Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. ülése 1929 december 11-én, szerdán. 97 a polgári önérzet arculverése volt. (Csontos Imre: Hol járt maga ott Szolnokon, képviselő úr?) «Hol járt maga?» Szolnokon jártam, képviselő úr! (Csontos Imre: Csak úgy hallottam, hogy eltávolították onnan.a képviselő urat!) Elnök: Csontos képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni! (Györki Imre: Jussík egy kis erőszak-Karcagnak is!) Propper Sándor: Nyilvánvaló, hogy ha Szolnokról beszélek és szolnoki esetről van szó s azt mondom, hogy láttam, akkor csak Szolnokon láthattam és nem Kunszentmártonban, vagy Karcagon! (Derültség.) T. Képviselőház! En tartozom a megcsúfolt alkotmányosságnak és az arculvert polgári önérzetnek azzal, hogy idehozom ezt a kérdést és felvilágosítást kérek arra nézve, hogy mi fog történni a jövőben az ilyen kérdésekben és mi történik azzal az esettel, amelyet én itt konkrété szóváteszek? (Csontos Imre: Kitették a szűrét a képviselő úrnak!) T. Képviselőház ! Már kezdődött a tréfa a megyei választásoknál. A megyei választásokon az alispán valamilyen törvényszakaszra hivatkozva magának vindikálta a pártok előzetes felmérésének jogát és úgy mérte fel a pártokat, hogy a választásba induló baloldali blokknak 250 szavazólapot adott ki Szolnok városában. Egészen természetes, hogy 250 szavazólappal Szolnok város baloldali blokkja nem indulhatott a választásokban, a megyei választásokban tehát nem is vett részt. A városi választások előtt nyiltan beszélték igen előkelő, tekintélyes '•• szolnoki t polgárok, hogy a főispán és az alisnán s az egész megyei és. városi klikk kimondta, hogy lehet a baloldalnak 100%-os többsége Szolnokon, a képviselőtestületbe mégis csak azok fognak bejutni, akiket ők akarnak. Mondom, nyíltan beszélték. Ha a miniszter úr szükségesnek tartja valamilyen vizsgálat megindítását, akkor igen szavahihető klasszikus tanukat és tanúságokat fog erről kapni. Napokkal előbb beszéltek arról, hogy puccs készül, hogy a baloldalt elütik az ellenőrzés jogától. Éppen ezért értesítették tehát a pesti pártokat. A kormánypártiak tudniillik hamis, kalóz-lobogó alatt indultak, nem tudom, szegyeitek talán kormánypártiságukat, azonban nem merték nyiltan megmondani a jobboldali pártok, hogy kormánypártiak. Valami olyan «nemzeti egység» lobogót tartottak maguk felett. Ezzel szemben indult egv szociáldemokrata munkásságból, baloldali demokratikus polgárságból és kisbirtokosokból álló baloldali blokk. Ezek értesítettek bennünket, hogy tudják, hogy puccs készül, igyekezzünk tehát ezt a puccsot elhárítani. Ezzel már előre annyira felzaklatták az idegeket és Szolnok város nyugalmát, hogy az egész város valóban hangyabolyhoz hasonlított. Az történt már előzetesen, hogy a jobboldalnak minden szabad volt. Adtak ki röpiratokat nyakra-főre, előzetes terjesztési engedély nélkül. Itt van belőlük egy, bemutathatom ezt a miniszter úrnak. Impresszum sincs rajta. Óránként adták ki a röpiratokat a nélkül, hogy a terjesztési engedélyt vagy akár csak a nyomdát is megjelölték volna. A baloldalnak napokig kellett várnia, míg egy néhányszavas röpiratját, vagy plakátját jóváhagyták. Megtörtént az az eset hogy a baloldal a maga jelöltjeit egy nagy plakáton kinyomatta. Kérte a terjesztési engedélyt és néhány napi sürgetés után megkapta. Közben azonban a jelölésekben változás történt, egy-két nevet ki kellett cserélni. Átnyomatták a plakátokat az új nevekkel; erre a plakátra azonban már azt mondták a hatóság emberei, hogy ezt terjeszteni nem lehet, mert szövegváltozás történt a plakáton és mert X. helyett Y. volt a plakáton átnyomatva, s terjesztési engedélyt nem kaptak. A gyűlésekkel ugyanez történt. A jobboldal tartott és tarthatott annyi gyűlést, amennyi jól esett, bejelentés nélkül. Minden és mindenki rendelkezésükre állott. A baloldalnak egyetlenegy gyűlést engedélyeztek, de a rendőrtanácsos ott is akadékoskodott és félórai veszekedésébe került az ott megjelent Bródy Ernő t. képviselőtársamnak, míg a gyűlést meg lehetett tartani. A gyűlés helyéül választott moziba ugyanis a rendőrtanácsos csak annyi embert akart bebocsátani, ahány. ülőhely, ahány szák volt ott s ehhez ragaszkodott. A rendezőség azonban — előre látva, hogy sok ember fog megjelenni a gyűlésen — már előzően kivitette a székeket, 'hogy állva hallgathassák a szónokokat, hogy többen jöhessenek be a terembe. A rendőrtanácsos ragaszkodott ahhoz, hogy a székeket vigyék vissza és csak annyi ember mehessen be ? ahány széket ott felállítanak. Bródy Ernő képviselőtársam erélyesen fellépett, végre félórai diplomáciai tárgyalás után a rendőrtanácsos eltűrte, hogy többen legyenek ott a teremben, mint ahány szék volt ott. (Várnai Dániel: Csak ragaszkodott ahlhoz, hogy az emberek üljenek! — Br. Podmaniczky Endre: Udvariasság!) A választás vasárnapját megelőző szombaton délután érkeztem Szolnokra. Megmondották ott a baloldal vezetőemberei, — jelzem, igen tekintélyes és előkelő szolnoki polgárok — hogy mi történik, mi készül, mit beszélnek nyiltan a városban. Nem tudtam egyebet tenni, azt mondottam két előkelő, tekintélyes szolnoki polgárnak: jöjjenek velem, keressük fel Kiss Ernő felsőházi tag, választási elnököt és kérjük meg őt arra, hogy saját hatáskörében és hatalmánál fogva igyekezzék a választást a törvénynek megfelelően levezetni. Kiss Ernő felsőházi tag, választási elnök kertelt, elterelte magától a hatáskört és a felelősséget, azt mondván, hogy «Kérem nekem nincs semmi más hatásköröm, mint a rendfenntartása, a többi a körzeti elnökök dolga. És én, mint választási elnök, remélem, hogy hogy holnap törvénytelenség történni nem fog a választásokon, nincs azonban módomban és nincs hatásköreimben, hogy én a választási körzeti elnököknek utasítást adtak ki.« Én tudniillik ezt kértem; azt mondtam, ^ hogy ő, mint a választás elnöke, tehát felelős tényezője, legyen szíves a választási elnököket arra utasítani, hogy az 1886. évi XXII. te. 47. §-ának megfelelően történjék meg az ellenőrzés, hogy a baloldal is kapjon megfelelő bizalmi állásokat a körzetekben. Erre ő nem vállalt garanciátá, azt mondta: az ő felelőssége és hatásköre csak az álátalános rend fenntartására irányul. Azt mondotta azonban «Tessék az uraknak minden választási körzetbe a választás megkezdése előtt 5—6 embert legalább odaküldeni, azok hangoztassák a bizalmi jelöltek nevét és ebben az esetben ő — ismételte — reméli, >IOÍ>T nagyobb bajok nem fognak történni.« Ebbe természetsen nem nyugodhattunk bele, mert hiszen a szolnokiak előre nem tudták, mi fog történni, mert hiszen beszéltek róla és én magam nyomatékosan figyelmeztettem Kiss Ernő felsőházi ta^ot, mint a választás elnökét, hogy az ő felelősségére történik a dolog, tehát ő gondoskodjék lárról. hogy a választások a törvénynek megfelelően fognak lefolyni. Erre elváltunk. 15*