Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-332
390 Az országgyűlés képviselőházának 332. igazolva van. Pénz-büntetés behajtásához nem szükséges a mentelmi jog felfüggesztése; azért a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ezúttal ne függessze fel. Elnök: Ha senki szólni nem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A mentelmi bizottság javaslata meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és ebből kifolyólag kimondom, hogy a Ház Szilágyi Lajos képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Mátéffy Viktor képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 861) Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség 1406/1929. f. ü. szám alatt Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a kaposvári kir. járásbíróság B. 13.491/4—1929. számú megkeresése szerint özv. Schön Adolfné és társa főmagánvádló feljelentésére eljárást indított az 1914 : XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 4. §. 2-ik bekezdése szerint minősülő becsületsértés vétsége miatt, melyet az által követett el a nevezett képviselő, hogy egy a főmagánvádlók ügyvédjéhez intézett levelében (1929. május hó 29-én) ezt írta: «Szenes Imre és társai eljárásának nem nagy dicsőségére közöljük, hogy az egész akció, mely enyhén szólva minden kereskedelmi szokásnak vásári fogásokkal való kompromittálását jelenti.» A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett • képviselő személye között kétséges, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze feL Elnök: Ha senki szólni nem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A mentelmi bizottság javaslata meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és kimondom, hogy a Ház Mátéffy Viktor képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Buday Dezső képviselő úr mentelmi ügyében, (írom. 862) Előadó Váry Albert képviselő úr! Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A tényállás a következő: Budaváry László feljelentést tett Buday Dezső ellen a sérelmére 1928. február 1-én állítólag elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége címén. (Reischl Richárd: Valamikor igen jó barátok voltak! — Jánossy Gábor: Azért lehetnek!) Ennek következtében a budapesti kir. főügyészség megkereste a Képviselőház elnökségét Buday Dezső országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt. A Képviselőház Buday Dezső országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel. (Haller István: Nagyon helyes!) Ezenközben Buday Dezső országgyűlési képviselő feljelentést tett Budaváry László ellen a sérelmére 1928. február 28-án állítólag elkövetett rágalmazás és. becsületsértés vétsége címén. Buday Dezső feljelentése folytán Budaváry László ellen a bűnvádi eljárás megindult és e bűnvádi eljárás tartama alatt kiderült, hogy ugyanebből az ügyből kifolyólag és ezzel kapcsolatosan Budaváry László is tett feljelentést Buday Dezső ellen, de ebben az ügyben Buday Dezső mentelmi jogát nem függesztették fel és ennek következtében az a följelentés bírói ítélet alá nem kerülhetett. mese 1929 november 21-én, csütörtökön. A helyzet tehát az volt, hogy Budaváry László Buday Dezsőtől a sérelmére elkövetett , rágalmazás vétsége miatt megfelelő bírói elégtételt nem kaphatott, mert Buday Dezső képviselő mentelmi joga nem függesztetett fel. Ellenben az üggyel kapcsolatban Budavár^ László a Buday Dezső sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt a bíróság elé került. Ebben az ügyben a főtárgyaláson a bíróság megállapította, hogy a két ügy egymással összefügg és a Buday Dezső sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt Budaváry László ellen folyamatba tett bűnügyet felfüggesztette mindaddig, amíg Buday Dezső képviselő, illetőleg amíg őt a mentelmi jog védi vagy pedig a Képviselőház mentelmi jogát fel nem függeszti. Ennek a bírói felfüggesztő határozatnak következtében Buday Dezső panasza az, hogy ő mint képviselő a bíróság előtt önhibáján kívül csak azért, mert képviselő, nem kapott elégtételt, holott minden más polgár, ha a bírósághoz elégtételért fordul, az elégtételt megkaphatja. Nem kapott pedig elégtételt azért, mert hasonló természetű ügyben őt nem adták ki, ami a képviselői mentelmi jog területére tartozik, ahol őt a Ház védelmezte meg és nem ő kérte a védelmet. Ennek következtében előnytelenebb helyzetbe jutott, mint képviselő, csak azért, mert képviselő, bármely más polgárral szemben. Eldöntendő kérdés tehát az ő mentelmi jogának megsértése ügyében az, vájjon az a bírói határozat, hogy Budaváry László ellen a bűnvádi eljárás folytatása* függőben .' tartatik Buday Dezső mentelmi jogának fennléte alatt, alkalmas lehet-e arra, hogy a képviselőt törvényhozói hivatásában bármely módon befolyásolja, akadályozza vagy függetlenségét csorbítsa. Kétségtelen, hogy a bíróságnak az a határozata, hogy egy előtte folyamatban lévő bűnügyet felfüggesztett azért, mert azzal kapcsolatos bűnügyben a Képviselőház nem adta ki a képviselőt, törvénysértő, mert hiszen olyan ügyet, ahol a képviselőt a mentelmi jog védi, a bíróság határozathozatal és ítélethozatal tárgyává nem tehet és ilyen ügy a bíróság számára ítélkezés szempontjából nem létezik. Létezhetik abból a szempontból, hogy odacsatolhatja és a konkrét ügyben az ítélkezésnél figyelembe veheti, hogy a mostani sertett annak idején a terhelttel szemben szintén követett el állítólag valami rágalmazást vagy becsületsértést; azonban a két ügyet összevonni és az eljárást Buday Dezső képviselő panasza tekintetében mindaddig függőben tartani, amíg a képviselőt a mentelmi jog védelmezi, törvénysértő. A bűnvádi perrendtartás 32. §-a ugyanis pontosan megmondja, hogy a bűnvádi perrendtartás a képviselő mentelmi jogát nem érintheti, tehát az az ügy, melyet a mentelmi jog kivett a bíróság hatásköréből a bíróság előtt ítélkezés szempontjából nem létezik. Kétségtelen tehát, hogy a királyi törvényszéknek az a határozata, • amellyel a bűnvádi perrendtartás 7. §-a alapján a Buday Dezső országgyűlési képviselő főmagánvádló panaszára Budaváry László ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett bűnügyben az eljárást felfüggesztette, törvénysértőnek látszik. A bíróság e törvénysértő határozathozatalával szemben azonban Buday Dezső főmagánvádlónak módjában áll a koronaügyészséghez fordulni és e törvénysértést megállapíttatni. Minthogy pedig perrerdi kérdésről van szó, nincs kizárva, hogy esetleg hatálya is / lesz erre a konkrét bűnügyre is a jogegység erdőkében