Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-332

Az országgyűlés képviselőházának 332. léntés nincs az íratok között sem eredetbén, sem másolatban. , "-, Miután a .bizottság megállapítja, hogy a megkeresess illetékes hatóságtól érkezett/ az összefüggés a ''"vélelmezett bűncselekmény és ne­vezett képviselő-személye között kétséges, zakla­tás esetét látja fennforogni; ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Pékár Gyula országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. A javaslat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és kimondom, hogy a Ház Pékár Gyula országgyű­lési képviselő úr mentelmi jogát ezen ügyből ki­folyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése a becsületsértés vétségével gyanúsított Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi ügyé­ben, (írom. 853) Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A győri kir. főügyészség 1285/1929. f. ü. iszám alatt Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a magyaróvári kir. járásbíróság B. 4965/1929. számú megkeresése szerint ellene Virág Gyula és társa feljelentésére a Bv. 2. §-ába ütköző be­csületsértés vétsége miatt eljárást indított, me­lyet az által követett volna el, — hogy mikor fő­magánvádlók egy harmadik személy részére, mint annak megbízottjai lakásán megjelentek — kezüket el nem fogadta és kijelentette: «En nem állok önökkel szóba, nem párbajozok; mert kép­viselő és római katholikus vagyok.» A bizottság megállapította, hogy a megkere­sés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés, á vélelmezett vétség s nevezett képviselő szemé­lye között kétséges, zaklatás esetét látja fenn­forogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Wachtler István országgyűlési képviselő men­telmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? Ha senki szóim nem kíván, a vitát bezárom és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. A javaslat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelen­tem ki és határozatként kimondom, hogy a Képviselőház Wachtler István képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelenése Wachtler István képviselő úr másik mentelmi ügyében. (írom. 854) Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőházi A győri kir. főügyészség 1284/1929. f. ü. szám alatt Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a magyaróvári kir. járásbíróság B. 4951/1929. számú megkeresése szerint ellene Vásárhelyi Polgár József fŐmagánvádló feljelentésére Bv. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt el­járást indított, — mert állítólag nevezett kép­viselő neki négy szem között azt mondotta: «Ma­gával nem állok szóba, maga vonja kétségbe, hogy újságíró vagyok? Azt Pesten bírálják el, nem ilyen senki.» A főszerkesztőhöz írt levélben pedig róla ezt írja: «Nem ismerem V. P. J. urat (ez fŐmagánvádló lenne), de közölhetem veled jóakaratúlag, hogy lapodnak nem válik elő­nyére.» A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett vétség és nevezett képviselő személye között kétséges, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t Képviselőháznak, hogy Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIII, ülése 1929 november 21-én, csütörtökön. 379 ElhÖk: Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Házi En csak tisztelettel felvilágosítást kérek az igen t. előadó úrtól, hogy az adott tényállás mellett miben látja a men­telmi bizottság a zaklatás esetét fennforogni? Nevezetesen a bizottság maga megállapította* hogy illetékes hatóságtól jött a megkeresés, az összefüggés a vélelmezett vétség és nevezett képviselő személye között kétséges a bizottság megállapítása szerint és zaklatás esetét látja fennforogni. Minthogy itt arról van szó t. Ház, hogy a fŐmagánvádló egy levelet írt és ebben a levélben lett volna elkövetve a vélelmezett bűn­cselekmény, én őszintén megvallom nem látom itt a kétséget, és nem látom itt a zaklatás esetét fennforogni. De talán a t. előadó úr lesz olyan szíves bővebben megvilágítani a kérdést, és ak­kor abban a helyzetben leszek, hogy tudok majd én is dönteni a felvetett kérdésben. Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Kálmán Jenő előadó: T. Ház! A most tár­gyalás alatt lévő .mentelmi ügy szoros össze­függésben van az előbb letárgyalt mentelmi üggyel. Abban is Wachtler István képviselő űr mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Az eset az iratok szerint olyanformán történt, hogy Mosonban — vagy hol, egy városkában — megjelenő lap szerkesztője és a képviselő úr kö­zött bizonyos affér támadt (Rassay Károly: Sokszor előfordul!) — sokszor előfordul, — ame­lyet lovagias útra akartak terelni, de a kép­viselő úr ezt megtagadta, arra való hivatkozás­sal, hogy római katholikus vallású és törvény­hozó; erre a megtagadásra törvényes joga is volt. (Rassay Károly: Ügy van!) Miután a lovagias eljárás eredményre nem vezetett, akkor egy másik úr, aki ugyancsak ennek a lapnak a kötelékébe tartozik, feljelen­tést tett ellene azon tényállás alapjai:, amelyet a mentelmi bizottság a jelentésbe is belefog­lalt. Az ebben a feljelentésben foglalt inkrimi­nált cselekmény a mentelmi bizottság felfogása szerint, miután szoros összefüggésben van a másik üggyel, de ettől eltekintve is, azért nem képezhet a képviselő terhére bűncselekményt, mert hiszen végtére a képviselő egyebet nem mondott, mint: «hogy ön újságíródé vagy én újságíró vagyok-e, azt nem fogjuk itt elbírálni, azt elbírálják Budapesten». A másik pedig ^ az, hogy akinek a mentelmi joga felfüggesztését kérik, egy levélben azt írta eg;y barátjának bizalmasan, hogy «ennek az úrnak a lapodnál való foglalkoztatása nem válik a lapod elői­nyére». Ez a tényállás. Ennek a tényállásrak mérlegelése mellett arra a meggyőződésre jutott a mentelmi bizott­ság, hogy itt nem forog fenn bűncselekmény. (Rassay Károly: Tehát elbírálta a bűncselek­ményt!) A képviselő úr engedelmével rá fogok térni erre is. A mertelmi bizottság abban a fel­fogásban volt, hogy itt^ zaklatás esete forog fenn és pedig a feljelentés kizárólag azért téte­tett, miután más úton a képviselőt elégtételre szorítani nem tudták. Rassay Károly igen t. képviselő úr most is, korábbi felszólalásaiban is, szíves volt mindig árra utalni, hogy abban az esetben, ha a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezik, ha az ösz szefüggés nem kétséges a cselekmény és a kép­viselő személye között, akkor a mentelmi bizott­ságnak, illetőleg a Képviselőháznak nincs is egyéb feladata a képviselő úr szerint, mint az, hogy szolgáltassa ki a kéoviselőt, hogy a men­telmi bizottság oltalma nélkül ellene a bűnvádi eljárás lefolytattassék. Már a múlt alkalommal voltam bátor utalni 56*

Next

/
Thumbnails
Contents