Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

Az országgyűlés képviselőházának 307, Ügy a csendőrségnél, mint a rendőrségnél nagy hiány van az elhelyezésre szükséges épületeket illetőleg. Én e tekintetben a rendelkezésemre álló összegeket mindig a legtakarékosabban, a legcélszerűbben, de a külső csínt is figyelembe véve kívánom felhasználni és jó építkezéseket kívánok eszközölni. A csendőrörsöket illetőleg körülbelül 48 épületet vettünk és talán ugyanannyi újat építettünk és ahol a szüksége felmerült, ott úgy a központi, mint a kerületi, vagy osztályparancsnoksások épületét is megépítettük. Ezen a téren még sok tennivalónk van. Nem kívánom ezeket az építkezéseket egyszerre végrehajtani, hanem abban az arányban, ahogyan az államkincstár ezeket az összegeket rendelkezésemre tudja bocsátani. Ugyanígy járok el a rendőrségnél is és itt ki kell emelnem, hogy a budapesti rendőrlegénység lakással való ellátását illetőleg a folyó év novemberében a kérdést teljesen megoldottnak látom, amennyiben két ilyen rendőrtelepet építettünk. Az egyiket a Fehérvári-uton. Itt 80 kétszobás rendőrlakás van és 56 legénységi egyén részére lesz elhelyezés. Ugyanitt helyezzük el a már megrendelt és megépítendő rádióállomást is a legmodernebb technikai követelményeknek megfelelőleg, amely azt Liszem, novemberben a forgalomnak átadható lesz- A másik nagyszabású építkezés most van folyamatban, de remélem, hogy már novemberben az is lakhatóvá válik, a Dagályutcában. Itt 320 kétszobás rendőrlakás épül és készül 160 legénységi egyén részére egy épület, úgyhogy ezzel a rendőrlegénység lakásellátásának kérdését teljes mértékben megoldottnak látom. A vidéken, sajnos, még igen sok tennivalónk van a rendőrségi épületek felépítésénél. Minden évben egy-két rendőrkapitánysági épület épül fel. Budapesten az idén a VIII. kerületi kapitányság épülete nyer befejezést. Az új költségvetésben programmba van véve Eger és Kaposvár, foglalkozunk továbbá új kapitányságok építésével Nagykőrösön, Szegeden, Szekszárdon, Kaposváron, Miskolcon, ahol legsürgősebb az építés. Az idén, úgy tudom, r Balassagyarmaton befejeződik őszre az építkezés és Vácon is épül rendőrkapitányság. Ennél a kérdésnél is természetesen, amennyiben nagyobb összegeket nem tud a költségvetés rendelkezésemre bocsátani, lassúbb tempóban fog ez a fejlődés mennijMindenesetre kérni fogom a Ház jóindulatát abban a tekintetben, hogy legalább annyit, amennyit évenként ezen a címen rendelkezésemre méltóztattak bocsátani, a jövő évben is méltóztassanak megszavazni. Sürgősnek tartom és feltétlenül el kell a legrövidebb időn belül következnie a székesfővárosi rendőrfőkapitányság új épülete megépítésének. (Ügy van! a balközépen.) Az adminisztráció ezidőszerint lehetetlen ebben az épületben. Aki ottjár, maga meggyőződhetik arról, hogy milyen képtelen a helyzet, úgyhogy maga ez az állapot teszi technikailag lehetetlenné a helyes adminisztrációt és az ügyek helyes intézését. Kernelem, hogy ezeknek a most meglevő épületeknek értékesítésével az új építési költségeknek körülbelül 50%-át meg lehet kapni, úgyhogy ez a kérdés az idők során nem olyan nagy áldozattal és remélem, hogy mentől előbb, megoldható lesz. Ezzel kapcsolatban az erkölcsrendészeti és a toloncosztály kérdése is és mindaz a kérdés, amely ezzel szoros összefüggésben van, megoldódik. (Esztergályos János: Mennyivel járul ehhez hozzá a lillafüredi játékbank, amelyet most építenek?) A képviselő úr már tud róla? (Esztergályos János: Én csak felteszem a kérdést!) Én nem tudok róla képviselőtársam, pedig az engedélyezés tőlem függ. (Esztergályos János: Kérem, én csak érdeklődöm!) Én pedig felvilágosítom a képviselő urat, hogy ülése 1929 június 8-án, szombaton. 85 nincs tudomásom róla, hacsak más nem adott rá" engedélyt, én nem adtam engedélyt. Nem mulaszthatom el annak rövid megemlítését, hogy úgy a csendőrtiszti, mint a csendőrlegénységi állományú egyének részére szükségesnek láttam, hogy egészségük helyreállítása céljából gyógy házat építtessek. Ez nem tartozik a költségvetéshez, mert a rendelkezésemre bocsátott nyugdíjjárulékokból történik az építkezés. A szívbajosok részére Balatonfüreden tavasszal megkezdtem egy ilyea gyógyház építését 80 tiszt és 80 legénységi állományú egyén befogadására. Kernelem, hogyha ősszel nem is, de a jövő tavaszszal mindenesetre átadhatom ' nemes hivatásának ezt az épületet is. Miután Hévizén úgy a csendőrség, mint a rendőrség részére van már ilyen telep, amely csak kissé modernizálandó és kiegészítendő, gondoskodnom kell a rendőrség részére egy tüdőgondozóról is. Amig a csendőrségnél inkább a szívbaj és a reuma jelentkezik, a rendőrségnél a reumás megbetegedés mellett a tüdőbetegség grasszál. Ezek eliminálásáról gondoskodnom kell, hogy részükre egészségük helyreállítása céljából ilyen intézményt és intézetet állítsak fel. (Esztergályos János: Valamit a titkosságról is, miniszter úr ! — Derültség.) T. Ház ! Most kívánok áttérni a névmagyarosítás kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Amint Meskó Zoltán igen t. képviselőtársam felszólalása alkalmával közbeszólás alakjában már megemlítettem, nem értek egyet felszólalásának minden részével. Semmi körülmények között sem tartanám helyesnek a kényszer-névmagyarosítás behozatalát még abban az enyhébb formában sem, ahogyan azt ő proponálta, hogy t. i. csak magyar névvellehessen valaki tisztviselő, tanító stb., s az egyetemekre és iskolákba csak magyar névvel lehessen valaki felvehető, vagy legalább is elsőbbség biztosittassék részére. Ne méltóztassék megfeledkezni arról, hogy ennek a kérdésnek ma két oldala van, ez kétoldalú fegyver. Én nem tartom hibának, ha valaki a maga idegen nevét megbecsüli, ha a mellett hazafias érzésű és minden tekintetben aláveti magát az állam törvényeinek és rendelkezéseinek. Én nem mondom azt, hogy ezen a téren nem kell valamit tenni és nem lehet talán valamivel előbbremenni, de ne méltóztassék azt hinni, hogy itt óriási nagy szigorúsággal kezeljük ezt a kérdést. Ha a békebeli statisztikát veszem és ezt most a lecsonkított országra átszámítom, akkor kitűnik, hogy a régi időben Magyarországon a magyarosítások száma nyolcszázat tett ki, ma pedig ez a szám hatszáz. Itt tehát még sincsen olyan égbekiáltó nagy különbség. Ebben a kérdésben a jövőben is, — ha nem is teljesen szabadon kezeljük a kérdést és nemcsak annak elbírálására szorítkozunk, hogy csak érdemtelenség esetén ne adjuk meg — megmaradunk a mellett az álláspontunk mellett, hogy igenis,az érdemességet tesszük meg annak alapjául. Ma még ugyanis nem volna helyes teljesen korlátlanul megadni ezt a szabadságot, mert voltak idők, a mikor ennek lehetősége meg volt és maga Sándor Pál t. képviselőtársam maga is megbotránkozottazon, hogy ha a keleti, vagy nyugati pályaudvartól kezdve bejött az ember, látnia kellett, hogy minden cégtábla idegen nyelvű és pedig túlnyomó részben német nyelvű volt. De ez a háború előtt volt, s akkor is lehetősége volt a hazafias felbuzdulásnak, nemcsak ma, sőt akkor talán indokoltabb lehetett volna, hogy ez a hazafias felbuzdulás meglegyen. Azoknak a cégtábláknak a nevei ugyanazok, mint a háború előtt voltak, tehát megváltoztathatták volna, de voltak olyanok, akik megváltoztatták ugyan nevüket, de cégüket nem változtatták meg. A hazafiasság 12*