Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-338

Àz országgyűlés képviselőházának 338. legközelebbi interpellációs napon lesz elmondható. Következik Vargha Gábor képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Szíveskedjék a jegyző úr azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa az interpelláció szövegét). «Interpelláció. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a M. Kir. Gabona- és Lisztkísérleti Állomás jelenlegi miniatűr alakjában, kis méreteiben, hézagos felszerelésével, kevés személyzetével és parányi költségadományával az országos célt, a magyar nemzeti búzatermelést, tehát közgazdasági életünk legfontosabb ágát, a magyar búza minőségi megjavítását, régi fényébe ós világhírébe való visszaállítását nem képes elég hatásossággal, elég síillyal és abban a gyors ütemben szolgálni és végrehajtani, amint azt csonka országunk igen súlyos és válságos közgazdasági helyzetében az egész gazdatársadalom érdeke és országunk erkölcsi tekintélye és méltósága megkövetelné? 2. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr az 1. pontban előadott állapoton változtatni, a felhozott körülményeket szakbizottság kiküldésével haladéktalanul megvizsgáltatni, javaslatot kérni, a hiányokat pótolni, az állomást országos céljának és hivatásának megfelelő módon 'kibővíttetni, f elegendő számú tudományos műszerreL vizsgálati eszközökkel, valamint személyzettel ellátni, s póthitel alakjában a szükséges pénzösszeget rendelkezésére bocsátani? 3. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr a M. Kir. Gabona- és Liszkísérleti Állomásnak már hónapok óta megállapított búzavizsgálati adatait közzétenni, nyomtatásban megjelentetni, hogy a hivatalos állami vizsgálat hiteles, pontos, megbízható adatait minden ' érdeklődő behatóan tanulmányozhassa, s belőlük levonil cl S Sei cl tanulságokat? 4. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr a M. Kir. Növénynemesítő Intézettől a növénynemesítőknek fajtaelismerésben és fajtatörzskönyvelésben részesített búzafajtáit a M. Kir. Gabona- és Lisztkísérleti Állomásnál végzendő, ellenőrző minőségi vizsgálatnak alávetni, a -meg nem felelők törlését elrendelni, s egyben intézkedni, hogy a jövőben állami fajta-elismerésre s törzskönyvelésre csakis olyan búzafajták kerülhessenek, amelyeket előzetesen a M. Kir. Gabona- és Lisztkísérleti Állomás minőségileg megvizsgál és bizonylatával felvételre ajánl? 5. Hajlandó-e az elmondott nyomós okok alapján és tekintettel az összes magyar gazdákat nyomorgató s egész közgazdasági életünket erősen sorvasztó búzaválságra, ennek minél előbb való elhárítása, s a magyar búza minőségének hatalmas tempóban történő megjavítása céljából intézkedni, hogy minden bürokratikus főhatóságtól, sőt magának a földmívelésügyi kísérletügyi főosztályától is teljesen független és önálló hatáskörrel létesítsen az Országgyűlés gabona-kormánybiztosságot, mely szakszerű munkásságát illetőleg, valamint erkölcsi és anyagi felelősségére nézve kizárólag csakis a minisztertanácsnak tartozzék szavatossággal?» (Propper Sándor: A nyilt erőszak miatt már itt sem lehet beszélni!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vargha Gábor: T. Ház! Észak-Amerikának Iowa államában — így olvasom egy jeles szakíró könyvében — az 1909. évben termett tengerinek 73%-a csiraképtelenné vált. Amikor ez köztudomásra jutott, az egész országban valóságos ülése 19Î9 december 11-én, szerdám,. iöl pánik tört ki és a társadalomnak valamennyi rétege teljes izgalomban volt. Nemcsak a gazdák, hanem az iparosok, kereskedők, hivaltalnokok, tudósok, politikusok egyébbel sem foglalkoztak, mint annak megvitatásával, vájjon mi lenne tehát a célszerű teendő, az összejöveteleken, gyűléseken mindenütt ez képezte a beszélgetés tárgyát, hivatalos úton, meránúton a legmesszebbmenő, a legszélesebbkörű kísérleteket végezték, a lapok ezeket a kísérleteket és az eredményeket mindennap közölték, és nem szűntek óvni a gazdákat attól, hogy egyetlenegy tengeriszemet se ültessenek el csiráztatási kísérlet nélkül. En közelebbről nem ismerem Iowa állani gazdasági viszonyait, de ebből azt látom, hogy éppen olyan mezőgazdasági állam lehet, mint aminő mi vagyunk, de ugyancsak ebből a csiraképtelenség feletti vitából azt a következtetést vonom le, hogy ott valóban erős közgazdasági véleménynek kell uralkodnia, mely összefogásra tudta bírni az egész közvéleményt, hogy ezt az állam közgazdasági életét fenyegető veszélyt elhárítsa, miután azt látták, hogy attól az állani exisztenciája függ. De ha nem is ismerem Iowa állam gazdasági viszonyait, a magunk kis csonka országáét annál jobban ismerem és itt megállapíthatom, hogy ennek a kis csonka országnak sorsa, létezése mégis csak a mezőgazdaságon alapul, majdnem kizárólag, annak prosperitásától, különösen pedig legfontosabb mezőgazdasági ágának, a búzatermelésnek minőségétől és mennyiségétől függ. Iowa államnak annyira szívén feküdt tengerijének csiraképtelensége, százszor, sőt ezerszer inkább szívén kell feküdnie a magyar államnak, hogy búzája minden irányban a legmegfelelőbb módon termeltessék ki, mert hiszen a magyar búza a magyar gazdára nézve mindig létfenntartási, exisztenciális kérdést . képezett.. A magyar gazdát a magyar búzához vérbeli ösztönénél fogva olyan ragaszkodás fűzi, hogyha ma valaki a magyar búzát a magyar gazdától elvenné, akkor annak életét venné el. Én azt kérdezem ezek után: jött-e olyan izgalomba a magyar közvélemény, vagy a magyar társadalomnak bármely rétegei, valahányszor itt rossz búzatermelés volt? Történt-e akár az állam, akár a gazdasági és kereskedelmi intézmények részéről olyan intézkedés, hogy a baj okait felkutassuk s megismerjük? Fejtett-e ki a társadalom olyan lázas tevékenységet, amely odairányult volna, hogy a mi búzatermelésünk a legmagasabb fokra emeltessék? Én nem állítom, hogy nem történtek intézkedések, de ezek az intézkedések vagy elkésve történtek, vagy nem azzal az intenzivitással és körültekintéssel, amellyel történniök kellett volna, hogy egy elkövetkezendő bajnak elejét vegyék. T. Ház! Csak most, amikor a búza ára olyan rohamos hanyatlásnak indult, amikor olyan alacsony fokra szállt alá, mint amilyen alacsony fokon a szabad forgalom megkezdése óta, sőt azelőtt sem volt, csak most gondolunk arra, hogy kutassuk azokat az okokat, amelyek a búza árának hanyatlását előidézték. Csak most eszmélünk arra, hogy szembenézzünk ezzel a bajjal, melyről látjuk a mai nagy gazdasági válság közepett, amikor az óriási terhek súlya alatt majdnem összeroskadunk és látjuk, hogy a termelési költségek a piaci árakat messze túlhaladják, — csak most, a végső pillanatban gondolunk arra, hogy ezzel a bajjal szembeszálljunk és amennyire lehet elhárítsuk. Ha meggondoljuk, hogy a búza ára 1928 június haváhan még 34.26 P. volt, júliusban