Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-329

Az országgyűlés képviselőházának 329 az igazságügyminiszter úr mondott. Azt mondotta ismertetésében, hogy ez a Horváth János csak ugy lépett ki a Dunamelléki református egyházkerülettel szemben a bérletből, ha neki a vadászati jogot megadják. (Friedrich István: A Nimród!) Engedje meg a t. miniszter úr, ebben egy nagy ellenmondás van. A miniszter úr először azt mondja, hogy az illető olyan helyzetbe került, hogy egy 12 éves bérletet nem tud tartani azzal az irtózatos felelősséggel, — megengedem, ebben az esetben megosztott felelősséggel — amely ebből a tényből hárul reá, a másik pillanatban pedig azt mondja, hogy a bérletből^ csak úgy lépett ki, ha neki minden ellenszolgáltatás nélkül a vadászati jogot fenntartják. Engedje meg az igazságügyminiszter úr, ezt a miniszter úr elmondhatta, de mint volt ügyvéd nehezen mondhatta volna el. (Zsitvay Tibor igazságügyminszter: A tényállást mondottam el! A következtetéseket a Képviselőházra bízom ! — Zaj.) Azt is mondotta a miniszter úr, — és ezen megütköztem — hogy azért kellett ezt a birtokot haszonbérbevenni a sok közül, nem tudom, agrár képviselőtársaim talán megcáfolhatnák, hogy kevés haszonbérbeadó birtok van Magyarorszáon — mert közel van Hartához. (Zsitvay Tiór igazságügyminiszter: Pesthez!) Először azt méltóztatott mondani, hogy Hartához van közelebb. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Azt is mondottam!) Engedje meg a t. igazságügyminiszter úr, én megnéztem, hogy milyen [közel van ez Hartához. Légvonalban, amely^ mégsem normális közlekedési eszköz, 62 kilométernyire. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: De közelebb van, mint Nyíregyháza és az egyéb birtokok!) De ha az igen t. miniszter úr közlekedni akar, teher- vagy személyforgalmat akar lebonyolítani (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Állatvásárról volt szó!) ezen birtok és Harta közöitt, akkor csak Budapesten • át tudja lebonyolítani a forgalmat Alsódabas es Harta között; el kell mennie Alsódabastól Budapesftre és Budapestről el kell mennie Hartára. (Zaj.) Ez pedig 145 kilométer. Én legalá'bb a menetrendből mást nem tudtam kitanulmányozni, ha csak; nincs azóta egy javított menetrend. Én nem vehetem tudomásul a miniszter úr válaszát, mert nem adott sem nekem, sem az országnak megnyugtató válaszit. Ez etikai kérdés, ezt nem lehet materiális szempontok szerint elbírálni. Mindaddig, míg a mi törvényeinkben az összeférhetlenség fogalmához nem lesz hozzácsatolva, hogy jó üzleteit közvetíteni szabad, addig nem tudom magamévá tenni azt az indokolást és elgondolást, hogy ilyen esetben az a döntő, hogy az üzleit jó volt-e vagy rossz volt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök: Az igazságügyminiszter úr újból óhajt nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: T. Ház! Igen kevés hozzátennivalóm van az előbb elmondottakhoz, vagyis nincs is hozzátennivalóm, hanem csak válaszolni kivánok röviden képviselőtársam felszólalására. (Halljuk! Halljuk!) Képviselőtársam azt mondotta, hogy nem adtam őszinte választ. Azt hiszem, hogy őszintébb választ nem lehet adni, mint amikor azt mondom, hogy egy kérdés feltevése is felesleges, mert akkor erre a kérdésre én már olyan világosan megfeleltem, hogy ezt csak az nem érti, aki nem akarja. Ami mármost t. képviselőtársamnak azt az utolsó megjegyzését illeti, hogy úgy látszik, jó üzletet szabad közvetíteni, én nem tudom, hogy mire célzott az igen t. képviselőtársam, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIIL ülése 1929 november 13-án, szerdán. 313 mert az igazságügyminisztériumra vonatkozóan semmiféle ilyen közlést nem tett, hogy ki, mikor és hogyan közvetített volna s az egész interpelláció során egy szóval sem említette, hogy valaki valamit közvetített volna. Most én állok tanácstalanul és én interpellálom meg t. képviselőtársamat, hogy mit akart ezzel mondani. (Bródy Ernő: Kisdedóvóban vagyunk?) A magam részéről azt hiszem, hogy reám, mint aki ebben az ügyben nem voltam intézkedő miniszter, semmi más nem tartozott, minthogy megállapítsam azt a tényállást, amelyet legjobb tudomásom szerint meg tudtam állapítani, amely tényállást le tudtam mérni tárgyilagos ítélőképességgel és amelynek minden egyes részletét minden fenntartás nélkül a t. Ház elé bocsátottam. Ebben a kérdésben én tárgyilagos lehetek, mert a magam részéről semmiféle személyes felelősséget nem viselek és meg vagyok győződve róla, hogy a t. Ház az én válaszomat tudomásul fogja venni, mert ebből csakis tárgyilagosságot és azokhoz az erkölcsi elvekhez való ragaszkodást olvashatta es érthette ki, amelyekre nézve figyelmeztetésre senkinek, elsősorban nekem nincs szükségem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az igazságügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. (Pesthy Pál szólásra jelentkezik.) Pesthy Pál képviselő úr milyen címen óhajt felszólalni? Pesthy Pál: Személyes kérdésben kívánok szólni. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. (Halljuk! Halljuk!) Pesthy Pál: T. Képviselőház! Mindenekelőtt igen köszönöm Rassay Károly t. képviselőtársamnak, hogy ezt a kérdést idehozta és ezzel nekem módot nyújtott arra, hogy ezt a kérdést itt az ország színe előtt tisztázzam. Hogy a dolog történetét elmondjam, elsősorban is rá kell mutatnom arra, hogy itt tulajdonképpen a közvéleményben megvan a hajlandóság arra, hogy a két szerződés között kapcsolatot létesítsen, nevezetesen hogy a Horváth-féle szerződés és a későbbi igazságügyminiszteri szerződés között a kapcsolatot létesítse. Ki fogom mutatni azt, hogy amikor az igazságügyminisztérium részéről a szerződéskötési akció megindult ennek a birtoknak bérbevételére, akkor már a Horváth-féle szerződés hatályban nem volt. Hogy meg méltóztassanak érteni^ ennek '• a dolognak történeti részét és az egész képét, méltóztassanak nekem megengedni, — és^ megajándékozni türelmükkel — hogy az egésznek történetét elmondjam. (Halljuk! Halljuk!) 1925-ben — nem tudom az időpontot, tavaszszal-e vagy nyáron — eljött hozzám Horváth János, aki, mint az igen t. képviselő úr mondotta, velem és családommal régebb idő óta összeköttetésben volt és azt jelentette nekem, hogy: uram, én találtam egy 1500 holdas birtokot, amelyet szeretnék haszonbérbe venni, erre vonatkozóan azonban engem a haszonbérbeadó elégségesnek nem tart. Ezért jövök az úrhoz és kérem az urat, hogy álljon értem jót ennél a bérletnél, mert ez jó bérlei Természetesen anyagi felelősségről lévén szó, én előbb bele akartam tekinteni ennek - a bérlemény tárgyát képező ingatlannak mivoltába. Kimentem akkor Besnyőre, — ekkor tud45