy a Nova. és a Beszkárt. egyetértéssel a főváros vagyonát képező vagyontárgyakkal ilyen módon kíván rendelkezni, immorális, törvénybeütköző, a főváros törvényhatósági bizottsága a belügyminiszteri leirat alapján leveszi a napirendről ezt az átruházást. Nem lehet azt 'mondani, hogy ami áll erre a részletre, az nem áll az egészre. Honnan vette a főváros tanácsa és közgyűlést pótló szerve átmeneti időben azt a jogot, hogy szerződést kössön úgy, hogy azt mindjárt végre is hajtsa, amikor a törvény kimondja, hogy nem szabad végrehajtani a felügyeleti hatóság nélkül? Nagyon kérem a mélyen t. belügyminiszter urat, szíveskedjék erre azelőtt, mielőtt még tovább folytatnánk ezt a tárgyalást, egyenesen és őszintén feleletet adni: igaz-e, hogy a mai napig a Beszkárt. átruházási szerződése jóváhagyva nincs? Nem kérek semmi mást, csak ennek a ténynek megállapítását. En megdicsérem érte a t. belügyminiszter urat s mert alkotmányos érzékre vallott az, hogy egy ilyen, a főváros érdekeit sarkaiban megtámadó, kiforgató, a polgárság érdekeit súlyosan sértő és érintő ilyen elhatározást jóvá nem hagyott. Hozzátehetjük, hogy az urak nem elégedtek meg ezzel, hanem nagy vigalmi ünnepélyeket rendeztek. A Nova első ténykedése az volt, hogy ezekből a szerintem a főváros tulajdonát képező ingatlanokból saját tisztviselőinek elajándékozott, potom árért átengedett telkeket, amelyeket ezek két-három év múlva tízszeres és harmincszoros áron értékesítettek. Hol tűrnék ezt meg? Hol lehetne e felett napirendre térni? S