Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-333

406 Az országgyűlés képviselőházának 333 Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. A képviselő úr felszólalására a következőket jegyzem meg. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Esztergályos János: Köszönje meg Meskó képviselőtársának, ő szavazta meg ezeket a házszabályokat. — Meskó Zoltán Csak én magam, a többi nemi — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztasísanak csendben maradni. A házszabályok 203. §-ának negyedik bekezdése akként intézkedik, ^ hogy igazoltan távol vannak azok a képviselő urak, akik a Háznak valamely megbízása alapján, igazolt vagy bejelentett betegség miatt, továbbá elnökig vagy házengedéllyel vannak távol. Jelenlevőknek csak azok a képviselő urak tekinthetők, akik a névsorolvasásnál a jegyző felhívására jelentkeznek. A házszabályok kifejezetten így intézkednek, mindig ez volt a gyakorlat. A Ház elnökének nincs módjában más házszabályokat alkalmazni, és a képviselő urakat ellenőrizni, hogy ki mikor jön be. Éppen arra való volt az, hogy a Ház elnöke az ülést 10 percre felfüggesztette, hogy ez alatt a képviselő urak, akik jelen vannak, méltóztassanak bejönni. Végtelenül sajnálom, de Csontos Imre képviselő úr felszólalása alapján a házszabályok ellenére intézkedést nem tehetek. Ha méltóztatnak más házszabályokat alkalmazni, természetesen azoknak megfelelőleg fogok eljárni. (Zaj.) Csendet kérek képviselő urak. (Mattá Árpád szólásra jelentkezik.) Milyen címen kíván a képviselő úr szólani? (Mattá Árpád: A házszabályokhoz!) A 143. § alapján a képviselő úrnaka szót meg megadom a házszabályokhoz! Méltóztassék hozzászólni. Mattá Árpád: T. Ház! Tudvalévő, hogy a házszabályokban az áll, amit az elnök úr méltóztatott mondani. Én azonban azt tartom, hogyha valamely törvény vagy szabály, amelyet valamely testület hoz, — legyen az Képviselőház vagy akármelyik más testület — az idők folyamán nem válik 'be vagy olyan esetek fordulnak elő, amelyek az anyagi jogot... (Pakots József: Miért csak itt nem válik bel —Csontos Imre: Maguk csak akkor kérik, amikor itt vannak!) Ha majd végzett a képviselő úr, akkor folytatom. Elnök: Tessék folytatni beszédét! Mattá Árpád: Ha kitűnik az, hogy valamely törvéi.yes intézkedés vagy szabály az életben nem válik be, vagy pedig, — mint pl. a jelen esetben túlszigorú és olyanokat büntet, akik egyáltalában — megjegyzem, az anyagi jog szerint — tulajdonképpen ártatlanok, akkor azt hiszem, gordolkozni kellene arról, hogy ez a bizonyos szabály alkalomadtán megváltoztassák in melius. Arra kérem az elnökséget, méltóztassék majd annak idején gondoskodni, mert hiszen nincs az a halálos bűn, amely alól feloldozás re lenne. (Ügy van! a jobboldalon.) Kérem megfontolás tárgyává tenni, hogy a házszabályoknak ez az intézkedése olyképpen módosíttassék, hogy teljesen indokolt esetben a büntetés alól a képviselő felmentessék. Elnök: A képviselő úr felszólalására csu pán az a megjegyzésem, hogy r.ekem semmiféle kifogásom nincs az ellen, ha a képviselő úr részéről vagy bárhonnan jön egy iniciativa, amelynek alapján a Ház más rendelkezést hoz. (Esztergályos János: Csir aljunk új házszabályt!*) Űjra kell azonban jeleznem, hogy más mértéket a jelen tétel megállapítására, mint a Ház választott jegyzőjének a névsorolvasás alkalmával történt felhívására való jelentkezést, nem tudnék meghatározni. Méltóztassék ezt ülése 1929 november 22-én, pénteken. minden következményeivel együtt figyelembe ' venni és megfontolás tárgyává tenni és akkoi majd meg méltóztatik látni, milyen messze

: menő következményei lehetnek annak, ha ettői eltérő szabályt alkalmaznánk a jelenlét megállapítására. (Meskó Zoltán szólásra jelentkezik.) Napirendünk szerint következik CXstör József képviselő úr és társai indítványának megindokolása a Balaton természeti szépségeinek védelméről. (írom. 864.) Minthogy Östör képviselő úr nincs jelen, a sorrendben következő második aláírót illeti a szó. (Östör József megjelenik.) Östör képviselő úr itt van. A képviselői úr az első aláírója az indítványnak, méltóztatik az indítványt megindokolni? Östör József: Keischl Richárd képviselőtársam fogja megindokolni. Elnök; A szó Reischl Richárd képviselő urat, mint a sorrendben második aláírót, illeti. Reischl Richárd: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Nyolcvannyolc képviselőtársammal együtt voltunk bátrak indítványt benyújtani, amelyet a következőkben van szerencsém röviden megindokolni. Hogy szerénytelenül az indítvány megokoiását vállaltam, tettem ezt elsősorban azért, mert balatoni ember vagyok, másodsorban azért

% mert egyike azoknak a balatoni bazaltbányáknak, amelyekről itt szó lesz, kerületemhez tartozik. Vállaltam ezt annak ellenére, hogy rossz hatást fog beszédem kerületem egyik köziségében kiváltani. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem képviselő urak, méltóztassanak csendben maradni! Reischl Richárd: Számtalan izenetet és fenyegetést kaptam, hogy miért állok fel a Badacsony érdekében, amikor itt két-háromszáz család kenyeréről van szó. Vállalom azonban ezt az ódiumot még akkor is, ha kiteszem magamat annak, hogy a legközelebbi választás alKaímával ezt a községemet elvesztem, mert át vagyok hatva attól a tudattól, hogy nekünk, balatoni embereiknek igenis elsősorban kötelességünk megvédeni azokat a természeti szépségeinket, amelyeknek pusztítása az utóbbi időben egész vandalizmussal folyik. (Úgy van! a jobb- és a baloldalon.) Ha valaki a Dunántúl gyönyörű természeti szépségeit ismeri, — közülök csak néhányat óhajtok megemlíteni; a Sághegyet, a Somlót, Badacsonyt, Hegyesdet, a Kabhegyet, Halápot és a Szentgyörgy-hegyet — akkor elfacsarodik a szíve, ha látja azt, hogy mi történt elsősorban a vasmegyei Ságheggyel. Ez a gyönyörű lecsonkított kúp, amely Vas megyének síkságából kiemelkedik, amelyhez annyi kedves emlék fűződik, és amelyet a múltban már a költők is megénekeltek, ma úgy áll ott megcsonkítva, körülbelül egyharmada elhordva, mint egy szép festmény, amelyet vandál kezek megcsonkítottak. Aki ismeri aztán a badacsonyi szép tájat és különösen, akinek volt alkalma egyszer a balatongyöröki kilátóról belenézni ebbe a festői szépségű m

hegysorozatba, az igazán megbotránkozik a jelenlegi állapotokon. Nekem ^volt alkalmam az elmúlt években és a folyó évben is külföldi embereket: amerikaiakat, angolokat, franciákat erre a gyönyörű szép kilátópontra elvinni s ezek nem győzték csodálni a gyönyörű panorámát, de viszont, megbotránkoztak azon, hogy a magyar nemzet engedi pusztítani a gyönyörű kincseket, amelyeknek védelmére más országokban már törvényt hoztak volna, hogy pusztításukat megakadályozzák. Bizonyos histórikumát kell itt előadnom