Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-335

Az országgyűlés képviselöházanafc 335. Többség. A Ház a választ tudomásul vette. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Az érdekel­tek is tudomásul veszik!) Hegymegi Kiss Pál képviselő úr a házsza­bályokhoz kért szót. A szót a képviselő úrnak megadom. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! A holnapi na­pon tárgyaltatja velünk a belügyminiszter úr a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagjai mandátumának meghosszabbítására vonatkozó javaslatát. Ezt már holnap ia házszabályok har­madik címében szabályozott különleges tárgya­lási módszer szerint tárgyalnák. Ugyanakkor kapjuk most a meghívót, amely szerint a Ház közigazgatási bizottságát a székesfővárosi köz­igazgatásáról iszóló törvényjavaslat tárgyalá­sára ugyancsak holnap délelőtt 11 órára össze­hívták. Tehát éppen azok, akik a székesfővárosi törvénnyel foglalkoznak, elüttetnek attól, hogy a plénumban a mandátum-meghosszabbításra vonatkozó javaslatot tárgyalhassák. (Bródy Ernő: Hallatlan! — Bárdos Ferenc: Hogy ne szólalhassanak hozzá!) De ebben a helyzetben van maga a miniszter úr is, akinek kötelessége a bizottságban is képviselni a közigazgatási ja­vaslatot, itt pedig kötelessége képviselni a man­dátum-meghosszabbító javaslatot. Hát én nem tudom, hogy a miniszter úr hogyan és miként lehet egyszerre két helyen. De megállapítom azt, hogy a témák azonosságánál fogva is nem helyes a két közigazgatási kérdés egyikét az új tárgyalási módszer szerint a plénumban, mási­kat pedig ugyanakkor a bizottságban tárgyalni. Annyival inkább meglep ez, mert a házsza­bályok 170. §-a értelmében: «A Ház külön intéz­kedése nélkül a Ház üléseinek tartama alatt bi­zottság törvényjavaslatot csak akkor tárgyal­hat, ha jelentésének beadására a Ház záros ha­táridőt tűzött ki.» Vonatkozik tudniillik ez a házszabályrendelkezés a különleges tárgyalási módra, amikor voltaképpen a plénum alkot egy bizottságot és minden képviselőnek módot akar­nak adni, hogy jelen legyen. Es akkor most itt egy külön szakbizottsági ülést, hasonló tartalmú témával foglalkoztatva, hívnak össze. En nem tudom, hogy a Ház ilyen engedélyt adott volna, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem adott!) pedig a meghívók kibocsáttattak. Kérdem a t. elnök urat, tekintettel a ház­szabályok vonatkozó szakaszára, hogy tényleg összehívták-e holnapra a közigazgatási bizott­ságot a székesfővárosi törvényjavaslat tárgya­lására akkor, amikor itt a Ház plenumában az angol, vagy különleges módszer szerint quasi, mint bizottság a székesfővárosi bizottsági tagok mandátum-meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyaljuk? Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A házszabályt akarja a miniszter úr magyarázni?) Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! T. képviselőtársamnak teljesen igaza van, csak annyiban méltóztatott tévedni, hogy utalt a 170. §-ra. A 170. § azt mondja, hogy abban az esetben, ha különleges módszer szerint tárgyal általános vitában a Házban a plenum, bizottsági ülés nem tartható. Az, hogy holnap délelőtt 11 órára a közigazgatási bizottság az én tudtom­mal és hozzájárulásommal egybehivatott, még nem azonos azzal, hogy ülést is tart. (Hegy­megi Kiss Pál: Az nem lehet!) En ma szándé­koztam javaslatot tenni a Házhoz arra vonat­kozólag, hogy a házszabályok 170. §-a alapján engedje meg, hogy addig, amíg a plenáris ülés tart, a közigazgatási bizottság is tarthasson üléseket, azonban olyan rövid , időre van szük­ség még ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 5-én, csütörtökön. 17 közigazgatási bizottság letárgyalhassa, hogy abban a reményben voltam, hogy ma délelőttaz interpelláció elmondása és a zsűri kisorsolása rövidebb időt fog igénybevenni, úgyhogy még ma módjában lesz a bizottságnak ezt a törvény­javaslatot letárgyalni. Ezért nem tettem erre vonatkozólag propozíciót. Mivel azonban ez módomban nem állott, ennélfogva holnap szán­dékozom az ülés elején a t. Háznak erre vonat­kozólag indítványt tenni és amennyiben a Ház bölcsesége úgy fog határozni, hogy hozzájárul indítványomhoz, akkor a közigazgatási bizott­ságnak a házszabályok értelmében módjában lesz 11 órakor ülését megtartani, amennyiben azonban bölcsen úgy méltóztatnak határozni, hogy indítványomat nem méltóztatnak elfo­gadni, akkor a 11 órára összehívott közigazga­tási bizottsági ülést a bizottság természetszerű­leg nem fogja megtartani. Ennyit kívántam elmondani a t. képviselő­társam felszólalására. (Peyer Károly: Akkor sem lehet előre összehívni, csak a Ház határo­zata után!) Ülést nem tarthat, de hogy nem lehet összehívni, az nincs a házszabályokban! Méltóztassék elolvasni! Elnök: Tomcsányi Vilmos Pál képviselő úr is a házszabályokhoz kért szót. A képviselő urat a szó megilleti. Tomcsányi Vilmos Pál: T. Ház! Valami félreértés van a dologban. Megnyugvással vettem a belügyminiszter úrnak ezt a felszólalását olyan értelemben, hogy mivel a téma ugyanaz, kívánatosnak tartja, hogy a képviselő urak ugyanakkor, amikor itt kell lenniök, ne legyenek a bizott­ságban is elfoglalva. Én azonban le akarom szögezni, hogy az az álláspont, amelyet a kép­viselő úr hangoztatott és amely, úgy látszik, álláspont akar lenni a Házban, nem felel meg a házszabályoknak. A házszabályok ezekre r a különleges eljárásokra nézve azt tartalmazzák, hogy olyankor, amikor albizottság tárgyal már, a plénum nem tarthat ülést, mert a bizottság... (Hegymegi Kiss Pál: Tudom, de rosszul tet­szett szövegezni!) Egészen világosan van szö­vegezve. Annak tehát semmi akadálya nincs, hogy olyankor, amikor a különleges eljárás sze­rint a plénum ülésezik itt a Házban, akkor a régi eljárás szerint valamelyik bizottság ülést tarhasson. Ebben az esetben ugyanaz a helyzet, mint amikor a régi eljárás szerint összeesik a plenáris ülés és a bizottsági ülés. Hogy ez kí­vánatos-e, vagy sem, az más kérdés. Sok^ eset­ben nem kívánatos, hogy összeessék, a házsza­bályok azonban ennek útját nem állják, ennek , semmi akadálya nincs. Ennek következtében * tehát nézetem szerint jogilag a házszabályok értelmében egészen bátran ülésezhetnék ebben az esetben még a bizottság is, én azonban tel­jesen honorálom a belügyminiszter úr lojális felfogását, hogy nem akarja, hogy a képviselő urak itt is, ott is el légynek foglalva s ebben az esetben azt akarja keresztülvinni, hogy a bi­zottság ne ülésezzék akkor, amikor ugyanezt a kérdést a Ház plénuma tárgyalja. (Hegymegi Kiss Pál szólásra jelentkezik.) Elnök: A képviselő úr milyen címen kér szót? (Hegymegi Kiss Pál: A házszabályhoz kérek szót!) A szólásjogot a képviselő úrnak megadom. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Én elismerem, hogy igen t. képviselőtársam volt ennek a kü­lönleges tárgyalási módszernek korrigáló ja és azonkívül megszövegezője, meg kell azonban állapítanom, hogy a III. cím 170. §-ában ez van (olvassa): «A Ház üléseinek tartama alatt bi­zottság törvényjavaslatokat csak akkor tár­3

Next

/
Thumbnails
Contents