Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-328

Az országgyűlés képviselőházának 328, ülése 1929 november 12-én, kedden. 273 denkinek meglehet a maga véleménye ezekről és nem lehet elítélni senkit sem, ha valamely kérdésben más véleményen van, mtint mások. Más a büntetési szempont és más a kultúra és a civilizáció következménye. Az elmélet szent nevében szentelt vízzel nem lehet bűncselek­ményeket megtorolni, 'bűnösöket megjavítani, további bűncselekményektől visszariasztani s az állami és társadalmi rendet, a katonai .fe­gyelmet és rendet megvédeni és fenntartani. A katonai büntetőtörvénykönyv alkotása­kor^ bele kell nyugodnunk abba, hogy abszolút tökéleteset, jót és teljesen kifogástalant nem tudunk alkotni. Ha az előadottakból látjuk, hogy a büntető jogtudomány sem tud meg­egyezni minden kérdésben, »miért kívánjuk a törvényhozótól vagy ennek a javaslatnak al­kotóitól, hogy ők ezeket a meg nem oldott kér­déseket kiforrott és megoldott formában tá­lalják elénk 1 ? Nekünk egyetlen egyet szabad tőlük kívánnunk: azt, hogy az adott helyzetben a büntető jogtudomány, a büntető joggyakorlat mai állásának ismerete mellett a korszellem­nek megfelelő és minden melléktekintettől mentes módon a lehető legjobbat adják. Ebben a tekintetben megnyugodhatunk. Ál­líthatom, hogy a büntető jogtudomány és bün­tető joggyakorlat ismerete mellett ma ennél töb­bet és jobbat adni csaknem lehetetlen, mert ez figyelembe veszi nemcsak a büntető jogtudo­mány mai állapotát, a büntető joggyakorlatot, hanem meggazdagodva a háború és forradal­mak tapasztalataival is, leszűri és felhasználja azokat a kétségtelen igazságokat, amelyek ha talán nem minden ember lelkében élnek is egy­formán, de minden aggódó hazafi lelkét egy­formán foglalkoztatják. En a legnagyobb elis­meréssel adózom úgy a javaslatokat benyújtó miniszter uraknak, mint az ő kiváló munka­társaiknak. Ahogy én ezeket a törvény javaslatkat átol­vasgattam, azt mondhatom, hogy óriási felada­tot művészi módon oldottak meg. Nem olyan könnyű dolog új katonai büntetőtörvényköny­vet, új honvéd bűnvádi perrendtartást a meg­levő törvényekbe beleilleszteni és a mellett még a hiányzó és szükséges rendelkezéseket megfe­lelő módon megalkotni. Nagy, nehéz munka előzhette meg ennek a két törvényjavaslatnak megszületését és én nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a törvényjavaslat szerkesz­tője az adott helyzetben, amai még révbe nem ért viszonyok között, a legjobban oldotta meg a reá bízott súlyos feladatot. Mielőtt^ azonban a javaslatokkal részletesen foglalkoznám, arra a vádra kell nyilatkoznom, mintha ez a javaslat tulajdonképpen nem volna időszerű és nem volna sürgős és szükséges. Saj­nos, a kegyetlen sors a világháborúban óriási véráldozatokat követelt a magyar nemzettől s végül a parancsolt békével földig alázott, meg­csonkított bennünket. Egyet azonban juttatott nekünk kegyetlen csapásaink között: önállósá­gunkat és függetlenségünket. Akármilyen nyomorúságos és siralmas is mai állapotunk, legelső kötelességünk, hogy levonjuk annak kö­vetkezményeit, hogy önálló és független Ma­gyarország lettünk. Legelső kötelességünk te­hát, hogy minden intézményünket, minden tör­vényünket ennek megfelelően alkossuk meg, alakítsuk át, építsük föl. A független és önálló magyar nemzetnek egyenesen nemzeti becsület­beli kérdése az, hogy minél előbb megszabadul­junk a régi osztrák pátenstől. Arra, hogy ez nem sürgős, kénytelen vagyok azt mondani, hogy csaknem elkésett Egyenesen kifogásolom, hogy ezen a területen is előbb nem vontuk le an­nak önállóságunknak és függetlenségünknek következményeit és kötelességeit. Igenis, sür­gős ez a javaslat és örülnünk kell, hogy a mi­niszter urak idehozták azt a Képviselőház elé és_ nekünk alkalmat adtak arra, hogy ezt a tör­vényjavaslatot letárgyalhassuk és ezáltal az önálló, független nemzeti állam kiépítéséhez ez­zel a munkával hozzájárulhassunk. Ami már most a javaslatokat közelebbről illeti, a beterjesztett törvényjavaslatok egyike a katonai büntető tör vénykönyvről szól, míg a másik^ & katonai büntetőtörvénykönyv életbe­léptetéséről és a közönséges büntetőtörvény­könyvek egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsola­tos módosításáról, kiegészítéséről, sőt még a polgári hűnvádi perrendtartás egyes intézke­désének megváltoztatásáról is intézkedik. Ami a katonai büntetőtörvénykönyvet illeti, ez, amint előadtam, véleményem szerint igen szerencsés és pompás jogászi munka. Amikor olvasgatjuk egyes szakaszait, szinte a mi polgári büntetőtörvénykönyvünk szöve­gezése és klasszikus szépsége elevenedik meg előttünk. Maga a javaslat egyébként meg is mondja, hogy igyekezett a polgári hüntető­törvénykönyv terminológiáját átvenni, viszont azt hiszem, nincs ebben a teremben senki, aki el^ nem ismerné, hogy a polgári hüntetőtör­vénykönyv a legszebb jogi alkotás, amellyel ez a nemzet dicsekedhetik. (Ügy van! a jobb­és a baloldalon.) Nekem, mint jogásznak, na­gyon jólesik olvasgatnom a katonai büntető­törvénykönyv szabatos rendelkezéseit, mert méltó nyomokon látom haladni ezt a 141. sza­kaszt, amelybe összesűrítve a katonai büntető­Törvénykönyv előttünk megjelenik. A törvény­javaslat szerkesztési módja, technikája véle­ményem szerint teljesen szabatos és kifogás­talan. Ez ü r katonai büntetőtörvénykönyv­javaslat két részből áll s mindössze 141. §-ból. Az első 65 § bizonyos általános rendelkezése­ket tartalmaz, a második rész 76. §-ában a tulajdonképpeni katonai bűncselekményekre vonatkozik. Örömmel üdvözlöm ennek a katonai bün­tetötörvénykönyvnek 1. §-át, mely kimondja azt az elvet, hogy katonák általában úgy a kö­zönséges, mint a \katonai bűncselekmények tekintetében a közönséges polgári büntetőtör­vények alá tartoznak, kivéve az ezen katonai büntetőtörvény második részében felsorolt kü­lönös katonai bűncselekményeket. Ez a § a jogegyenlőség és a bűntettesek egyenlő el­bírálásának nagy elvét a lehetőségig meg­valósítja. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a pol­gári büntetőtörvénykönyv, hanem minden ér­vényben lévő polgári büntetőtörvény, tehát nemcsak a magyar büntetőtörvénykönyv, ha­nem az összes polgári büntetőtörvények há­táivá is általánosságban kiterjed katonai sze­mélyekre is. A javaslat második részében felsorolt ka­tonai bűntettek és vétségek, melyeknek alanya csak katonai egyén lehet, szorosan vett katonai bűncselekmények. Katonákkal szemben alkal­maztatik tehát a mi polgári büntetőtörvény­könyvünk általános rendelkezése, mégis azok­kal a különleges katonai viszonyok által indo­kolt eltérésekkel. és módosításokkal, amelyé­ét a javaslat I. részének 5—65. faiban foglal­tatnak. Ezek a változtatások vonatkoznak elsősorban a büntetésekre — mert, amint tud­juk, katonákkal szemben más büntetési nemek is ismeretesek — vonatkoznak a kísérletre, amennyiben minden katonai vétség kísérlete

Next

/
Thumbnails
Contents