Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-320

4:8 Az országgyűlés képviselőházának hogy Újpest város víznyerő területét a legnagyobb veszély fenyegeti, és így az ország egyik legjobban fejlődő városának vízellátását teszik lehetetlenné, ha régi kontempláció szerint történik ott a folyamőrség raktárainak és műhelyeinek megépítése. En tehát interpellációm szellemének megfelelően, igen kérem a ^miniszter urat^ legyen kegyes még egy bizottságot kiküldeni és ezt utasítani, hasson oda, hogy a városnak ez az eminens érdeke csorbát ne szenvedjen, a város vízellátását veszély ne fenyegesse, és úgy oldassék meg az egész probléma, hogy a vízműveknek továbbra is hagyassék meg az a terület, amelyhez régi jogon jogcímük van. Elnök: Jelentem a t. Háznak, hogy a belügyminiszter úr Csik József képviselő úr interpellációjára írásbeli választ adott. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Elsősorban méltóztassék megengedni, hogy azokat az indokokat és körülményeket ismertessem, amelyek a folyamőrség javítóműhelyének és műszaki raktárának az újpesti szigetre való áthelyezését szükségessé tették. A m. kir. folyamőrségnek az óbudai Dunaágban rendelkezésre álló kikötője és partja nem felel meg és pedig több okból kifolyólag. Ezek között csak néhányat kívánok felsorolni^ és pedig elsősorban azt, hogy az óbudai Dunaág jobb partjának kiképzése igen keskeny és meredek, úgyhogy itt sóják (úszóegységeknek partravontató gépi berendezése) elhelyezése, illetve úszóegységek partrahúzása, dokkolása és javítása teljesen lehetetlen. Súlyosbítja ezt a helyzetet ama körülmény még, hogy az óbudai folyamőrlaktanya és a kikötőnek használt Dunaág között levő keskeny úttesten a Hév. által is használt Máv. budapesti balparti vaspálya is vezet, mely kettős vágányuvá lett kiépítve, úgyhogy az amúgy is keskeny úttesten keresztül a vasúti forgalomra való tekintettel az úszóegységek fel- és leszerelésével, valamint a javítási munkálatokkal kapcsolatos anyagszállítások végrehajtása csaknem lehetetlen, végül a Dunaágba úszóegységekkel való beés kifutás körülményes és a Dunaág, mint téli kikötő sem megfelelő. Ezenkívül gazdasági és pénzügyi okok is szükségessé teszik, hogy a folyamőrség megfelelősójateleppel rendelkezzék, mert e mellett az úszóegységek karbahelyezése és karbantartása lényegesen olcsóbb, mintha azokat minden egyes esetben valamely hajóépítő vállalat dokktelepére lennének kénytelenek vontatni. A folyamőrség eme hátrányos helyzetét ismerve, már évek óta azon fáradozom, hogy ezt a kérdést kielégítő módon megoldjam. Az összes eddig tekintetbejövő megoldásokat, mint a lágymányosi kikötő, a csepeli és szentendrei Dunaágat, a Háros szigetet stb. el kellett ejtenem, mert e tervek megvalósítása egyrészt túldrágának bizonyult, másrészt azok valamely okból a folyamőrség érdekeinek nem feleltek meg. Az újpesti kikötő képezi az egyedüli megfelelő megoldást, amennyiben az a folyamőrség szolgálati igényeit legnagyobbrészt kielégíti, másrészt aránylag minimális anyagi megterheléssel jár. A rendelkezésre álló terület ugyanis kincstári terület, amely eddig a földmívelésügyi minisztérium kezelésében állott és amely a SchlickNicholson-féle hajógyár üzemének teljes beszüntetése után a földmívelésügyi és a pénz'. ülése 1929 október 23-án, szerdán. ügyminiszter urak hozzájárulásával a folyamőrség részére, tárcám kezelésébe átadatott. Ezek előadása után szabad legyen igen t, képviselőtársam interpellációjának lényegére áttérnem. Ami Újpest városának vízellátási kérdését illeti, bátorkodom megjegyezni, hogy az újpesti kutak vizének szennyezettsége két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy az újpesti téli kikötőben 200—300 vízijármű telel, a rajta lévő személyzettel együtt, és a kikötőben az emberek okozta szennyeződést megakadályozó vízmozgás még akkor sem fog keletkezni, ha az ottlévő zsilip át lesz építve és bővebben fogja friss vízzel a kikötőt táplálni. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a földmívelésügyi minisztérium vízügyi műszaki főosztályának hivatalos megállapítása. A szennyeződés másik oka abban keresendő, hogy az Ister-féle újpesti vízművek telepítése alkalmával a Schlick-gyár már ott volt, a háború alatt a szigeten létesített lakások és műhelyek mellékhelyiségei a legegyszerűbb módon lettek megépítve és hasonlóképpen a szigetre kerültek a MFTR javítóműhelyei is. Szóval az újpesti vízművek eredendő hibája az, hogy kútjait az újpesti Népszigetre, már meglévő gyárak és a téli kikötő közvetlen közelébe helyezte el, másrészt pedig a gyárak közegészségügyi berendezésére kellő gond nem fordíttatott. Véleményein szerint, amíg az újpesti kikötő téli kikötő marad, addig a Népszigeten elhelyezett kutak a környező talaj jelenlegi, már fertőzött voltától eltekintve, teljesen kifogástalan vizet sohasem fognak szolgáltatni, már pedig egy 300 hajó befogadására szolgáló téli kikötő, valamint a szigeten és a parton elhelyezett ipari nagyvállalatok (MFTR, Ganz-Danubius stb.) megszüntetése már nemzetgazdasági szempontból sem lehet kívánatos. összefoglalva az előadottakat, leszegezni kívánom azt a ténvt, hogy a folyamőrség javítóműhelyének és raktárának Újpestre való helyezése Újpest város víznyerő területének tisztaságát és szennyezetlenségét nem veszélyeztetheti, már azért sem, mert az már régóta, az ismertetett okokból kifolyólag szennyezve van. De nem veszélyezteti a folyamőrség műhelyének és raktárának kihelyezése azért sem, mert a folyamőrség ezzel kapcsolatban be fogja tartani mindazokat a közegészségügyi rendszabályokat, amelyeket e célból a népjóléti és munkaügyi miniszter úr előírt. Még múlt év december 12-én 230.180. szám alatt a népjóléti miniszter úrhoz intézett átiratomban hangsúlyozottan kijelentettem, hogy a Népszigetre laktanya építkezését nem tervezem, továbbá, hogy a szigeten csupán sóják, műhelyek és raktárak elhelyezését vettem kilátásba és itt hajlandó vagyok mindazoknak az egészségügyi rendszabályoknak követésére, amelyek a helyszínen lévő egyéb üzemekre nézve érvényben vannak. A népjóléti és munkaügyi miniszter úr múlt év december 22-én kelt 152.873/5 és f. évi január hó 31-én kelt 147.783/1. sz. átiratában közölte velem .azokat a közegészségügyi kikötéseket, amelyeket Üjpest vízellátásának szempontjából szükségesnek tartott és amely kikötéseknek legszigorúbb betartását elrendeltem. Ezek röviden a következők: 1. A szigeten csak sóják, műhelyek és raktárak létesíthetők, 2. a szigeten csak vízöblítéses vc.-k építhetők és az innen, valamint mosdókból és könyv