Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-344

Az országgyűlés képviselőházának 3H> ülése 1929 december 20-án,'pénteken. 257 nya szerint dolgoztak bizottsági tagok, akik közelállnak az élethez, bent vannak az életben és soha szabálytalanság nem, történt. Az iroda részéről történt szabálytalanság, mert az irodát a polgármester irányította, a polgármester befolyásolta, a polgármester csinálta. Az iroda hagyott ki egyes választókat és az iroda helyezkedett arra a bürokratikus álláspontra, hogy a polgárokat megfossza választójoguktól. Most pedig- csak egy személy lesz. Tessék tehát disztingválni! Kikapcsolódik aa igazoló választmány, az igazoló választmány csak a felszólamlásokat veheti fel, de nem állíthatja össze a névjegyzéket. így a névjegyzéket összeállítani nem lehet és egyenesen abszurdum, ha azt mondják, hogy ehhez új hivatalt kell szervezni. Nem. kérem, ennek egyszerű módja van, t. miniszter úr* Majd rá fogok mutatni arra, hogy ezt a miniszter úr is tudja, csak Budapesten nem akarja megcsinálni. Hogy mennyire tudja a miniszter úr s mennyire tudja a belügyminisztérium, hogy nem kellene új hivatal, új szerv, amikor takarékosságról beszélnek, hanem! sokkal egyszerűbben is el lehetne a kérdést intézni, az kitűnik egy rendeletből. A Budapesti Közlönyben december 13-án megjelent a belügyminiszter úrnak egy rendelete, amely a községi képviselőtestületek újjáalakításáról intézkedik s azt mondja, hogy amennyiben újraalakulnak az esedékes községi képviselőtestületek, az 1929 : XXX. t.-cikk szakaszait is megfelelően alkalmazni kell. A választói névjegyzékre vonatkozólag a következőket mondja Œnlljuk! a szélscbnloldalon. — olvassa): «A községi választói névjegyzék öszszeállításának alapjául az országgyűlés ^képviselői választóknak a községi választás évére érvényes névjegyzéke szolgál.» Ugyebár, milyen egyszerű dolog ez! (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Miért kell külön névjegyzéket összeállítani? Miért kell az ors-záírgyűlési névjegyzéket és a községi névjegyzéket minden évben kiigazítani? Ez a differencia a két év és a hatévi helybenlakás tekinteteben a törvényhatósági és az országgyűlési választói névjegyzékek között. Miért kell a polgárnak külön verekednie a községi választójog-ért s az országgyűlési választójogért és miiért kell a polgárnak a. bürokráciával is harcolni, hogy megszerezze a választójogát? Ha az egész esztendőben, januártól augusztusig nem törődik a választójogival, akkor, akármennyire is van a jogosultsága, kimarad a választójogból. (Propper Sándor: El akarják kedvetleníteni! Eemélik. hogy így kirostálhatják a felét!) A kérdést egyszerűen lehetett volna megoldani. Azok a differenciák, amelyek a két év és a hat év között vannak, egyszerűen kiigazíthatók, ámde, úgy látszik, á kereszténypárt helyesebbnek tartja a dolog ilyen megoldását és választóinak bentmaradását a választójogban. (Petrovácz Gyula: Senkit, akinek választójoga van, nem engedünk kihagyni!) Ügy látszik, ezt célszerűnek tartja, mert a polgármesteren keresztül ezt érvényesíteni is tudHa. míg más pártoknak a névjegyzék összeállítására semminemű ineereneiaja nincs. Azt mondják erre: tessék jogorvoslattal élni az igazoló-választmányhoz és a közigazgatási bírósághoz. Köszönöm szépen, nem kérek belőle, s nem kér a polgárság sem ebből. Ha a jogot úgy mérik, hogy verekedni kell érte, akkor ennek a jognak nincs értelme. Ahol a jogért verekedni kell. ott ne beszéljenek alkotKÉPYISELÖHÁZI NAPLÓ. XXIV. mányosságról. Olyan rendszert kell teremteni, hogy a polgár könnyen hozzájusson a választójogához- Ebbe a törvénybe tehát nagyon egyszerűen be lehetne venni a miniszter úr idevonatkozó rendeletét: Mindenkinek választójoga van, aki az országgyűlési névjegyzékbe fel van véve. Punktum, kész van. Ezen az alapon el lehet intézni a kérdést és nem kell kétszer veszekedni kétféle választójogért. Persze, ez az uraknak könnyű, kényelmes, mert nem járnak utána. A maguk pártját felhajtják, ezt elintézi a polgármester, beveszi a névjegyzékbe, a többiek pedig maradjanak ki. (Propper Sándor: Fütyülnek a választójogra! Majd kineveztetik magukat!) Nyilvánvaló, hogy ezt a rendszert így megtartani nem lehet és nem szabad. Én ismételten tiltakozom ez ellen, de ez nemcsak az én egyéni dolgom, hiszen beszéltünk itt passzivitásról, talán részt sem veszünk a választásban. Nem törődünk vele. Önök tudják, hogy mi a jogainkért verekedni is tudunk s azt is tudják az urak, hogy egy párt sem tud annyira verekedni a jogaiért, mint mi. De miért kell megteremteni ezt az állapotot, miért kell bizonyítani törvényen, törvényes intézkedéseken keresztül, hogy nehéz hozzájutni? Miért kell ezt az akadályt felállítani? Okosság-e, praktikusság-e, nemzeti érdek-e, hazafias cselekedet-e, hogy a jogokat így mérik? Helyes, erkölcsös dolog-e, jó dolog-e ez? Dehogy, uraim! Ez olyan, hogy úgy mondjam, tyúkszemtaposás, minden erővel csak azt a polgárt nyomni, ütni, bántani és nehézzé tenni számára, hogy jogaihoz jusson. Semmi értelme, semmi célja, minthogy elégedetlenséget szít, elkeseredést szül, mert az igazságtalanságok sokasága ebből következik, az ilyen intézkedésekből származik és nyilvánvaló, hogy ha az a polgár elégedetlen, szidja a hatóságot, szidja a kormányt: oka van rá. de az okot önök adják. Ugyanígy állunk az ajánlási rendszerrel is. (Propper Sándor: Az csak a finom valami!) Az ajánlási rendszer csődöt mondott mindenki előtt a legutóbbi választásoknál. Aki komolyan nézi a választások módszereit, aki komolyan nézi az alkotmányosságot és megfigyelte a legutóbbi választások alatt az ajánlási rendszerrel űzött módszereket, az előtt nyilvánvaló, hogy ez az ajánlási rendszer nem állhat meg, hogy szégyene a magyar államnak, szégyene a magyar kormányzatnak; szégyene még a nyiltszavazási rendszernek is, hogy ilyen ajánlási rendszer egyáltalán lehetséges, egyáltalán fennállhat és most statuálják újra a fővárosi törvényjavaslatban: ezer ajánlás kell. A kormány a befolyása alatt álló rétegeket tudja kényszeríteni — majd számokkal is ki fogom mutatui — arra, hogy ajánljanak, aláírják az ajánlási íveket; tudja erre kényszeríteni, míg az ellenzéki pártok nehezebben kapják meg ezeket az ajánlásokat. (Petrovácz Gyula: Különösen a szakszervezet!) A szakszervezet könnyen megkapja. (Petrovácz Gyula: Erről van szó!) A kereszténypárt is megkapja valahogyan; jobban, mint a kormánypárt; majd ki fogom mutatni. (Bródy Ernő: Az mutatja az objektivitását, hogy a szakszervezet meg tudja kapni és még sem kell neki az ajánlás! — Propper Sándor: Három angol polgárt egyenlővé tesznek ezer magyar polgárral!) Ez az ajánlási rendszer csak arra jó, hogy bebizonyítsa azt, hogy a titkos választási eljárást nem veszik komolyan. Ezt számok igazolják. Itt van egy kimutatás arról, hogy a titkos kerületekben, tehát azokban a kerületekben, 39