Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-338

Az országgyűlés képviselőházának 338. ülése 1929 december 11-én, szerdán. 97 a polgári önérzet arculverése volt. (Csontos Imre: Hol járt maga ott Szolnokon, képviselő úr?) «Hol járt maga?» Szolnokon jártam, kép­viselő úr! (Csontos Imre: Csak úgy hallottam, hogy eltávolították onnan.a képviselő urat!) Elnök: Csontos képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni! (Györki Imre: Jussík egy kis erőszak-Karcagnak is!) Propper Sándor: Nyilvánvaló, hogy ha Szol­nokról beszélek és szolnoki esetről van szó s azt mondom, hogy láttam, akkor csak Szolnokon láthattam és nem Kunszentmártonban, vagy Karcagon! (Derültség.) T. Képviselőház! En tartozom a megcsúfolt alkotmányosságnak és az arculvert polgári ön­érzetnek azzal, hogy idehozom ezt a kérdést és felvilágosítást kérek arra nézve, hogy mi fog történni a jövőben az ilyen kérdésekben és mi történik azzal az esettel, amelyet én itt konkrété szóváteszek? (Csontos Imre: Kitették a szűrét a képviselő úrnak!) T. Képviselőház ! Már kezdődött a tréfa a megyei választásoknál. A megyei választásokon az alispán valamilyen törvényszakaszra hivat­kozva magának vindikálta a pártok előzetes felmérésének jogát és úgy mérte fel a pártokat, hogy a választásba induló baloldali blokknak 250 szavazólapot adott ki Szolnok városában. Egészen természetes, hogy 250 szavazólappal Szolnok város baloldali blokkja nem indulha­tott a választásokban, a megyei választásokban tehát nem is vett részt. A városi választások előtt nyiltan beszélték igen előkelő, tekintélyes '•• szolnoki t polgárok, hogy a főispán és az alisnán s az egész megyei és. városi klikk kimondta, hogy lehet a bal­oldalnak 100%-os többsége Szolnokon, a képvi­selőtestületbe mégis csak azok fognak bejutni, akiket ők akarnak. Mondom, nyíltan beszélték. Ha a miniszter úr szükségesnek tartja valami­lyen vizsgálat megindítását, akkor igen szava­hihető klasszikus tanukat és tanúságokat fog erről kapni. Napokkal előbb beszéltek arról, hogy puccs készül, hogy a baloldalt elütik az ellenőrzés jogától. Éppen ezért értesítették te­hát a pesti pártokat. A kormánypártiak tudni­illik hamis, kalóz-lobogó alatt indultak, nem tudom, szegyeitek talán kormánypártiságukat, azonban nem merték nyiltan megmondani a jobboldali pártok, hogy kormánypártiak. Va­lami olyan «nemzeti egység» lobogót tartottak maguk felett. Ezzel szemben indult egv szo­ciáldemokrata munkásságból, baloldali demo­kratikus polgárságból és kisbirtokosokból álló baloldali blokk. Ezek értesítettek bennünket, hogy tudják, hogy puccs készül, igyekezzünk tehát ezt a puccsot elhárítani. Ezzel már előre annyira felzaklatták az idegeket és Szolnok város nyugalmát, hogy az egész város valóban hangyabolyhoz hasonlított. Az történt már előzetesen, hogy a jobb­oldalnak minden szabad volt. Adtak ki röp­iratokat nyakra-főre, előzetes terjesztési enge­dély nélkül. Itt van belőlük egy, bemutatha­tom ezt a miniszter úrnak. Impresszum sincs rajta. Óránként adták ki a röpiratokat a nélkül, hogy a terjesztési engedélyt vagy akár csak a nyomdát is megjelölték volna. A baloldalnak napokig kellett várnia, míg egy néhányszavas röpiratját, vagy plakátját jóváhagyták. Meg­történt az az eset hogy a baloldal a maga je­löltjeit egy nagy plakáton kinyomatta. Kérte a terjesztési engedélyt és néhány napi sürgetés után megkapta. Közben azonban a jelölésekben változás történt, egy-két nevet ki kellett cse­rélni. Átnyomatták a plakátokat az új nevek­kel; erre a plakátra azonban már azt mondták a hatóság emberei, hogy ezt terjeszteni nem lehet, mert szövegváltozás történt a plakáton és mert X. helyett Y. volt a plakáton átnyo­matva, s terjesztési engedélyt nem kaptak. A gyűlésekkel ugyanez történt. A jobb­oldal tartott és tarthatott annyi gyűlést, amennyi jól esett, bejelentés nélkül. Minden és mindenki rendelkezésükre állott. A balol­dalnak egyetlenegy gyűlést engedélyeztek, de a rendőrtanácsos ott is akadékoskodott és fél­órai veszekedésébe került az ott megjelent Bródy Ernő t. képviselőtársamnak, míg a gyű­lést meg lehetett tartani. A gyűlés helyéül választott moziba ugyanis a rendőrtanácsos csak annyi embert akart bebocsátani, ahány. ülőhely, ahány szák volt ott s ehhez ragaszko­dott. A rendezőség azonban — előre látva, hogy sok ember fog megjelenni a gyűlésen — már előzően kivitette a székeket, 'hogy állva hallgathassák a szónokokat, hogy többen jö­hessenek be a terembe. A rendőrtanácsos ra­gaszkodott ahhoz, hogy a székeket vigyék vissza és csak annyi ember mehessen be ? ahány széket ott felállítanak. Bródy Ernő képviselőtársam erélyesen fellépett, végre félórai diplomáciai tárgyalás után a rendőr­tanácsos eltűrte, hogy többen legyenek ott a teremben, mint ahány szék volt ott. (Várnai Dániel: Csak ragaszkodott ahlhoz, hogy az emberek üljenek! — Br. Podmaniczky Endre: Udvariasság!) A választás vasárnapját megelőző szom­baton délután érkeztem Szolnokra. Megmon­dották ott a baloldal vezetőemberei, — jelzem, igen tekintélyes és előkelő szolnoki polgá­rok — hogy mi történik, mi készül, mit be­szélnek nyiltan a városban. Nem tudtam egye­bet tenni, azt mondottam két előkelő, tekin­télyes szolnoki polgárnak: jöjjenek velem, ke­ressük fel Kiss Ernő felsőházi tag, választási elnököt és kérjük meg őt arra, hogy saját ha­táskörében és hatalmánál fogva igyekezzék a választást a törvénynek megfelelően leve­zetni. Kiss Ernő felsőházi tag, választási elnök kertelt, elterelte magától a hatáskört és a fe­lelősséget, azt mondván, hogy «Kérem nekem nincs semmi más hatásköröm, mint a rend­fenntartása, a többi a körzeti elnökök dolga. És én, mint választási elnök, remélem, hogy hogy holnap törvénytelenség történni nem fog a választásokon, nincs azonban módomban és nincs hatásköreimben, hogy én a választási körzeti elnököknek utasítást adtak ki.« Én tudniillik ezt kértem; azt mondtam, ^ hogy ő, mint a választás elnöke, tehát felelős ténye­zője, legyen szíves a választási elnököket arra utasítani, hogy az 1886. évi XXII. te. 47. §-ának megfelelően történjék meg az ellenőrzés, hogy a baloldal is kapjon megfelelő bizalmi álláso­kat a körzetekben. Erre ő nem vállalt garan­ciátá, azt mondta: az ő felelőssége és hatásköre csak az álátalános rend fenntartására irányul. Azt mondotta azonban «Tessék az uraknak minden választási körzetbe a választás meg­kezdése előtt 5—6 embert legalább odaküldeni, azok hangoztassák a bizalmi jelöltek nevét és ebben az esetben ő — ismételte — reméli, >IOÍ>T nagyobb bajok nem fognak történni.« Ebbe természetsen nem nyugodhattunk bele, mert hiszen a szolnokiak előre nem tudták, mi fog történni, mert hiszen beszéltek róla és én magam nyomatékosan figyelmeztettem Kiss Ernő felsőházi ta^ot, mint a választás elnökét, hogy az ő felelősségére történik a dolog, tehát ő gondoskodjék lárról. hogy a választások a törvénynek megfelelően fognak lefolyni. Erre elváltunk. 15*

Next

/
Thumbnails
Contents