Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

Az országgyűlés képviselőházának 307, Ügy a csendőrségnél, mint a rendőrségnél nagy hiány van az elhelyezésre szükséges épü­leteket illetőleg. Én e tekintetben a rendelkezé­semre álló összegeket mindig a legtakarékosabban, a legcélszerűbben, de a külső csínt is figyelembe véve kívánom felhasználni és jó építkezéseket kívánok eszközölni. A csendőrörsöket illetőleg körülbelül 48 épületet vettünk és talán ugyan­annyi újat építettünk és ahol a szüksége felme­rült, ott úgy a központi, mint a kerületi, vagy osztályparancsnoksások épületét is megépítettük. Ezen a téren még sok tennivalónk van. Nem kí­vánom ezeket az építkezéseket egyszerre végre­hajtani, hanem abban az arányban, ahogyan az államkincstár ezeket az összegeket rendelkezé­semre tudja bocsátani. Ugyanígy járok el a rendőrségnél is és itt ki kell emelnem, hogy a budapesti rendőrlegénység lakással való ellátását illetőleg a folyó év novem­berében a kérdést teljesen megoldottnak látom, amennyiben két ilyen rendőrtelepet építettünk. Az egyiket a Fehérvári-uton. Itt 80 kétszobás rendőrlakás van és 56 legénységi egyén részére lesz elhelyezés. Ugyanitt helyezzük el a már meg­rendelt és megépítendő rádióállomást is a legmo­dernebb technikai követelményeknek megfelelőleg, amely azt Liszem, novemberben a forgalomnak átadható lesz- A másik nagyszabású építkezés most van folyamatban, de remélem, hogy már novemberben az is lakhatóvá válik, a Dagály­utcában. Itt 320 kétszobás rendőrlakás épül és készül 160 legénységi egyén részére egy épület, úgyhogy ezzel a rendőrlegénység lakásellátásá­nak kérdését teljes mértékben megoldottnak látom. A vidéken, sajnos, még igen sok tennivalónk van a rendőrségi épületek felépítésénél. Minden évben egy-két rendőrkapitánysági épület épül fel. Budapesten az idén a VIII. kerületi kapitányság épülete nyer befejezést. Az új költségvetésben programmba van véve Eger és Kaposvár, foglal­kozunk továbbá új kapitányságok építésével Nagy­kőrösön, Szegeden, Szekszárdon, Kaposváron, Mis­kolcon, ahol legsürgősebb az építés. Az idén, úgy tudom, r Balassagyarmaton befejeződik őszre az építkezés és Vácon is épül rendőrkapitányság. Ennél a kérdésnél is természetesen, amennyiben nagyobb összegeket nem tud a költségvetés ren­delkezésemre bocsátani, lassúbb tempóban fog ez a fejlődés mennijMindenesetre kérni fogom a Ház jóindulatát abban a tekintetben, hogy legalább annyit, amennyit évenként ezen a címen rendel­kezésemre méltóztattak bocsátani, a jövő évben is méltóztassanak megszavazni. Sürgősnek tartom és feltétlenül el kell a leg­rövidebb időn belül következnie a székesfővárosi rendőrfőkapitányság új épülete megépítésének. (Ügy van! a balközépen.) Az adminisztráció ez­időszerint lehetetlen ebben az épületben. Aki ott­jár, maga meggyőződhetik arról, hogy milyen képtelen a helyzet, úgyhogy maga ez az állapot teszi technikailag lehetetlenné a helyes adminisz­trációt és az ügyek helyes intézését. Kernelem, hogy ezeknek a most meglevő épületeknek érté­kesítésével az új építési költségeknek körülbelül 50%-át meg lehet kapni, úgyhogy ez a kérdés az idők során nem olyan nagy áldozattal és remélem, hogy mentől előbb, megoldható lesz. Ezzel kap­csolatban az erkölcsrendészeti és a toloncosztály kérdése is és mindaz a kérdés, amely ezzel szoros összefüggésben van, megoldódik. (Esztergályos János: Mennyivel járul ehhez hozzá a lillafüredi játékbank, amelyet most építenek?) A képviselő úr már tud róla? (Esztergályos János: Én csak felteszem a kérdést!) Én nem tudok róla kép­viselőtársam, pedig az engedélyezés tőlem függ. (Esztergályos János: Kérem, én csak érdeklődöm!) Én pedig felvilágosítom a képviselő urat, hogy ülése 1929 június 8-án, szombaton. 85 nincs tudomásom róla, hacsak más nem adott rá" engedélyt, én nem adtam engedélyt. Nem mulaszthatom el annak rövid megemlí­tését, hogy úgy a csendőrtiszti, mint a csendőr­legénységi állományú egyének részére szükséges­nek láttam, hogy egészségük helyreállítása céljá­ból gyógy házat építtessek. Ez nem tartozik a költségvetéshez, mert a rendelkezésemre bocsátott nyugdíjjárulékokból történik az építkezés. A szív­bajosok részére Balatonfüreden tavasszal meg­kezdtem egy ilyea gyógyház építését 80 tiszt és 80 legénységi állományú egyén befogadására. Kernelem, hogyha ősszel nem is, de a jövő tavasz­szal mindenesetre átadhatom ' nemes hivatásának ezt az épületet is. Miután Hévizén úgy a csend­őrség, mint a rendőrség részére van már ilyen telep, amely csak kissé modernizálandó és kiegé­szítendő, gondoskodnom kell a rendőrség részére egy tüdőgondozóról is. Amig a csendőrségnél inkább a szívbaj és a reuma jelentkezik, a rend­őrségnél a reumás megbetegedés mellett a tüdő­betegség grasszál. Ezek eliminálásáról gondoskod­nom kell, hogy részükre egészségük helyreállítása céljából ilyen intézményt és intézetet állítsak fel. (Esztergályos János: Valamit a titkosságról is, miniszter úr ! — Derültség.) T. Ház ! Most kívánok áttérni a névmagyaro­sítás kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Amint Meskó Zoltán igen t. képviselőtársam felszólalása alkalmával közbeszólás alakjában már megemlí­tettem, nem értek egyet felszólalásának minden részével. Semmi körülmények között sem tarta­nám helyesnek a kényszer-névmagyarosítás be­hozatalát még abban az enyhébb formában sem, ahogyan azt ő proponálta, hogy t. i. csak magyar névvellehessen valaki tisztviselő, tanító stb., s az egyetemekre és iskolákba csak magyar névvel lehessen valaki felvehető, vagy legalább is elsőbb­ség biztosittassék részére. Ne méltóztassék meg­feledkezni arról, hogy ennek a kérdésnek ma két oldala van, ez kétoldalú fegyver. Én nem tartom hibának, ha valaki a maga idegen nevét meg­becsüli, ha a mellett hazafias érzésű és minden tekintetben aláveti magát az állam törvényeinek és rendelkezéseinek. Én nem mondom azt, hogy ezen a téren nem kell valamit tenni és nem lehet talán valamivel előbbremenni, de ne méltóztassék azt hinni, hogy itt óriási nagy szigorúsággal kezeljük ezt a kérdést. Ha a békebeli statisztikát veszem és ezt most a lecsonkított országra át­számítom, akkor kitűnik, hogy a régi időben Magyarországon a magyarosítások száma nyolc­százat tett ki, ma pedig ez a szám hatszáz. Itt tehát még sincsen olyan égbekiáltó nagy különbség. Ebben a kérdésben a jövőben is, — ha nem is teljesen szabadon kezeljük a kérdést és nem­csak annak elbírálására szorítkozunk, hogy csak érdemtelenség esetén ne adjuk meg — megma­radunk a mellett az álláspontunk mellett, hogy igenis,az érdemességet tesszük meg annak alapjául. Ma még ugyanis nem volna helyes teljesen kor­látlanul megadni ezt a szabadságot, mert voltak idők, a mikor ennek lehetősége meg volt és maga Sándor Pál t. képviselőtársam maga is megbot­ránkozottazon, hogy ha a keleti, vagy nyugati pálya­udvartól kezdve bejött az ember, látnia kellett, hogy minden cégtábla idegen nyelvű és pedig túlnyomó részben német nyelvű volt. De ez a háború előtt volt, s akkor is lehetősége volt a hazafias felbuzdulásnak, nemcsak ma, sőt akkor talán indokoltabb lehetett volna, hogy ez a haza­fias felbuzdulás meglegyen. Azoknak a cégtáblák­nak a nevei ugyanazok, mint a háború előtt vol­tak, tehát megváltoztathatták volna, de voltak olyanok, akik megváltoztatták ugyan nevüket, de cégüket nem változtatták meg. A hazafiasság 12*

Next

/
Thumbnails
Contents