Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-318

Az országgyűlés képviselőházának 31 Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatokat kinyomatni, szétosztani és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő- és az igazságügyi bizottságnak kiadni. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — Zaj a baloldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Itt a deres! — Propper Sándor: Gömbös a bottal!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! A honvédelmi miniszter úr által a katonai büntetőtörvénykönyvről, valamint a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről beterjesztett törvényjavaslatokat a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő- és igazságügyi bizottságoknak adja ki. (Zaj.) Csendet kérek képviselő urak! (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Egyben kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni a miniszter úrnak ahhoz a javaslatához, hogy a szóban forgó javaslatokat a bizottságok a szokásos három nap mellőzésév3l tárgyalják? (Zajos felkiáltások a balodalon: Nem! — Rassay Károly: Nem is kérte a miniszter úr!) Méltóztassék elnézéssel lenni és kérdésemet tárgytalannak tekinteni. (Propper Sándor: Nem olyan sürgős az a bot! Hamarabb kellene kenyér, mint bot!) T. Képviselőház! Minthogy napirendünknek egyetlen tárgya a további teendők iránti intézkedés, előterjesztést kivánok tenni a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. ; Javaslom, hogy méltóztassék a legközelebbi ülésünket a bizottsághoz utasított ügyek előkészíthetése végett folyó évi október 22-én, kedden, délelőtt 10 órakor tartani. Ennek a tárgya a további teendők iránti intézkedés lenne. A miniszterelnök úr kíván szólani. (Elénk éljenzés és taps jobbfelől.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! A magam részéről külön napirendi indítványt kívánok tenni, mégpedig azt, hogy a Ház plénuma október 22-én, tehát a jövő kedden tartson ülést — addig ne tartson ülést — és ennek^napirendjére tűzzön ki egy, már a bizottság által is előkészített tárgyat: a királyi .közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyugdíjintézetéről szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslatot; a közbeeső időben pedig a bizottságok foglalkozzanak azokkal a tárgyakkal, azokkal a javaslatokkal, amelyeket most terjesztettek be az egyes reszortminiszter urak és amelyeknek előkészítésére, úgy látszik, hosszabb idő is szűk • séges. Ebben vagyok bátor napirendi indítványt tenni. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Káprázatos Programm!) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! A napirendhez szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Pakots József! Elnök: A szó Pakots József képviselő urat illeti. Pakots József: Igen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az elnök úr napirendi indítványa helyett van szerencsém a t. Ház elé terjeszteni a magam következő indítványát (olvassa): «A Ház a legközelebbi ülés napirendjére kitűzi Vass József népjóléti miniszternek Jászárokszálláson és Zsitvay Tibor igazságügyminiszternek Békésen elhangzott po8. ülése 1929 október 15-én, kedden. 5 litikai és gazdasági nyilatkozatainak tárgyalását.» (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Igen t. Képviselőház! Amidőn ezt az indítványomat beterjesztem, az a gondolat vezet en. gem, hogy az egész országban ma feleletet várnak a magyar királyi kormánytól, égetően sürgős feleletet várnak azokra a gazdasági nyomorúságokra és bajokra, amelyek ezt a szegény országot immár hosszú idő óta elnyomorítják. (Forster Elek: Igaza van!) Négy hónapig vakációzott a Képviselőház. Ez alatt a négy hónap alatt azonban — meg kell állapítanunk tragikus beismeréssel — nem vakációzott a nyomorúság. Négy hónapon keresztül volt itt aratás, cséplés, behordás s mind az a reménység, amellyel a magyar ember esztendőről-esztendőre kiépíti a maga jobb jövendőjét, összeomlott Azok a t. képviselőtársaim, akik kerületeikben jártak, tapasztalhatták az emberi nyomorúságnak rettenetes jelenségeit. Egy szörnyű orchester zúgott fel az elkeseredet lelkek mélyén. Az igen t. miniszterelnök úr, mielőtt ez a parlament vakációra ment volna, felszólította a többségi párt tagjait, hogy menjenek le a kerületeikbe és érdeklődjenek a szegény nép gondja és baja iránt. T. képviselőtársaim kétségtelenül követték'ezt az okos és bölcs felszólítást és ennek eredményeképpen elszámolhatnak arról, hogy ez a szegény ország már nem bírja el a nyomorúság terheit. Es hiába minden intelem és hiába minden falrafestése a szörnyű kísérteteknek! Ha mi ezekről a panaszokról nyíltan és leplezetlenül beszélünk, akkor felforgatást idézünk elő, mert sajnos, a mai feszült gazdasági helyzetnek egy olyan rémes lehetősége fenyeget, amelynek következményeit önök, t. kormány, kiszámítani nem tudják. Igen t. Képviselőház! Éppen azért, amikor a t. miniszter urak tegnapelőtt dalnokversenyt rendeztek, (Derültség a szélsőbaloldalon.) amikor megnyilatkoztak bizonyos kérdésekben, amikor szükségesnek tartották maguk is, hogy foglalkozzanak ezzel a problémákkal, akkor mi, akik vártuk már a kormány megnyilatkozását, szomorú lélekkel állapítjuk meg, hogy ezekben a megnyilatkozásokban tisztára csak visszhangjait találtuk az ország panaszainak, de a gazdasági bajoknak semminemű orvoslását nem Ígérték be és _nem állapították meg munkaprogramul alapjául. Az igen t. népjóléti miniszter úr a következőket állapította meg (olvassa): «Soha nem mutatkoztak a bajok annyira mélyrehatóknak, mint ma.» Mi ezt a miniszteri nyilatkozatot teljes száz százalékban aláírjuk s sajnos, kénytelenek vagyunk igazat adni a népjóléti miniszter úrnak. A bajok olyan mértéket öltöttek, amely minden fogalmat meghalad. Az igen t. kormányelnök urat, akinek a felelőssége a legsúlyosabb ezekben a tragikus időkben, figyelmeztetjük arra, hogy nem lehet splendid isolationnal nézni a mai élet szörnyű problémáit és nem lehet a parlamentet úgy nekiindítani munkájának, hogy apró, kis vagy kevésbbé fontosságú törvényjavaslatokkal foglalkoztatjuk. Amikor itt az élet eleven kérdései merednek elénk, amikor a holnap kenvérgondja súlyosodik minden ember vállára, (Ügy

t van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) akkor azt vártuk volna a t. kormánytól, hogy, bekapcsolódva az országos közhangulatba és az országos nyomorúság folytán elhangzott kívánalmakra választ kívánván adni, gazdasági munkaprogrammal fog a parlament elé jönni. E helyett a miniszterelnök úr is napirendi indítványában egy egyszerű törvényjavaslat tárgyalásával kívánta kiegészíteni az elnök úr napirendi indítványát. En abban a pillanatban, amikor a miniszter-