Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-329

Az országgyűlés képviselőházának 829. tézségi éremmel, másnap oda tudom állítani a hadbíróság elé. Ezeket óhajtottam elmondani — ismétlem — a zászló becsületéért. Egyre kérem a kormányt, arra, hogy mielőtt arra kényszerítené a Képviselőházat, hogy ezt a törvényjavaslatot szavazza meg, — hiszem, hogy ezt a négy szakaszt meggyőződése ellenére senki nem fogja megszavazni — méltóztassék elmenni az Andrássy-út végére. Az Andrássy-út végén van egy emlék, amelyet mi állítottunk, ennek az or-, szagnak a népe állított az ismeretlen katonának, annak az ismeretlen katonának, aki a világháború hőse volt, aki elpusztult és aki jeltelen sírban fekszik valahol Volhiniában, Galíciában, aDqberdón; vagy jeltelen sírban fekszik Szibériának vagy Turkesztánnak valamelyik pusztáján. Méltóztassék oda elmenni és méltóztassék gondolni nem a múltnak az ismeretlen katonájára, hanem a jövő ismeretlen katonájára.^ Méltóztassék elhinni nekem, hogy egy nemzeti állam nemzeti kormányától a nemzetnek katonája nem érdemli meg, hogy már előre megállapítsák vele szemben a botbüntetést. •A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a báloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Patacsi Dénes! Patacsi Dénes: T. Ház! Az előttem felszólalt Fábián Béla t. képviselőtársam mindjárt beszéde elején azt mondotta, hogy a fegyelem a hadsereg lelke s legelőbb ezzel kapcsolatban nyilvánította nemtetszését. Hát én mást mondok. Amidőn ő azt mondja* hogy lélek nélkül nem lehet fegyelem, én azt mondom, hogy a magyar közmondás már régen leszegezte, hogy rend a lelke mindennek, rendet pedig fegyelem nélkül elképzelni nem lehet és amidőn ép testben ép lelket akarunk látni, akkor kell, hogy a fegyelem ép testet formáljon és abban legyen az ép lélek, akkor igenis, el lehet mondani, hogy a fegyelem lelke a hadseregnek. A- legfőbb kelléke a fegyelem a hadseregnek. A legjobb, a legpéldásabb fiúnak is szüksége van az apai iszereteten kivül a fegyelemre és éppen azért a nemzet véderejét bárhogyan szeretjük is, bárhogyan szereti is a nemzet az ő fegyveres véderejét, a véderőnek szüksége van a büntetőszankcióra, amely a kellő fegyelem korlátai közé szorítja ezt a hatalmas, nagyrahivatott szervezetet, amely úgy a haza, mint a nemzet és a közvagyon, a rend biztonsága érdekében különböző lelkületű egyéneket kell, hogy a közerkölcsiségnek és a fegyelemnek a terén összetartson. Ras say t. képviselőtársam is azt mondotta, hogy a régi osztrák császársági közösségből megmaradt osztrák császári pátensből keletkezett katonai büntetőtöryénykönyvet a világháború és forradalmak után megtartani nem lehet és újat kell készíteni. A jogászok is elismerik ennek szükségességét, sőt maga Fábián Béla t. képviselőtársam' is, aki kijelentette, hogy a javaslat összeállítását a maga részéről is nagyszerűnek, kitűnőnek találja. En most nem vitatom ezt, mert a jogászok nálamnál sokkal hivatottabban ezt a kérdést pro és kontra már elég bőven megvitatták. En egészen más értelemben kívánok felszólalni, kiindulva abból a deklarációból, amelyet a szociáldemokratapárt itt tett. Ebben a deklarációban ugyanis kijelentette a szociáldemokratapárt, hogy nem kívánja tárgyalni ezt a katonai törvényjavaslatot és amidőn a párt a demokrácia védelmezését hangoztatja, azt hiszem, nekem is megengedik azt, hogy a magyar nemzet legnagyobb demokratikus osztályának, a magyar földmíveseknek nevében szólaljak fel. ök ugyanis a népre hivatkoztak, KÉPVISELŐHÁZI ÍTAPLÓ. XXIII. ülése 1929 november 13-án, szerdán. 289 és a demokrácia nevében hivatkoztak rá. így a legnagyobb demokratikus társadalmi osztálynak, a magyar földmíveseknek nevében, akik az ország háromnegyed részét teszik ki, jogosan válaszolhatok nekik. Azt mondja a szociáldemokratapárt, hogy a büntető javaslatok tárgyalásával a kormány a külső és belső ellenség ellen való felkészültséget szolgálja. A magyar nép nem ismer sem külső, sem belső ellenséget. Azt mondja továbbá, hogy a javaslatok tárgyalása ma jogos bizalmatlanságot kelt, kétséget támaszt Magyarország békés törekvései iránt és lehetőséget nyújt arra, hogy Magyarországot olyan szándékokkal vádolják meg, amelyek a magyar néptől távol állanak, és amelyek ellen a magyar nép a legerélyesebben tiltakozik. Ez a kijelentés, amint már Szilágyi igen t. képviselőtársam és a honvédelmi miniszter úr is bebizonyították, alkalmas arra. hogy külföldön csakugyan olyan gondolatokat tápláljanak felőlünk, amelyek nincsenek meg bennünk, nincsenek meg a magyar népben sem, de nincs meg magában a kormányban sem. Ezzel a tendenciózus beállítással éppen azt akarják elérni, hogy kívülről jövő erővel akasszák meg a magyar nemzet önrendelkezési jogát. Erre vonatkozóan az igen t. szociáldemokratapártnak figyelmébe ajánlom a legnagyobb demokrata köztársaság elnökének: Hoowernek most mondott beszédét, amelyben a békekötés napján ilyen kifejezésekkel élt (olvassa): «Mindenki, aki végigszenvedte a háború borzalmait, tartós békét óhajt, egyszersmind azonban mindenki joggal követelheti, hogy ennek a békének ne áldozzák fel nemzete függetlenségét és az igazságnak ama alapelveit, amelyek nélkül a civilizáció csődöt mondana. Híve vagyok — folytatja tovább Hoower, a demokrata köztársaság demokrata elnöke — a kellő felkészültségnek, hogy egyszersmindenkorra biztosak legyünk a felől, hogy egyetlen idegen katona sem léphet hazánk területére.» T. Képviselőház! Ha szabad a demokrata köztársaság elnökének, annak a hatalmas állam elnökének, amely a kellő védelemmel el van látva, ilyen kijelentéseket tenni, akkor igenis elvárnánk a szociáldemokratapárttól, hogy az ő demokrata-összeköttetéseiknél fogva értessék meg azzal az elnökkel, hogy amit Trianon tőlünk megvont, azt nekünk is adják meg, hogy mi csak határvédelemből kellőképpen biztosíthassuk a határokat, hogy a mi területeinkre se tehesse idegen katona a lábát. Ez a legelemibb követelése az egyenlő mértékű igazságnak. Es amikor a szociáldemokratapárt úgy akarja beállítani a dolgot, hogy a kormány ezzel a javaslattal háborús szándékát mutatja ki, én azt mondom: már fegyveres^ véderőnk neve is honvédség, tehát elmondhatjuk, hogy támadó szándék nélkül van hivatva a hon védelmére. (Helyeslés a jobboldalon.) Ilyen körülmények között senki sem imputálhat a honvédségnek olyan dolgokat, amelyek igazán csak tendenciózus rosszakaratból fakadhatnak. Különösen pedig, amidőn Hoower elnök kijelentette, hogy híve a fegyveres felkészültségnek, — abban a mértékben, amint felolvastam — nagyon szeretném, ha az igen t. szociáldemokratapárt megértetné azokkal, akikhez fordulni kíván, hogy — amint itt Fábián t. képviselőtársam is néphadseregről beszélt — mi is néphadsereget szeretnénk felállítani. A magyar nép becsülete sohasem kapható felforgatásra, sem forradalmakra és a háborús szándéktól távol álló, mert hiszen a mi foglalkozásunk békés, az életet termeli. Hazánkat, földünket, házunkat békében 42