Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-323

136 Az országgyűlés képviselőházának megelőzőleg az ügy az Állandó Békéltető Bizottság elé bocsátandó. Ezek közül a vitás kérdések közül kivétetnek azok, amelyekben valamelyik fél nemzeti bírósága illetékes ítélkezni, a jogerős nemzeti bíróság végítéletét tehát meg kell várni és csak azután lehet az Állandó Békéltető Bizottság, illetőleg a választótbíróság elé vinni az ügyet. A további cikkek az Állandó Békéltető Bizottság szervezetét szabályozzák. Ez ismét meglehetősen eltér a többi szerződésben megállapított szervezettől, amennyiben itt 5 tagból fog állni a bizottság s ez öt tag közül mindkét álIáin egyet-egyet saját állampolgárai közül jelöl kf, három másikat s ezek közt az elnököt pedig megnevez más államok polgárai közül; ez utóöbiak más-más államok polgárai közül választ. \ndók, nem lakhatnak az illető érdekelt állam területén és nem állhatnak annak az államnak szolgálatában. A továbbiakban a tagok megbízatásának tartamát, kicserélésük módját, helyettesítők és szakemberek alkalmazását, az eljárás megindításának, a vitás ügy kiderítésének, a határozat meghozatalának és közlésének módját, végül a bizottság költségeinek megosztását szabályozzák a cikkek. A 17. cikk mondja ki, hogy a békéltetés eredménytelensége esetén az ügy vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság, vagy valamely ad hoc választott bíróság elé terjesztetik. Ha ebben a tekintetben megállapodás hat hónapon belül nem jön létre, akkor bármelyik fél az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti a vitás kérdést; tehát itt is megvan az egyoldalú odavitel lehetősége. A második részben a szerződés a nem jogi természetű kérdésekre, tehát mondjuk a politikai vitákra nézve ugyanezt a békéltető bizottsági eljárást és lehetőséget adja meg és szabályozza. Végül az általános rendelkezések kimondják, hogy olyan vitás kérdések, amelyeket más elfogadott egyezmények szerint kell elintézni, nem tartoznak e szerződés alá; kimondja, hogy a felek tartózkodni fognak minden olyan intézkedéstől, amely a békéltetőbizottság javaslatának, illetőleg a választottbíróság hozott határozatainak végrehajtását hátrányosan befolyásolná. Tovább a kártérítés kérdésében rendelkezik s^kimondja azt is, hogy az e szerződés végrehajtása és értelmezése körül felmerülő viták szintén az Állandó Nemzetközi Bíróság elé fognak vitetni. Kendelkezik továbbá a szerződés a megerősítés és a megerősítő okiratok Budapesten leendő kicseréltetése dolgában. A kicserélés időpontjában életbelép a szerződés. Tíz évig lesz hatályban és amennyiben hat hónappal előbb fel nem mondatik, további tíz esztendőre érvényben marad. Végül azt is kimondja még a szerződés, hogy amennyiben megszüntetésekor valamely vitás ügy bírói tárgyalás alatt állna, az az eljárás befejeztéig folyamatban marad. Ezek után vagyok bátor kérni, hogy a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadni méltóztassanak. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Br. Láng Boldizsár! Br. Láng Boldizsár: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot azért, mert hivatva van újabb kapcsolatot teremteni Magyarország és Spanyolország között. Spanyolország a háborúban mindvégig semleges maradt, Spanyolország-részéről soha egy ellenséges gesztust nem tapasztaltunk, . ülése 1929 október 29-én, kedden. és Spanyolország volt egyike azoknak a kevés országoknak, amelyek a magyar érdekeket mindig hathatósan megvédték. (Úgy van! jobbfelől.) Alig hogy a háború befejeződött, a spanyol kormány volt a legelső, amely követet küldött Budapestre akkor, amikor a többi hatalmak még nem látták elérkezettnek az időpontot arra, hogy normális^ diplomáciai képviseleteket delegáljanak hozzánk. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy abban az időben tartoztam a párizsi magyar királyi követséghez, amikor az még Madridban akkreditálva volt. így többször volt alkalmam Spanyolországban járni s biztosíthatom a t. Házat, hogy minden egyes alkalommal a legmelegebb rokonszenvet és a legnagyobb megértést találtam a mi ügyeink iránt a spanyol király őfelségénél, a spanyol kormánynál, a spanyol népnél és a spanyol sajtónál egyaránt. (Éljenzés jobbfelől.) Igaz, hogy Spanyolország földrajzilag tőlünk távol fekszik, de meg vagyok győződve arról, hogy minden magyar embernek, aki ezt az országo ; ismeri, szívéhez közel áll ez az ország és ez a (lép, amely Magyarországot soha meg nem tagadta. A javaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Nincs feljegyezve senki. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A külügyminiszter úr nem kíván szólni. Szólásjoga többé senkinek nincs s így a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdern a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a. részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni, Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1—3. szakaszokat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Dési Géza képviselő úr mint a közjogi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Dési Géza előadó: T. Ház! Mély tisztelettel van szerencsém beterjeszteni^ a Képviselőház közjogi bizottságának 829. számú jelentését a gróf Károlyi Gyula koronaőri megválasztásáról és beiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. A közjogi bizottság a javaslatot, amely minden részletében megfelel az előző törvényes gyakorlatoknak, elfogadta. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést tárgyalásra kitűzni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Bulgáriával kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 814, 825) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Pogány Frigyes előadó: T. Ház! A bolgár nemzettel a magyar nemzet, mint méltóztatik tudni, faji rokonságban áll. Már a hunok és az avarok birodalmában együtt élt a két népfaj és a IX—XIII. századokban a Don és a Volga közt