Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-332

3*T4 Àz országgyűlés képviselőházának 332. tartalma, de különösen annak a következő kitételei: «Az elnök Pekáry vallomására megjegyezte, hogy szegyeihetik magukat, hogy előkelő társadalmi állásuk ellenére is annyira lezüllöttek, hogy még az egyetlen leányukat is áruba bocsátották», az 1914 : XLI. te. 1. és 2. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk^ névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye s a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni s Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem

1

? (Igen!) A Ház Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügye. (írom. 837) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4155/1929. L ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a szolnoki kir. törvényszék B. 1148/22—1925. számú megkeresése szerint nevezett képviselőt a m. kir. kormány sérelmére 1924. március 23. napján Szolnokon a Munkásotthonban tartott népgyűlés alkalmával elkövetett s az 1914 : XLI. te. 1. §~ába ütköző, 3. §-a alapján felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt a szolnoki kir. törvényszék fenti szám alatt hozott ítéletével 8 napi fogházbüntetésre ítélte, majd fellebbezés folytán a budapesti kir. ítélőtábla B. VII. 13.517/18-1926. számú ítéletével a büntetés tartamát 1 (egy) hónapi fogházra emelte fel, ezen ítélet a m. kir. Kúria B. III. 8799/21—1927. számú végzésével jogerőssé vált, ezek alapján a megkereső kir. törvényszék a büntetés végrehajtása iránt kíván intézkedni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő és a megkeresés között nem kétséges, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni

1

? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom; következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát és Esztergályos képviselő úr mentelmi jogát ilyen értelemben felfüggeszteni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése hatóságsértés kihágással gyanúsított Héjj Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, (írom. 838) Az előadó urat illeti a szó! Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3306/1929. f. ü. sz. ülése 1929 november 21-en, csütörtökön. alatt Héjj Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőjárásbíróság B, VI. 14.545/4—1928. számú megkeresése szerint ellene a bíróság eljárást indított,. mivel a budapesti kir. törvényszék vizsgálóbírája által B. II. 6599/40—1925. számú végzése ellen Rosmayer Ferenc budapesti lakos képviseletében beadott felfolyamodványában olyan kitételeket használt, amelyek a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóságsértés kihágás ismérveit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a hatóságsértés cselekménye között kétséges, mert nevezett képviselő az eljáró bírósághoz 1928 május 31-én 14.545/1928. szám alatt iktatott beadványában bejelenti, hogy a vonatkozó felfolyamodást helyettese, dr. Pinterovits Jer.ő budapesti gyakorlóügyvéd ügyfelének, Rosmayer ^Ferenc közjegyzőileg igazolt meghatalmazottjának, Roboz Zoltán budapesti lakos utasítására készítette, a budapesti kir. főügyész 9855/1928. f. ü. számú felhívása folytán az eljáró büntető járásbíróság által foganatosított kihallgatás alkalmával dr. Pinterovits Jenő kijelentette, hogy a felfolyamodást gyanúsított képviselő közreműködése nélkül ör. állóan Roboz Zoltán utasítására készítette,_ sőt meghatalmazásból a^ beadványt is ő ellenjegyezte, gyanúsított nevével, Roboz Zoltán kinyilatkoztatta, hogy a felfolyamodás elkészítésére ő adott utasítást dr. Pinterovits Jenőnek, mindezek késégtelenné teszik, hogy gyarusított képviselőnek semmi köze nincs a kérdéses felfolyamodás szerkesztéséhez, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Héjj Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Héjj Imre országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságárak jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 839) Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3425/1929. f. ü. sz. alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 508/8— 1929. számú megkeresése szerirt Cavallier József budapesti lakos feljelentésére ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntetőeljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1928 december 14-iki számában «A bombavetők és gyilkosok védelmezője» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei: «A délután megjelenő úgynevezett keresztény kurzuslap őrjöngő dühvel vette tudomásul azt a híradást, hogy egységespárti képviselők meg akarják látogatni a munkásság kultúrintézményeit: a szakszervezeteket. Ez a közismert mocsok szennyes lelkiségének minden aljasságát rázúdítja a munkásmozgalom intézményeire, nyilván azért, mert fél, hogy a szervezett munkásokkal szemben elfogult képviselők előtt szemléltető módon beigazolódik, hogy mennyi hitvány hazugságot és rágalmat mondtak el azokról a szervezetekről, amelyek ezekben a ne-