Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-340

Az országgyűlés képviselőházának 3U0. megszűnt. (Esztergályos János: Miután az autonómia érintetlen maradt?) A törvényhatósági bizottság minden egyes tagja választás útján fog helyetfoglalni a közgyűlésben. Választás fog érvényesülni minden téren, amint azt a javaslatból látni méltóztatik. (Jánossy Gábor: Nohát! — Bródy Ernő: De ki választ? A nép, vagy pedig a kiválasztottaki) A nép és a közgyűlés is! Nem tudom, hogy miért méltóztatik ezt olyan erősen diffikultálni, mert abban talán megegyezünk Bródy Ernő t. képviselőtársammal is, hogy a törvényhatósági bizottság mégis csak egy autonóm testület. (Bródy Ernő: De nem a választásra való!) Ha ez az autonóm testület választja — mondjuk — az örökös tagokat, nem lehet autonómiasértés... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, és kérem, hogy ne méltóztassanak parallel szónoklatokat tartani. Usetty Béla előadó: ...vagy ha választ az érdekképviseletek közül is tagokat, ezt nem lehet az autonómia rovására írni, sőt szerintem ez az autonómia megerősítése. De én az autonómia megerősítését látom a törvényhatósági tanács létesítésében is, mert a törvényhatósági tanács, mint méltóztatik tudni, nemcsak a közgyűlés hatásköréből kap most már hatáskört, hanem hatáskört kap a régi tanácsi hatáskörből is, és egészen új hatáskört is kap, mert nagymérvű választási joga lesz a törvényhatósági tanácsnak. Ez fogja megválasztani a tisztyiseselok jórészét, kiküldi az üzemigazgatóságok tagjait, megválasztja az egyes szakbizottságok elnökeit és pedig most már a törvényhatósági biottsági tagok sorából. Nagymérvű kiterjesztését látom az autonómiának ebben a tényben, hogy most már az egyes szakbizottságok elnökei törvényhatósági bizottsági tagok lesznek és hogy azok az elnök helyetteseit maguk fogják megválasztani. Ha arra méltóztatik gondolni, hogy miiven nagy hatáskört kapott a polgármester, (Szilágyi Lajos: Kevesebbet, mint Szeged, vagy Debrecen polgármestere!) akkor itt nem lehet az autonómia csökkentéséről beszélni. Ami a főpolgármester hatáskörét illeti, amelyet szintén erősen méltóztatnak diffikultálni, azt hiszem, nem lehet megállapítani azt, hogy ez a törvényjavaslat mélyebben nyúlt volna bele ebbe a kérdésbe, és mélyebben rendezett volna az autonómia érdekében, mint amennyire az szükséges és az állam érdekében is kívánatos volt. A főpolgármester, mint méltóztatik tudni, nem kinevezett embere a kormánynak, nem is a kormány képviselője, hanem csak bizalmasa. Az ő hatalma jórészben az autonómián nyugszik, mert hiszen államfői hármas kijelölés alapján maga az autonómia a törvényhatósági közgyűlés választja. Már pedig, ha ez így van, hogy az autonómiában is nyugszik a* hatalma, amit nem lehet vitatni, akkor kétségtelen tény, hogy ezzel szemben le kell vonni azokat a következményeket is, amelyek ezen választás folytán a főpolgármesteri hatáskörnél megnyilvánulnak. Nem lehet tehát kifogásolni azt, hogy a főpolgármester a tisztviselői kinevezéseknél bizonyos hatáskört kap. Az orvosokat eddig is a főpolgármester nevezte ki, a mostani javaslat szerint is ki fogja nevezni, tehát változás nem történik. A főpolgármester ki fogja nevezni a főiskolai, műszaki képesítésű tisztviselőket, ki fogja nevezni a főpolgármester a jogi képesítésű tisztviselőket, a legalsóbb fizetési csoportba tartozókat, ami azért vált szükségessé, mert hiszen kétségtelen, hogy ezek közül fognak kikerülni azok, akik majdan a fővárost vezetni fogják. ilése 1929 december 13-án, pénteken. 127 De nemcsak a főváros vezetői kerülnek ki innen, hanem f esetleg kikerülnek az államkormányzat vezetői is, mert — amint méltóztatik tudni — az 1929. évi XXX. tc.-ből, mely a minősítést is megváltoztatta, ezentúl most már az egyes minisztériumok nem fognak valakit rögtön miniszteri fogalmazónak vagy titkárnak kinevezni, hanem berendelik a közigazgatásból azokat a tisztviselőket, akik a közigazgatásban beváltak és azokat fogják átminősíteni. Az államérdek is megkívánja tehát, hogy ez a kiválasztás megtörténhessék és a főpolgármester szintén bizonyos jogkört kapjon ezeknek az ideiglenes tisztviselőknek alkalmazásánál, akikből a fogalmazók lesznek. A másik dolog, ami a főpolgármesteri hatáskörnél új, az, hogy a főpolgármesternek vétójoga lesz majd a tanító- és a nevelőszemélyzet kinevezésénél. Ezt méltóztattak nagyon sokan diffikultálni, — már a közigazgatási bizottságban is hallottunk erről — és azt kívánták, hogy ez csak a polgármester hatáskörében maradjon meg. Magának a nemzetnek érdeke követelte azonban, hogy ennél a fontos kérdésnél beleszólása legyen a főpolgármesternek, aki részben autonómiális szerv is, ezt tehát nem lehet ezért sem kifogásolni. De ha úgy fogjuk fel, hogy a kormány megbizottj kormány bizalmasa, akkor sem lehet kifogásolni, mert ez olyan nagyfontosságú tény, amelynek kihatása van a nemzetnek, az államnak egész életére. Mindnyájan tudjuk, hogy a fiatal lelket lehet legjobban hajlítani, a fiatal lelket lehet legtöbbször megtömni azokkal a mérgezésekkel is, amelyek kihatással lehetnek az egész nemzet életére. Nem akarok visszatérni a kommün emlékeire... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos: Nem lehet ebből élni! — Peyer Károly: Ha nem lett volna kommün, sohasem lettek volna itt, legyenek hálásak is ennek a rendszernek! — Elnök csenget — Peyor Károly: Annak köszönhetik, hogy itt vannak, ebből él az egész társaság. — Zaj a jobb- és baloldalon. — Peyer Károly: Abból élnek, meg a lengyel zsidókból. Ez a két érv van a raktárban.) Elnök: Már éppen eleget szólt közbe a képviselő úr. Kérem, hogy a képviselő urak komolyan, nyugodtan méltóztassanak meghallgatni az előadó úr fejtegetéseit. (Jánossy Gábor közbeszól.) Csendet kérek a jobboldalon! Usetty Béla előadó: Pódiumnak használták fel a tanítói széket és ezen keresztül akarták megmérgezni a lelkeket. Az államnak tartozó kötelessége, hogy vigyázzon arra, hogy kik nevelik az ő ifjúságát. (Szilágyi Lajos: Hát kilenc évig nem vigyáztak rá?) Nem beszélek a mostani időkről, t. képviselő úr, azonban ez a törvényjavaslat nemcsak a mostani időt akarja törvénybe foglalni. (Peyer Károly: Arról beszéljen, hogy vannak tanítók, akik évek óta nem teljesítenek szolgálatot, mert állandó felmentésben vannak!) Elnök: Kérem képviselő úr, ne tessék utasítást adni az előadó úrnak, hogy miről beszéljen. A képviselő úr is azt mondja el ha beszél, amit akar. (Helyeslés a jobboldalon.) Usetty Béla előadó: Az állam tartozó kötelessége volt, hogy ennél a kérdésnél legalább bizonyos beleszólási jogot biztosítson magának. Azt hiszem, hogy ez nem lesz olyan veszedelmes, mint ahogy azt egyes képviselőtársaim látják, mert hiszen itt is az autonómia akarata fog érvényesülni Elképzelhetetlen az, hogy legyen egy főpolgármester, — vagy hogyha megváltoznék a szakasz és a kultuszminiszter kerülne helyébe, egy kultuszminiszter — aki ne venné 20'