Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-320
30 Az országgyűlés képviselőházáénak , Csodálatosképpen ott a részvénytársaságoknál és nem a korlátolt felelősségű társaságoknál lépett hatályba ez a jogszabály, amelyeknél pedig mi most akarjuk érvényesíteni az ahhoz hasonló elveket és az ahhoz hasonló szigorúbb szabályokat. A német kereskedelmi törvénynek ez a változott formája kimondotta, hogy a mérlegbe a tőzsdei vagy piaci árral bíró értékpapírokat és árukat a 'beszerzési, illetőleg előállítási árnál magasabban nem lehet felvenni. Nálunk a kereskedelmi törvény azt mondotta, hogy az ilyeri papírokat az üzleti év utolsó napján volt ár folyamiban is fel lehet venni. Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy nem kell nagyon sok pénz és sok ügyesség ahhoz, hogy ezt az árfolyamot befolyásolhassa az, akinek ez érdekében van. Es ha így egy fiktív árfolyam jön létre, akkor voltaképpen egy olyan darabból nyesnek le nyereséget, amely darabot állítólag egészében tovább őrzi kasszájában az a részvénytársaság. (Ügy van! a jobboldalon.) Ez matematikai lehetetlenség, gazdaságilag veszedelmes, jogilag és erkölcsileg pedig a legsúlyosabb kifogás alá esik. T. Ház! Nem az én feladatom, hogy ezt a javaslatot gazdasági szempontokból képviseljem, de azt hiszem, a jogásznak kétségtelenül az a feladata, hogy rámutasson olyan jelenségekre, amelyeknek a jog védelmet nem adhat a visszaélések tekintetében. Nem adhatunk tehát védelmet tovább arra, hogy ilyen határozatlan, sőt vajósággal soha nem effektuált nyereségeket széjjelosszanak és ezzel elaprózzák és lassacskán eltüntessék az alaptőkét, mert az ilyen fel nem vett, nem realizált nyereségek voltaképen az alaptőkének lassú elpocsékolását a hitelezők kielégítési alapjának elvonását jelentik, (Ügy van! jobb felől.) mert hiszen az alaptőke elsősorban' állandó és változhatatlan biztosítéka a hitelezőnek. Ha pedig a helyzet így áll, akkor gondoskodnunk kellett egy olyan jogszabályról, amely az élethez közel áll. Itt mutatkozott a német jogszabály, amelynek szigorúságát a gazdasági élet túlzottnak találta. Az én elgondolásom szerint tehát közelebb kellett jutnunk a gazdasági élet kívánságaihoz a nélkül, hogy a legszigorúbb gondolatot, azt, hogy nem realizált nyereséget széjjel ne osszunk, feladjuk. A törvényjavaslat ennek a gondolatnak álláspontjára helyezkedik, arra az, álláspontra, hogy igenis lehetséges egy bizonyos átlag-árfolyamtöbbletet, mint a vagyonban jelentkező pluszt feltüntetni, a nyereségfelosztás céljára azonban ez nem szolgálhat, hanem ezt át kell vinni a teherlapra azzal, hogy ez még nem realizált nyereség lévén, árfolyambiztosítéki alapként kezeltessék, így eleget teszünk azoknak, akik attól féltek, hogy a huzamos időn át egy tárcában levő értékpapíroknak nagy emelkedése nem nyer kifejezést az illető vállalat státusában, de eleget teszünk annak a megalkuvás nélkül követett gondolatomnak is, amelyet, hiszem, hogy a Ház is megalkuvás nélkül követni fog, hogy nem realizált nyereségeket szétosztani nem szabad. Éppen ezért, bármennyire sajnálom is, azt a gondolatot, amelyet az előadó úr, mint megfontolandót vetett fel, s amelyre vonatkozólag nem tudom, lesz-e még előterjesztés, nem az ő részéről, hanem esetleg más részéről, mint módosítás, hogy tudniillik a mérlegszakaszban ne ezt a javaslatban foglalt gondolatot, hanem azt fogadjuk el, hogy az értékpapir-stokkon belül bizonyos virement-nal élhessen a kérdéses társaság és a nem realizált nyereségeket a nem realizált veszteségek fedezésére számolhassa el, én veszedelmesnek tartom a gondolat, az elv szempontjából. Bármennyire kényelmes lehet is i ülése 1929 október 23-án, szerdán. ez a társaságoknak és bármennyire megszokott lehet is ez a mai gazdasági életben, én azt tartom: ha mi haladni akarunk, akkor a tiszta elvet kell érvényesítenünk, mert csak a tiszta elvvel juthatunk el a gazdasági életnek egészségesebbé, szolidabbá, megbízhatóbbá és így virágzóbbá tételéhez. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Nem kívánok még további részietekbe bocsátkozni, mert hiszen ma nem a részvényjog reformját tárgyaljuk, bár valamenynyien, — az egész gazdasági élet is — ennek a javaslatnak tárgyalásánál arra gondolunk. (Ügy van! jobbfelől.) Még csak arra akarok rámutatni, hogy a kisebbség védelme tekintetében is haladást jelent ez a javaslat, ebben a vonatkozásban is már olyan elveket fektet le, amelyeket, azt hiszem, igen hasznosan leh,et majd kifejleszteni a részvény jog reformja során. Sohasem mondottam azt, hogy a gazdasági életet jogi szabályokkal lehet felemelni, azokkal lehet betegségében gyógyítani, de állom és vallom azt: ha erkölcsi és jogi elvek nem állanak irányítólag a gazdasági életben, és ha nem állanak ott abban a pillanatban, amikor akár a közhitel, akár a kisemberek, akár a közérdek védelmében ott kell állnunk és ha nem állunk ott, akkor a gazdasági élet hozhat egyeseknek nagy konjunkturális sikereket, halmozhat fel vagyonokat, de sohasem szolgálhatja egy nemzet egészének a boldogulását. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobbfelől) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) En abban a szent meggyőződésben vagyok, hogy ez a javaslat a szabályozásban nem megy túl azon a kereten, amelyet a jognak mindig szem előtt kell tartania, hogy tudniillik az életet meg ne fojtsa, hanem igenis azon a szabályozási kereten belül van, ahol inkább segít, ahol előmozdítja a tisztességes tőke érvényesülését és a tisztességtelen tőke versenyétől mentesíti azt. En tehát tisztelettel és teljes megnyugvással kérem a t. Házat, hogy ezt a javaslatot méltóztassék általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Minthogy az előadó úr szólni nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen) K Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A törvényjavaslattal kapcsolatban Káinoki Bedő Sándor képviselő úr határozati javaslatot terjesztett elő. Kérdem a i Házat, méltóztatik-e az előterjesztett határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a határozati javaslatot is elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző: (Olvassa a törvényjavaslat címét, valamint 1. és 2. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad, — Olvassa a 3. §-t.)
