Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-336

20 Az országgyűlés képviselőházának 15—15 peréig beszélhetnek. Természetesen mindazon törvényjavaslatot tárgyaló bizottságok, amelyek nem a III. címben foglalt különleges eljárás szerint elintézendő törvényjavaslatot tárgyalnak, a 170. ^ alapján tárgyalásaikat egyidejűleg folytathatják. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ehhez hozzájárulni? (Györki Imre: A házszabályokhoz kérek szót!) Nem a házszabályok _ címen adom meg a szót, hanem az elnöki előterjesztéshez. Miután elvi jelentőségű kérdésről van szó, négy képviselő úr ehhez a javaslatomhoz hozzászólhat. A képviselő úr méltóztatott jelentkezni, a szó megilleti. Györki Imre: T. Ház! Elsősorban a hásszabályok 187. §-a alapján kívánok felszólalni. Ügy értettem ugyanis az elnöki előterjesztést, hogy abban a kérdésben, hogy amikor ma a különleges eljárás szerint tárgyaljuk- ezt a most benyújtott 879. számú törvényjavaslatot, akkor lehet-e egyidejűleg a közigazgatási bizottságot összehívni, foglalkoztatni, ebben a kérdésben két képviselőnek egy-egy negyedóráig tartó felszólalása alapján lehet intézkedni. (Esztergályos János: Tegnap a belügyminiszter úr mást mondott!) Elsősorban is le kívánom szegezni, hogy a 187. § értelmében abban az esetben, ha valaimely kétely merül fel a házszabályok magyarázatára vonatkozólag, akkor a Ház a javaslatról legfeljebb négy képviselő felszólalása alapján dönt és ez a döntés többé vita és felszólalás tárgya nem lehet. Tehát nem két képviselő.nek van felszólalási joga egy-egy negyedórára, hanem négy képviselőnek. Elnök: Kérem, én négyet mondottam. A képviselő úr most felszólal, a többi urak meg jelentkezhetnek. Györki Imre: Akkor ezt tudomásul veszem, ellenben nem járulhatok hozzá ahhoz, hogy a felszólalás erre vonatkozólag 15 percben állapíttassák meg, mert erre^ vonatkozólag semmiféle rendelkezés a házszabályokban nincs. Elnök: A képviselő úr kérheti most is^ beszédidejének 15 perccel való meghosszabbítását ennél az elnöki javaslatnál. Györki Imre: Semmi szükség nincs arra, hogy kérjem a beszédidőm meghosszabbítását, minthogy semmiféle korlátozás a 187. § kérdésében nincs. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem vagyok hajlandó ilyen jogtalanságba belemenni (Bródy Ernő: Az egyetlen hely, ahol lehet beszélni!) és ilyen magyarázatot adni a 187. §-nak. A beszédidő korlátozására vonatkozólag a 187. §-ban semmiféle tételes rendelkezés nincs, ennélfogva sem a negyedórás beszédidőre, sem pedig ennek a beszédidőnek további negyedórával való meghosszabbítására engedélyt nem kérek, mert ilyen engedély megadására nem szorulok rá és erre szükségem egyáltalán nincs. (Mozgás jobbfelől.) Egyébként, t. Ház, abban a kérdésben... Elnök: T. képviselő úr, tévedésben méltóztatik lenni, mert a házszabályok 154. §-a szerint intézkedik, hogy «A napirend előtti, továbbá minden egyéb, a napirenden lévő tárgy érdemét nem érintő, valamint azokra az ügyekre vonatkozó felszólalások, amelyeknek a 138. § (1) bekezdése szerint csak általános vitájuk van, 15—15 percnél tovább nem tarthatnak.» (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ügy van!) Györki Imre: Nincs úgy! (Kozma Jenő: Nem is akar 15 percig beszélni!) Elnök: T. képviselő úr, ez generális, általános rendelkezés és. minden olyan esetre vonatkozik, ahol nem érdemlegesen méltóztatnak törvényjavaslattal foglalkozni. Csak ennyit kívántam az igen t. képviselő úr tudomására 6. ülése 1929 december 6-án, pénteken. I hozni, egyébként méltóztassék beszédét folytatni. Györki Imre: T. Képviselőház! Fenntartom azt az álláspontomat, hogy az elnök úr most idézett 154. §-nak rendelkezései nem vonatkoztathatók a 187. § rendelkezéseire. A 187. § arra nézve tartalmaz rendelkezést, hogyha egy olyan új eset áll elő, amely új esetben a Háznak mintegy elvi jelentőségű döntést kell hoznia. Itt a legkevesebb az, hogy megadassék a jog a képviselőknek és a Képviselőháznak arra, hogy a maguk álláspontját minden időkorlátozás nélkül adják elő és ismertessék meg. (Úgy van! a szélsőbaloldalon-) Abban az esetben, ha a 154. §-ban megállapított korlátozott időt ide is akarták volna alkalmazni, akkor — ismerve a házszabálymódosító bizottságnak retrográd intézkedéseit — ismerve azt a szellemet, amelyet a házszabályok r módosításánál keresztülvittek a bizottságban és itt a plénumban, amikor a beszédidőt a legteljesebb mértékben akarták korlátozni és ezt keresztül is hajtották — kétségtelen, hogy a 15 perces beszédidőt természetszerűleg ide is vonatkoztathatták volna. Minthogy azonban a 187. §-ban semmiféle időkorlátozás nincs, ennélfogva újólag tiltakozom ez ellen az elnöki önkénykedés ellen és tiltakozom az ellen, hogy a 154. $-nak rendelkezéseit erőszakkal ide akarják beleapplikálni. Ami mármost az érdemi tárgyalást illeti, a házszabályok 170. §-a olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a Ház külön intézkedése nélkül a Ház üléseinek tartama alatt bizottság törvényjavaslatot csak akkor tárgyalhat, ha jelentésének beadására záros határidő tűzetett ki. Nem lehet vitás közöttünk az, hogy annak a törvényjavaslatnak letárgyalására, amely a székesfőváros önkormányzatának újjáalakításáról szól és amelyet most már körülbelül a harmadik hete tárgyal a közigazgatási bizottság, a Ház záros határidőt egyáltalán nem tűzött ki. Ebből is folyik a 170. § alapján, hogy amikor a Ház különleges tárgyalási rendszer ( alapján tárgyalja ezt a most benyújtott törvényjavaslatot, akkor semmiféle bizottsági tárgyalásnak helye egyáltalán nem lehet. Teljesen tarthatatlan^ és lehetetlen, hogy amikor foglalkoztatni kívánják a közigazgatási bizottság tagjait, éppen azokat a bizottsági tagokat, akik ennél a törvényjavaslatnál is talán elsősorban vannak érdekelve, akiket azért választottak és azért küldöttek be a közigazgatási bizottságba, mert szaktudásuk, szakképzettségük folytán éppen arra hivatottak, hogy ilyen törvényjavaslatot tárgyaljanak, akkor itt a Házban tárgyaltassanak a különleges rendszer szerint, ott a bizottságban viszont bizottságilag kívánják tárgyaltatni a másik benyújtott törvényjavaslatot. Ez egyértelmű volna azzal, hogy azokat a képviselőtársaimat, akik ezzel a materiával foglalkoztak, akik hetek óta bedolgozták magukat abba a törvényjavaslatba, (Bródy Ernő: Es a miniszter is két helyen lesz?) elütik attól a lehetőségtől, hogy a törvényjavaslattal itt foglalkozzanak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Mert, bocsánatot kérek, 41 tagja van a Képviselőház közigazgatási bizottságának, a 41 tag közül itt vagyunk majdnem mindnyájan, akik a bizottságnak tagjai vagyunk és a bizottsági tagok egyúttal részt kívánnak venni itt ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásában s akkor el vagyunk ütve ama házszabályszerű jogunktól, hogy itt felszólaljunk és megvitassunk bizo-