Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-330

320 Az országgyűlés képviselőházának 330. jog abban az esetben, ha ilyen ügyben védő jelenléte nélkül tartották meg a tárgyalást. Nem akarom felsorolni, de helyes lett volna, ha azok, akik kritizálták a javaslatot, előzetesen utánanéztek volna, hogy milyen sok paragrafusban foglalkozik ez a most is érvényben levő és ezután is érvényben maradó törvény, a védelem szabályozásával, és én ezt a kérdést — mert számosat hozhatnék fel, ami tájékozatlanságra vall az új életbeléptetési törvény és a régi perrendtartás viszonya tekintetében — csak mint jellemzőt hoztam fél, mint olyat, amelyet sajnálattal tapasztaltam akkor, mikor ilyen igen fontos javaslat tárgyalásánál elvárhattunk volna, hogy ezekkel a kérdésekkel alaposan foglalkozzanak azok, akik kritizálni akarják. (Gaál -Gaston: Annyi idejük sem volt, hogy elolvassák.) Bocsánatot kérek, az 1912-es törvényt 17 év óta ismerjük és ha ez a 17 év nem volt elegendő, hogy mindenki alaposan ismerje, és tudja, hogy ezt nem itt kell keresnie, hanem az 1912-es törvényben,' akkor egészen céltalan lett volna bármilyen hosszú terminust adni at. Háznak ezeknek a javaslatoknak tárgyalására, mert talán még újabb 17 esztendő sem lett volna elegendő, hogy teljesen alapos^ kritikát kaptunk volna mindenről. ';•'. T. Ház! Felesleges, viszont védelembe venni azokat a szabályokat, amelyekben nem hoz semmi újat az életbeléptetési törvény. Semmiféle újat nem hoz, amint mondottam, a perrendtartásra vonatkozólag és mégis támadnak szabályokat, .riint újdonságokat. Ilyen például át fellebbezési kérdés vagy' ilyen ciZ cl kérdés, amelyet Szabó Sándor t. barátom hozott fel, amikor azt mondotta, hogy lehetetlen újítás, hogy bizonyos esetben rögtönbiráskodásnak helye lehet a hadseregnél, előzetes kihirdetés nélkül. Hát egyetlen egy szó újítás sincs idevonatkozólag. A változás ezekben a szakaszokban csak annyi, hogy új nomenklatúrával állván szemben, ezt az új nomenklatúrát beleveszik; abba a szövegbe és minthogy igen kényelmetlen, alkalmatlan és a szépség ellen való hiba az, ha, olyan törvénnyel kell operálni, amelynek minden harmadik sorából egy-egy terminus technicust kivesznek és helyébe egy új törvényben elfogadott terminus technicust iktatnak, tehát az egész szakaszt újra beiktatják az életbeléptetési törvénybe, csak más kifejezésekkel, de ugyanazt a rendelkezést. Azt hiszem, teljesen céltalan volna az ilyen szakaszokat védelmembe venni, mert teljesen indokolatlan volt, hogy ezeket a szakaszokat, mint állítólagos újításokat támadják. Ismétlem, nem tárgyalunk új katonai perrendet, mert a katonai perrendtartást, mint ahogy annak idején hozsannával fogadta a politikus világ éppúgy, mint a jogászvilág, ma is mindenki jónak tartja. Ugyancsak jónak tartják egyetlen egy kritikus kivételével a katonai bíróságot is. Érdekesnek találom, hogy Ras say Károly t. képviselőtársam ebben a tekintetben, mint kivétel jelentkezett, szemben éppen .Gál Jenő t. képviselőtáreamriial. Nem hallgathatom el azonban azt az érdekes jelenséget, hogy RaSsay Károly ^.képviselőtársam a maga részéről elméleti alapon, támadta azt a katonai bíróságot, amelyet Gál Jenő ,t. .képviselőtársam közvetlen tapasztalatból* gyakorlati oldalról ismert.meg, és valóban: én maganí sem tudnék dicsérőbb, ,éli'smerőbb, magasztálóbb szavakat találni a katonai bíróságnak nehéz időkben teljesített igen magas nívójú jogászi munkájára, mint amilyen szavakat talált éppen Gál JeriŐ kép/viselotarsám, aki közvetlen tapasztalat alapján terjesztette elő a maga észre vételeit., Én tehát a ma-. ülése 1929 november 14.-én, csütörtökön. gam részéről Eassay Károly t. képviselőtársamnak azt felelem, hogy méltóztassék e tekintetben Gál Jenő képviselő úr észrevételeire figyelemmel lenni és akkor meg vagyok róla győződve, hogy a gyakorlati embernek, akinek elméleti tudása is van, érvei meg fogják dönteni a tisztán elméleti alapokra fektetett okoskodásokat. Az életbeléptetési törvénynek vannak egyéb rendelkezései is, nemcsak olyanok, amelyek a ; katonai perrendtartásnak egyes apróbb módosításaival foglalkoznak, hanem vannak olyan rendelkezései is, amelyek az anyagi büntetőtörvénykönyvnek egyes rendelkezéseit módosítják. Ilyen például a fegyverhasználat kérdése és ilyen a hűtlenség fejezetének új szabályozása. Örömmel állapítom meg, hogy a fegyverhasználat kérdésében az eddigi vitás kérdést helyeseri és jó formában oldja meg ez a törvényjavaslat, mert hiszen azt állapíthatom meg... (Pakots József: Székesfehérváron is!) T. képviselőtársam, ismét egy tévedésre kell rámutatnom, mert ez a fegyverhasználat a lopás alatti fegyverhasználatról szól és semmi összefüggésben nincs a 38. § 3. pontjával, amelyre t. képviselőtársam gondol, (Pakots József: Nem magyarázta .meg a miniszter úr, hogy milyen fegyverhasználat!) mert itt a polgári büntetőtörvénykönyv egy bizonyos szakaszának, a fegyveres lopásnak új minősítéséről vari szó, amely sok vitát ki fog küszöbölni és amely tekintetben a jogászvilág részéről csak elismerő kritikát hallottunk eddig. Éppen azért, mert nem volna. arányos, helyes az a kritika, amelynél csak egyoldalú szempontok érvényesülnek, a magam részéről le kell szögeznem és a Ház figyelmét fel kell hívnom arra az igen szerencsés újításra, amely ebben a szakaszban foglaltatik. •• Ami már most a hűtlenségi kérdések új szabályozását, az egész büntetőtörvénykönyv hűtlenségi fejezetének reformját illeti,• idevonatkozólag általában helyesléssel találkoztunk. Egyedül Rassay Károly t. képviselőtársam volt a kivétel, akinek itt aggodalmai vohtak, én azonban kénytelen vagyok a magam részéről kijelenteni azt, hogyha van szigorítás a javaslatban, mint ahogyan alig van, akkor ebben a részben van,: és ép azt tartom, hogyha itt nem volna szigorítás,,, ez hihetetlen nagy1 mértékű mulasztás volr^d, a kormány részéről. ( Ügy van! Ügy van!) A hűtlenség régen egészen szimpla esetekből tevődött össze, s mint ahogyan az emberi gonoszság és a technika párhuzamosan emelkedik, a fejlettség magasabb fokára, a társadalomnak, amely békét és nyugalmat • akar, fokozottan kell védekeznie azokkal az alattomos^ módokkal szemben, ahogyan az államot, a társadalmat, minden egyes embernek a családi fészkét és békéjét aláásni igyekeznek alattomos utakon. (Ügy van! Ügy '• van!) Nincs^ nagyobb gonosztett ennél, mert a békés polgárokat, . asszonyokat, gyermekeket védtelenné teszi és a békés munkát orvul támadva hátba, a szabad polgárokat vagyonostól, családostól prédául dobja az imperialisták hódító vágyának. (Ügy van! Ügy van! a jobboldaton.) Itt, igenis,

; szigorú intézkedésre van szükség, szigorú intézkedésre és védelemre van szükség egy nernzet békéje^ az ország békéje és minden egyes család békéje érdekében. Ezekért a szigorításokért bátran és nyugodtan viseljük a felelősseget és' mulasztás terhelne minket, ha,ezen. a téren nem mentünk volna el addig a határig, ameddig "el kell mennünk, már i csak''azért is, mert mint előbbi beszédemberi kifejtettem, Vannak olyan cselekmények, ame-