Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-336
30 Az országgyűlés képviselőházának 336. ülése 1929 december 6-án, pénteken. behozatal értéke Magyarországon összese^ 1.146,797.000 pengő, Budapesten 613,741.637 pengő, vagyis az összes behozatal értékének 53-52%-a. A kivitel értéke Magyarországon 800,473.000 pengő volt, a Budapestről külföldre kivitt áruk értéke 268,268.959 pengő, vagyis az összes kiviteli értéknek 33-51%-a. Géperő jármű volt Magyarországon 17.906, Budapesten 10.652, vagyis az ország összes autóinak, gépjárműveinek 59:49 százaléka. Az országban működő hitelintézetek száma 1838 volt, 12.360 tisztviselő alkalmazottal. A budapesti létszám 269, az alkalmazottak száma 7081, vagyis az összes hitelintézetek tisztviselőinek 57-29%-a, A Magyarországon működő hitelintézetek saját tőkéje kitett 510,041.000 pengőt^ a Budapesten működő hitelintézetek saját tőkéje 394,882.000 pengőt, vagyis az ország területén működő hitelintézetek tőkéjének 77-42%-át. A hitelintézetek összes vagyona Magyarországon 3.661,004.000 pengő, a Budapesten működő hitelintézetek összes vagyona 2.724,553.000 pengő, vagyis az összes vagyon 74'42%-a. Beszélhetnék kérem kulturális vonatkozásokról is. (Meskó Zoltán: Hány novellaíró van vidéken és hány Budapesten?) A magyarországi elemi iskolák összes tanítóinak száma 16.941, ezek közül a budapesti elemi iskolákban 2176 tanító működik, vagyis a tanítók összes számának 12-84%-a. Magyarországon összesen 156 középiskola van, Budapesten 47, vagyis az összes középiskolák számának 30-13%-a. Mindezeket az adatokat csak nagyjából kívántam idehozni. (Halljuk! Halljuk!) Most még csak valamit. Az összes állami bevételek 1926/27. évben kitettek 1.401,184.000 pengőt, Budapest összes bevételei 273,315.000 pengőt, vagyis az összes állami bevételek 19-51 %-át. Az állami kiadások összege Magyarországon az 1926/27-iki költségvetési évben 1.250,083.000 pengő, Budapest székesfőváros kiadásainak összege 267,344.000 pengő volt, vagyis az állami kiadások 21-39%-a. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Ezeket a számadatokat azért voltam bátor megismertetni az igen t. Házzal, — főképpen azokkal a t. képviselőtársaimmal, akik nincsenek annyira beavatva Budapest önkormányzata gazdasági, kulturális és szociális életének nagy kosimosába — hogy lássák azt, hogy ez a város mit reprezentál úgy tőkében, mint munkaszolgáltatásban, munkaalkalmak adásában, üzemének hatalmas, nagy fejlettségében, kulturális iskoláinak nívójában, az adóviselés terén stb., aminek következtében ezzel a várossal nem lehet úgy elbánni, mint ahogy az igen t. kormány vele elbánni akar. (Zaj.) A főváros tegnapi közgyűlésén élvezettel hallgattam Bródy Ernő t. képviselőtársam nagyszabású beszédét. Teljes objektivitással nyilatkozhatom erről, annak ellenére, hogy igen t. barátom és képviselőtársam, Bródy Ernő, úgy politikai felfogását tekintve, mint emberileg is igen közel áll hozzám, mert Bródy Ernő, a közgyűlés összes tagjainak véleménye szerint, olyan hatalmas, nagy közjogi munkában, panasziratban védelmezte meg Budapest önkormányzatát, amely klasszikus jogforrás lesz a későbbi idők számára is, abban a tekintetben, hogyan kell körülbástyázni a törvényhatóságuk önkormányzatát. T. Képviselőház! Csodálatos színjátékban gyönyörködhettünk, (Ügy van! Ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) amikor egy rendkívüli közgyűlést tartottunk néhány héttel ezelőtt a fővárosi törvénytervezet első megismerésénél, amikor még nem jöttek ezzel a törvényjavaslattal a Ház elé. A főváros egész törvényhatósága, a közgyűlés egyhangúlag tiltakozott akkor az ellen, hogy az ebben a törvénytervezetben foglalt megszorításokkal^ jogfosztásokkal szerencséltessék Budapest népét. Ebben a közgyűlési elhatározásban részes volt a közgyűlés minden pártja. (Ügy van! a baloldalon.) Tehát részes volt a Keresztény Községi Párt, a Községi Polgári Párt, az úgynevezett Kozma-párt is és részes volt a szociáldemokratapárt és a mi pártunk, a Nemzeti Demokratapárt is. Teljes egyhangúsággal védtük az autonómiát, és mi történt? Ezek az elvi megnyilatkozások és Budapestnek ez az impozáns jelentkezése az autonómia védelmére mindnyájunk lelkében azt a meggyőződést érlelte meg, hogy a törvény napvilágrajöttével, ahogy meg fogunk ismerkedni a konkrét tervekkel, majd a közgyűlési pártok exponensei, (Bródy Ernő: Meg fogják védeni az autonómiát!) akik a főváros közgyűlésén olyan egyhangúlag állást foglaltak, s akik közül Wolff Károly bizottsági tag úr például határozati javaslatban tiltakozott az autonómia megcsorbítása ellen, majd meg fogják találni a módját annak, hogy kellő eréllyel, kellő energiával megvédjék Budapest autonómiáját. Közben azonban a kulisszák mögött megindultak a tanácskozások, (Ügy van! a baloldalon.) tudniillik a kerületi beosztás tette lehetővé <a keresztény községi pártnak és a polgári pártnak állásfoglalásuk módosítását egyéb, nem tudni milyen okok mellett azért is, mert ezek a kerületi beosztások, úgy látszik, politikai eredmények szempontjából, nekik fognak kedvezni a választásoknál. Az úgynevezett intézőtanács, most már törvényhatósági tanács, egész struktúrája biztosítja a kormánynak azt, hogy ő azt csinálhatja Budapesten, amit akar. (Ügy van! Ügy van! a balodalon.) Olyan tárgyat visz be és azt fogadtatja el. lakárminő nagy anyagi háttere, gazdasági vonatkozásai is vannak az ügynek, amit akar, mert ott a 25 tagból álló törvényhatósági tanácsban 14 a választott bizottsági tag. (Bródy Ernő: Hat kinevezett van!) Hatot a főpolgármester úr nevez ki, a többi öt pedig áll a város vezetőiből, a főpolgármesterből, a polgármesterből és a három alpolgármesterből, tehát adva van már a kormány többsége. Itt megtörténhetik minden a világon, megtötrénhetik a legborzalmasabb dolog is, mert a kormány maga is tapasztalhatta, hogy a közpénzekből való gazdálkodás sokkal könnyebb lelkiismeretűvé teszi az embereket, -mintha saját magánvagyonukról, magánpénzükről kell gondoskodniuk; megtörténhetik, hogy az 500.000 pengőig terjedő kiadási és megszavazás! joga ennek a törvényhatósági tanácsnak hihetetlen korrupció ajtaját nyitja fel. Nekünk és minden pártnak egyformán kötelességünk odaállni az autonómia védelmére, a szegény dolgozó, fáradt és az agyonsanyargatott fővárosi polgárság védelmére. Meg vagyok győződve, hogy a Képviselőház többségi pártjainak lelkiismerete is meg fog mozdulni, mert mégsem herdálhatjuk el Budapest vagyonát, ' nem engedhetjük meg azt, hogy akárminő kormányok úgy gazdálkodhassanak Budapesten, ahogy nekik tetszik és ne legyen módja a főváros közönségének, hogy megálljt kiáltson, megállítsa azt a fosztogató kezet, amely esetleg ki akarja fosztani Budapest pénztárát, Budapest vagyonát. Mit tudom én és mit tudhatja a t. Ház, hogy milyen idők következnek. En csak nemrégen és többször láttam azt, hogy bizonyos^ vonatkozásokban igen könnyelmű gazdálkodás folyik a mai kormányzat részéről. (Gaal Gaston: A meghosszabbításról van szó!) Igazán nem vártam