Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-322
86 Az országgyűlés képviselőházának 322. ülése 1929 október 25-én, pénteken. egyik a rendészeti ellenőrzés, amelyet a belügyminiszter úr gyakorol, a másik a műszaki, üzleti stb. ellenőrzés, ezt a hajózási főfelügyelőség fogja megoldani, s itt nem lesz más szerv. Természetesen a hajózási főfelügyelőségnek egyes szakértőket kell majd igénybe vennie, mert hiszen ezt a kérdést a maga személyzetével megoldani nem tudja. Az tehát, hogy külön az Automobil Szövetség végezze az ellenőrzést, megnyugtathatom, nem fog bekövetkezni; legfeljebb igénybe vesszük azok szakembereit, de a központi szerv részére. Igen t. képviselőtársam szóvátette az úgynevezett körzeti fuvarozást is és felhozta^ azt a példát, hogy Budapestről — ha jól emlékszem — Nagymarosra (Szilágyi Lajos: Igen!) nem tud kiköltözködni. Megnyugtathatom az igen t. képviselő urat, hogy a törvényjavaslatnak ilyen célzatai nincsenek. El kell olvasni a törvényjavaslat indokolását; ott nem egész terjedelmükben ugyan, de ki vannak fejtve azok a lehetőségek, amikor ezektől a körzeti megállapításoktól okszerűen és okosan el lehet, el kell térni és a végrehajtási utasítás feladata az, hogy ezt a kérdést helyesen és jól megoldja. Ami a kedvezményeket illeti, azt hiszem, mindenki csak örömmel üdvözölheti azokat és én a pénzügyminiszter úrnak itt köszönetet kell hogy mondjak, hogy ezekhez a kedvezményekhez hozzájárult, sőt készséggel járult hozzá, mert itt tulajdonképpen nagy lendítőerőt kap az egész kérdés és a vállalkozási kedv erősen fokoztatik. Amit az igen t. képviselőtársam kér, hogy ne egy éven belül kérhessenek kedvezményeket az érdekeltek, nem tudom magamévá tenni; nem abból az indokból kifolyólag, hogy az iparfejlesztési törvényben miképpen van ez a kérdés rendezve, hanem egyszerűen abból az indokból, hogy a kedvezmények megadásának egy célja van: a kedvezmények megadása feltételezi azt, hogy mégis a meginduláskor bír a leggyengébb vagyoni erővel egy vállalat, akkor van neki a legtöbb kiadása, a legtöbb nehézsége, akkor kell rajta segíteni. (Ügy van! jobbfelŐÍ) En tehát nem is hiszem, hogy sok vállalat lesz, amely nem kéri a kedvezményeket, amelyik vállalat pedig nem kéri, az olyan erősnek érzi magát, hogy nem tartja szükségesnek maga részére a kedvezményeket; de egy év elég hosszú idő arra, hogy a válalat a kedvezményeket kérje és a megindulás első éveiben a maga helyzetén segítsen. Hogy később a gazdasági helyzet változása folytán, vagy egyéb okok következtében milyen helyzet következik az illető vállalatra, ez már nem lehet meggondolás tárgya ezeknek a kedvezményeknek szempontjából, úgyhogy nem tudok eltérni ettől a szakasztól és kell hogy ezt változatlanul fenntartsam. Igen t. képviselőtársam felvetette az úgynevezett objektív felelősség kérdését is. A magam részéről ezt olyan nagy elvi kérdésnek tartom egész jogéletünk szempontjábólö, hogy nem tartanám helyesnek, ha ez a kérdés itt, ebben a törvényjavaslatban nyerne szabályozást. Nem is hiszem, hogy az igen t. képviselőtársam ezt célozta; ő inkább csak felvetette a kérdést, mert ez a magánjog keretébe tartozik. Az új magánjogi kódex, azt hiszem, rövidesen a Ház, illetőleg a bizottságok elé kerül, ott kell rendezni ennek a kérdésnek általános kihatásait az egész gazdasági életre. Ami a biztosító intézetek kérdését illeti, itt a t. képviselőtársamnak inkább csak aggályai vannak, — mert különben helyesli az egész vonalon való szavatossági biztosítást — hogy a biztosítási intézetek ebből kifolyólag úgy fogják megítélni a dolgot, ha jól értelmezem, hogy ez 'monopolis ztikus helyzetet fog teremteni számukra és olyan díjtételekkel fognak élni, amelyek nem lesznek arányban az egyes vállalatok teherviselő képességével. A magam részéről nem tudok ezekben az aggályokban osztozni és nem tartom szükségesnek, hogy mi előre ilyen pesszimisztikusan foglaljunk állást a biztosító intézetekkel szemben, de mindenesetre a végrehajtás rendjén, ha netalán mégis előadódik ez a helyzet, meg lesznek azok az^ eszközök, amelyekkel ezen a helyzeten segíthetünk, (azonban »meg vagyok róla győződve, hogy a biztosító intézeteknek nem az az érdekük, hogy itt túlzott követelésekkel álljanak elő, hanem az az érdekük, hogy minél több biztosítottjuk és minél nagyobb biztosítási üzletkörük legyen. A magam részéről nem is akarok tovább időzni ennél a törvényjavaslatnál, ennek nem látom szükségét, mert hiszen az elvekben, azt lehet mondani, teljesen egyetértünk, sőt egyetértünk még a részletekben is, a felszólalók részéről nem is hallottam olyan észrevételeket, amelyek ellentétben állanának a törvényjavaslat intézkedéseivel. En csak még egyszer köszönöm, hogy ilyen behatóan foglalkozott a Ház a törvényjavaslattal, és kérem annak általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Elénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént letárgyalt törvényjavaslatot az f együttes bizottságok szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a letárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Griger Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1. §-t, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 2. §-t). —Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Nagy hiba' volna a törvényhozás részéről, ha ezt a törvényjavaslatot tisztán a cím után úgy ítélné meg, hogy itt csak autóbuszokról és teherautókról, azok tulajdonosairól van szó. Ez a törvényjavaslat voltaképpen minden vonatkozásban magát a nagyközönséget érinti s magának a nagyközönségnek, amely igénybeveszi, — akár személyek, akár áruk fuvarozására — ezeket a járműveket, érdeke az, hogy ez a törvényjavaslat elejétől a végéig gondosan bíráltassék el, s abból minden olyan rész kiküszöböltessék, amely a nagyközönség érdekeit csak kicsiben is veszélyezteti. En ennél a szakasznál nem ilyen törlési indítványt teszek, csupán kérelmet intézek az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz, kérelmet, amely a végrehajtás tartalmát illeti. Ez a szakasz tartalmazza ugyanis a fogalommeghatározásokat, ez a szakasz határozz meg, hogy mit értsen mindenki, akit illet, tehát hatóság és közönség egyaránt, bizonyos fogalmak alatt, hogy ezalatt: géperejűtársaskocsi, mit értsen a hatóság és a közönség. Ez nagy fontossággal bír, mert a törvényjavaslat későbbi folyamán már csak a fogalom ismétlődik meg, és hogy melyik szabály kire vonakozik, csak úgy értelmezhető helyesen, ha a fogalommeghatározás tekintetében kétség nem forog fenn. . A törvényjavaslat indokolása világosan