Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

82 Az országgyűlés képviselőházának 307. ülése 1929 június 8-án, szombaton. több és több adóalany megy tönkre, könnyíteni lehetne ezrek és ezrek helyzetén. T, Ház ! A belügyi tárca költségvetésében akármelyik címet vizsgálom is, úgy látom, hogy az a többlet, amely több mint nyolcmillió pen­gőt tesz ki, nem olyan célokra van fordítva, amelyekre feltétlenül szükség volna és amely célok nélkül az ország népe nem lehetne el. Éppen ezért én nemcsak ellenzem, hanem ma­gam is a legnagyobb fokú bizalmatlansággal vagyok a kormánynak e politikája iránt, nem tudok hozzájárulni ahhoz, hogy amikor az or­szág népe súlyos helyzetben van, akkor a költ­ségeknek ilyen növelése által még súlyosabb helyzetbe taszíttassék, még súlyosabban meg­adóztassék és minthogy sem a tárca költség­vetésében nem látok semmi bizalomkeltőt, sem általában a belügyminisztérium ténykedésében sincs semmi bizalomkeltő, bizalmatlanságomat továbbra is fenntartom és a tárca költségvetését a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Pakots József jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni! Scitovszky Béla belügyminiszter: Igen t. Ház! Megköszönöm a mélyen t. Ház azon kép­viselőinek, akik mind az általános vitában, mind pedig most a belügyi tárca általános vi­tájában a tárcával foglalkozni szívesek voltak, kritikájukat. Nem tartozok azok közé, akik a kritikát nem látják szívesen, sőt nagyon örü­lök, iha a tárcáim keretébe tartozó igen ágas­bogas reszortba bele méltóztatnak tekinteni, és figyelmemet esetleg sok olyan dologra is fel méltóztatnak hívni, amelyek esetleg az én figyelmemet elkerülték, mert csak ennek az ob­jektív kritikának adásával és nyújtásával vá­lik reám nézve lehetővé, hogy tárcámat teljes megelégedésre tudjam betölteni és ahol javí­tani való van és arra mód kínálkozik, a javí­tásokat eszközölhessem is. A költségvetési vitákat olyanoknak tartom az egyes miniszterek részére, amelyekben nem­csak programmot kell adni a jövőre, hanem be is kell számolni mindarról, amit a megelőző évben adott pénzekkel és adott felhatalmazá­sokkal az illető miniszter munkálkodott és cselekedett. (Helyeslés.) Tömöríteni és rövidre akarom fogni felszólalásomat, de igyekszem mindenre kitérni, ami a vita során érintetett és ezenfelül a magam részéről el akarom mondani mindazt, aminek elmondását a nyilvánosság előtt szükségesnek tartom. Így magam is hoz­zájárulok ennek a vitának kiegészítéséhez s ahhoz, hogy abban nemcsak a Ikiritika, hanem az elmúlt esztendő munkája is bennfoglaltas­sék, s a jövőt illetőleg is nyilatkozat tétessék. Legelsősorban rá akarok térni minden kényszer nélkül annak , a kérdésnek megvita­tására és tárgyalására, és pedig a magam ré­széről teljes nyiltsággal a felvilágosítások megadására, ami a régi országház épületének helyreállítási költségeit illeti. Én ebben a kér­désben senkitől utasítást, senkitől kitanítást nem fogadok el, mert érzem magam minden tekintetben alkalmasnak és érdemesnek is arra, hogy eibben a tekintetben velem szemben semmiféle bizalmatlansáig ne lehessen. Én mindazokat a pénzeket, amelyeket rendelkezé­semre bocsátanak, a leglelkiismeretesebben költöm el és használom fel. Mindennel, ami ezzel ellentétes állítás, a magam részéről nein is kívánok foglalkozni, mert méltóságomon alulinak tartom (Helyeslés a baloldalon.) és nem tartom a magam hivatali állásával össze­egyeztethetőnek (Helyeslés a baloldalon.), hogy minden előhozott összeget illetően a ma­gam véleményét és ellenvéleményét nyilvánít­sam. (Esztergályos János: Honnét vette a pénzt rá a^ miniszter úr? A saját pénzéből 1 ? Jo­gom van érdeklődni! — Zaj. — Elnök csenget. — Györki Imre: Ha a saját pénzéből vette a miniszter úr, akkor beszélhet!) Elnök: Kérem, képviselő arak, ne méltóz­tassanak a szónokot közbeszólásaikkal zavar­ni. (Györki Imre: De az adózókkal nem lehet ilyen hetykén beszélni! — Esztergályos János: Kötelessége a miniszternek elszámolni. — Zaj.) Scitovszky Béla belügyminiszter: Én nem az objektív kritika ellen emelek kifogást. (Zaj. — Elnök csenaet. — Györki Imre: Ha a saját pénzéből vette, akkor beszélhet hetykén!) Nem hetykemódra beszélek, hanem a magam becsü­letének és tisztességének teljes tudatában tu­dok hetyke lenni... (Györki Imre: Az ország nyomorgóinak pénzével!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Scitovszky Béla belügyminiszter: ...mind­azokkal szemben, akik éppen azt a látszatot akar­ják kelteni ezekben a nehéz időkben, hogy itt a nemzeti vagyon prédálása történik a nemzeti vagyonnak. (Györki Imre : Az történik ! — Esz­tergályos János: Ez az !) Ez ellen én a leghatá­rozottabban tiltakozom és igen csodálkozom azon, hogy éppen a képviselő urak azok, akik ez ellen kifogást emelnek, mert a képviselő uraknak böl­csen kell tudniok azt, hogy ez a renoválás igenis, a törvényhozás jóváhagyásával történt, még­pedig az 1928. évi XLII. tc.-ben ennek részbeni fedezésére 208.000 pengőt volt szíves a Ház nekem megszavazni. (Györky Imre : Nem vigadó cél­jaira !) Ugyancsak itt fekszik a Ház előtt a beruhá­zásokról szóló jelentés, amelyet a pénzügyminisz­ter úr éppen ezen törvény alapján volt köteles ide benyújtani. Ebben a jelentésben pedig az foglal­tatik, hogy ezenfelül rendelkezésemre bocsáttatott még 126.000 pengő a beruházási megtakarításokból. (Esztergályos János": Még ha így áll is a dolog, akkor sem szabad most a borzasztó nyomorban ilyen kiadást csinálni !) Ez 1928-ban történt ; majd erre rátérek. {Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Györki Imre : Építsenek házakat, ne mula­tókat?) Elnök : Csendet kérek ! Scitovszky Béla belügyminiszter : Mivel ezek az összegek sem voltak elegendők, költségvetésem­ben a beruházásoknál az év végén jelentkező meg­takarításokból a minisztertanács még 80.000 pen­gőt engedélyezett, összesen tehát 414.000 pengő állott rendelkezésemre. Ez az az összeg, amelyet ennek az épületnek helyreállítására fordítottunk, (Györki Imre : Mennyi munkáslakást lehetett volna ebből építeni), még pedig magának az épü­letnek helyreállítására — a végleges leszámolás ugyan még nem ejtetett meg — 314.024 pengőt és 46 fillért, belső berendezésére pedig 82900 pengőt és 70 fillért, Összesen tehát 396.226 pengőt, amihez még néhány kiadási tétel jön, úgyhogy a 414.000 pengő teljes mértékben fel fog használtatni, amely erre a célra adatott. Az indokolás, amely engem arra késztetett, hogy ezt az épületet helyreállíttassam, ez volt. Maga a belügyminisztériumi anyaépület teljes mértékben helyreállíttatott. Programmba volt véve már évekkel ezelőtt, hogy a műemléknek minő­sített szomszédos épület szintén helyreállíttatok, annak idején azonban nem állottak rendelkezésre megfelelő pénzösszegek. Vártam tehát addig, amig erre a célra megfelelő összeg fog rendel­kezésre állani. Ezeket az összegeket a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents