Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-319

Az országgyűlés képviselőházának 3. lációjára van szerencsém a következő felvilágosításokat adni: «Pakots József országgyűlési képviselőnek a tököli-szilágyitelepi kultúrháborúság ügyében előterjesztett interpelációjára súlyos panaszokat tartalmazott Cseh Tivadar ottani állami elemi iskolai igazgatótanító ellen. Ezen panasznak kivizsgálása során megállapítást nyertek a következők: Az igazíratótanító és Záborszky Ernő jelenleg budapesti lakos, a Szilágyitelepi Egyesület volt elnöke között az utóbbinak egyesületi tevékenysége körül felmerült kifogásokból folyólag már régebbi idő óta ellenséges viszony áll fenn, amelynek következtében egyrészt Cseh Tivadar rágalmazás miatt, ezenkívül a szó alatt lévő egyesület kezelési szabálytalanságok miatt Záborszky Ernő ellen bűnvádi feljelentést tett s ezen perek azóta elsőfokon Záborszky Ernő marasztalásával végződtek és jelenleg fellebbezés alatt állanak, másrészt Záborszky Ernő és Cseh Tivadar ellen egyes ottani lakosok által jegyzőkönyvre adott panaszokat összefoglalva — fegyelmi feljelentést tett. Ezen utóbbi feljelentés alapján Pest vármegye közigazgatási bizottsága — mivel azt a terhelt önigazolás céljából maga is kérte — a fegyelmi vizsgálatot Cseh Tivadar ellen elrendelte. A fegyelmi helyszíni vizsgálat során a vádpontokat illetően a következők állapíttattak meg: A panaszok szerint Cseh Tivadar, mint a Tököl-szilágyitelepi Egyesületnek volt gazdája, az építési anyag beszerzésére átvett 10.000 koronából állítólag 120 téglát vett, az a tégla azonban jelenleg már nincs az egyesület birtokában, az nyomtalanul eltűnt s ez ügyből kifolyólag a tököli csendőrörs is nyomozást vezetett. E vádpontott illetőleg a terhelt magát a vizsgálat rendjén teljesen tisztázta. A terhelt pereskedik, feljelentéseket tesz és a telep lakóival szemben ellenszenvvel viseltetik. — Ez a vádpont sem nyert beigazolást, mivel kitűnt, hogy terheltnek mással, mint Záborszky Ernővel szemben perei nincsenek, s a lakosság a vizsgálat rendén a tanítóval szemben egyenesen rokonszenvének adott kifejezést. A terhelt nem érdem szerint osztályoz, a tanulóknak gúnyneveket ad s ezzel rossz példát mutat az egymással szemben való gyűlölködésre. — Konkrét bizonyítékok ebben a tekintetben sem merültek fel a tanúvallomások rendén, egyébként pedig úgy ebben, mint a következő vádpontokban érintett állítólagos tények évekkel előbb történtek, úgy, hogyha bebizonyultak volna is, terhelt büntethetőségét a két évi elévülési határidő kizárja. A terhelt ok nélkül bírságoltatja a szülőket. — Egy nyilvánvalóan téves alapon állott vád, amely a népnek az iskolai törvényekben való járatlanságában leli alapját. A terhelt a tanítási idő alatt keveset foglalkozik növendékeivel, ezért azok alig tudnak valamit.—Ennek éppen az ellenkezője bizonyult be, mert terhelt iskolájában a tanítási eredmény kifogástalan. Terhelt iskolaszereket, füzeteket üzletszerűen árusít és a beszerzési árnál drágábban árusítja. — E vádra konkrét bizonyítékok nem kerültek elő. Ezen tényállás alapján maga az interpelláló Pakots József képviselő az interpellációban előadott vádakat a terhelt tanító által hozzá intézett nyilt levélre adott válasz alakjában Az Est 1927. évi június 15-iki számában megjelent KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIII. ». ülése 1929 október 22-én, kedden. 19 nyilatkozatában visszavonta és kijelentette, hogy azok alaptalanságáról személyesen meggyőződött s ezért sajnálkozását fejezte ki a felett, hogy a terhelt tanítót rossz információ alapján (melyet saját elismerése szerint Záborszky Ernőtől kapott) megbántotta. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. — Gróf Klebelsberg s.k.» Elnök: Miután az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával élni nem óhajt, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válasza Beck Lajos képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Nagyméltóságú Elnök úr! A folyó évi május hó 4-én kelt nagybecsű átiratára Beck Lajos országgyűlési képviselőnek a magyar műkincsek sorsáról előterjesztett interpellációjára van szerencsém tisztelettel a következő felvilágosítást adni: A Beck Lajos országgyűlési képviselő által benyújtott interpellációra külön válasz adása immár nem látszik szükségesnek. Ugyanis a múzeumi, levéltár- és könyvtárügy némely kérdéséről szóló törvény vényjavaslat felsőházi tárgyalása előtt az összes érdekelteket szakértekezletre hívtam össze, ami teljes megegyezést hozott létre az összes érdekeltekkel. Az értekezlet folyományaként a tárgyalás alatt volt törvényjavaslaton bizonyos módosításokat eszközöltem, amelyekhez utóbb a Képviselőház is hozzájárult. Ilyenképpen az interpelláció tárgyát képező kifogások önmaguktól elestek. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. — Gróf Klebelsberg s. k.» Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válasza Jánossy Gábor képviselő úr interpellációjára. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni,. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Nagy; méltóságú Elnök úr! A folyó évi március hó 5-én keit 702. számú nagybecsű átiratára Jánossy Gábor országgyűlési képviselőnek a rodostói Rákóczi-kápolna restaurálása és II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítása ügyében előterjesztett interpellációját, tekintettel arra, hogy a kérdés ügykörömet túlhaladja, illetékes állásfoglalás végett 1576/1928. ein. szám alatt áttettem a miniszterelnök úrhoz. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. — Gróf Klebelsberg s. k.» Elnök: T. Ház! A miniszteri választ, helyesebben nyilatkozatot, amely szerint a miniszter úr az interpellációt az illetékes minisztériumhoz teszi át, méltóztatnak tudomásul venni. (Helyeslés. — Jánossy Gábor: Nem lehet hozzászólni*?) Nem lehet. A képviselő úrnak módjában lesz a viszonválasz jogává élni akkor, ha az illetékes miniszter úr megadja a választ. Következnék az indítványkönyv felolvasása. Minthogy azonban az indítvány könyvbe újabb bejegyzés nem történt, annak felolvasását mellőzöm. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. 4