Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-330

326 Az országgyűlés képviselőházának 330. jogászok proponálták, (Gaal Gaston: Azért rossz! — Derültség.) jogi okfejtések alapján. Én ezt elfogadtam, mert szigorította a javaslatot. Ha tehát a t. Ház közvéleményével egyezik, akkor a javaslatnak ezt a részét az eredeti szövegében kérem elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Szememre vetették azt is, hogy ezekben az elvi kérdésekben kabinetkérdést vetettem fel. (Rassay Károly: Ez már szuperálva van, mert nincs felvetve a kabinetkérdés!) A magam részéről egyedüli fegyvernek a lemondást tartom, amely egy miniszternek rendelkezésére áll abban az esetben, ha nem tudja elveinek megfelelően képviselni azokat a gondolatokat, amelyeket az ország szempontjából helyeseknek talál. (Sándor Pál: Ilyen apróságért?) Nem tartom apróságnak, lényeges kérdésnek tartom és mert annak tartom és mert fanatikus meggyőződésem, hogy csak ilyen biztosítékok mellett lehet a magyar név újra dicsőséges, ezért kérem ezen javaslatok elfogadását. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a határozathozatal. Elsősorban áll Gál Jenő képviselőtársunk határozati javaslata, aki a törvényjavaslatot vissza kívánja adni a bizottságoknak átdolgozás végett. Először ezt a javaslatot bocsátom szavazás alá. Amennyiben a t. Ház ezt nem fogadja el, akkor következik a határozathozatal a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadása tárgyában. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e Gál Jenő képviselő úr határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház Gál Jenő képviselő úr határozati javaslatát nem fogadta el. Most ;

tehát kérdem a t. Házat, méltóztatik-e .a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslatot a véderő- és az igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot & véderő- és az igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Most pedig kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot a véderőés alz igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a tö vény javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, valamint 1—3. §-ait, melyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 4. §-t). - Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ez a 4. §, amely az általános vita során is sok megjegyzésre adott alkalmat, arról szól, hogy a háború idejére szóló különös rendelkezéseket határvédelmi zavarok, vagy az ország belső békéjét súlyosan veszélyezheto lázadás idején is alkalmazni kell. Ehhez kapcsolódik a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat 8. §-a, amely pontosan megmondja, hogy^ milyen bűncselekmények esetén lép életbe polgári egyénekre is a katonai bíráskodás. (Folytonos zaj. — Elnök csenget.) ülése 1929 november 14.-én, csütörtökön. Alkotmányi szempontból súlyos kifogásaim vannak e szakasz ellen, mert ha háború idején — amint már az általános vitában is kifejtettem — van is lehetőség és alkalom arra, hogy rendkívüli rendelkezések lépjenek életbe, de háború esetén kívül polgári egyéneket katonai bíráskodás alá helyezni: ez szerintem az alkotmányjog súlyos megsértését jelenti különösen akkor, amikor ilyen elasztikus kifejezés foglaltatik a szakaszban, hogy «határvédelmi zavarok.» Mit jelent a határvédelmi zavar? A zavar mit jelent? A zavart nem lehet olyan jelentőseimnek tekinteni, mint egy összeesküvést vagy lázadást. A zavar kifejezést a legkisebb mozzanatra is ráhúzhatom, éppen ezért alkotmányjogi szempontból nem helyes ezen kifejezés alapján megadni a módot a rendkívüli állapotok elrendelésére. Utóvégre könnyen válaszolhatja azt a mélyen t. miniszter úr, hogy ő nem fog könnyelműen cselekekedni ilyen esetben és nem fog egy jelentéktelen dolgot határvédelmi zavarrá felfújni, de mindenesetre lehetőséget és módot ad ez a labilis, elasztikus, gummikifejezés, hogy «zavar», arra, hogy ezzel a súlyos rendelkezéssel éljenek. Hiszen már láttuk azt, hogy, amikor a háború megszűnt, akkor tíz éven keresztül is fenntartották a kivételes intézkedéseket. Amikor már megszűnt a háború jogcíme, akkor a közérdeket, a belső békét és a külpolitikai helyzetet vették alapul a kivételes intézkedések fenntartására. Most már tanultunk ezekből a kérdésekből, most már ez a nemzet nem akarja azt, hogy béke idején háborús intézkedésekkel, kivételes intézkedésekkel sújtsák és a polgárságot béke idejében katonai bíráskodás alá helyezzék. Ez ellen alkotmányjogi szempontból a legsúlyosabb kifogásaim vannak. A mélyen t. miniszter úr kijelentette, hogy majd a 4. § értelmezésére fel fog itt szólalni. Mindenesetre most már nem vagyok abban a helyzetben, hogy indítványt, vagy módosítást tegyünk, de amenynyiben a minisztérium álláspontja az alkotmányjoggal szoros összefüggésben áll, amenynyiben a minisztérium nem akarja könnyelműen kezelni ezt a kérdést, módja van itt a miniszter úrnak egy interpretációval megnyugtatni a kedélyeket, módja van arra, hogy a határvédelmi zavarok fogalmi megállapítását adja itt előttünk és bennünket megnyugtasson, akiket ebben a kérdésben csak alkotmányjogi skrupulusok vezetnek, és akik a polgárságot nem akarjuk béke idején katonai bíráskodás alá helyezni. Ebben egyetértenie kell mindenkinek, aki ebben az országban az alkotmány iránt kellő respektussal viseltetik, s kérem, méltóztassék megnyugtatást adni az iránt, hogyha már módosítás nem történhetik, miután nem adaíott be módosítás, hogy béke idején határvédelmi zavar címén a polgárságot ok nélkül katonai bíróság elé helyezni nem fogják. En ezt az^ aggodalmamat akartam kifejezni és magam részéről a szakaszt nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Senki sincs feljegyezve! Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igaz°ágügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Előttem szóló t. képviselőtársam ugyanazzal a kérdéssel foglalkozott, amellyel már megelőzően Gál Jenő, Rassay és Wolff Károly képviselőtársaim, sőt a felszólalóknak majdnem valamennyije foglalkozott. Elismerem, hogy ez a kérdés, a 4. § és ezzel kapcsolatban az életbeléptetési törvényjavaslat 8. §-a mindenesetre egyike a legfontosabb rendelkezéseknek, mégis ki kell jelentenem, hogy szerény nézetem sze-