Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-306
40 Àz országgyűlés kénvisetőházána, Elnök: Kabók képviselő urat ismételten kérem, tartózkodjék a közbeszólásoktól! Platthy György: A tárca természetéinél fogva a bevételi tételek, ha magasabb százalékot mutatnak is, összegszerűen azonban kisebb jelentőségűek, mert hiszen ennek a tárcának rendszerint magasabb és inkáblb figyelembevehető bevételei egyáltalában nincsenek. (Esztergályos János: A kiadás annál több!) Azzal azonban, hogy a (tárca kiadási és bevételi tételeit összehasonlítjuk az előző évi költségvetések adataival, még nem kapunk tiszta képet a tárca pénzügyi jelentőségéről. Tiszta képet csak az összehasonlítás nyújt, amelyet egyrészről a belügyi tárca, másrészről az állami közigazgatás, valamint az állami üzemek költségvetései között eszközlünk. Általában ezt én nem fogom ezentúl megkülönböztetni, hanem mindig az «'általános költségvetés» kifejezést fogom használni. E szerint az állami összkiadások 1929/30-ban vagyis az előirányzati évben 1428,661.400 pengőre rúgnak, vagyis az 1928/29. évi 1357,804.490 pengővel szemben emelkednek összesen 5-219%-kai. Ebben a, belügyi tárca 8,719.220 pengőt kitevő emelkedése alapján 2-228%-kai participial. Ezek a participális részletek nagyon érdekesek. Az 1928/29. évben az általános költségvetés emelkedése a kiadásoknál 15-177 %, ebből a belügyi tárca kiadásainál az emelkedés 17-274%, az 1927/28. évi költségvetésben az összkiadás emelkedése 4-043%, a belügyi tárcánál pedig a kiadások emelkedése 5-185%. Végül pedig 1926/27-ben az összkiadás emelkedése 8-504%, a belügyi tárca kiadásainak emelkedése pedig 4040%. Megállapítható tehát, hogy a belügy tárca kiadásai az összkiadásokkal szemben, kivéve az 1926/27. évi kivételes költségvetést, 1—2%-kai, átlag azonban 1*5%-kai magasabbak mindössze. (Kabők Lajos: Ez nem dicsőség!) Ezek az adatok azt is jelentik, hogy a belügyi tárca pénzügyi jelentősége az általános költségvetéssel szemben évről-évre növekedik ... (Zaj a .jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szélsóbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak a jobboldalon! (Esztergályos János: Érdekes számokat és adatokat mond az előadió úr!) Platthy György előadó: . . . ami abban leli magyarázatát, hogy erre a tárcára az automatikus terheken kívül a b elterjesebb közigazgatás és annak újabb feladatai háramlottak. Mellőzendőnek tartom e tárca 'bevételeinek az általános költségvetés bevételi tételeivel való összehasonlítását, mert^ azok jelentősége valóban csekély, ami — ismétlem — annak következménye, hogy ennek a tárcának rendszerinti és nagyobbmérvű bevételei egyáltalán nincsenek. Végűi, hogy ez a tárca az új közigazgatási törvény életbeléptetése után milyen szerepet fog játszani jövendő költségvetéseinkben, azt nehéz volna megjósolni. Bizonyosra veszem azonban, hogy nem fogja felforgatni! azt a szinte törvényiszerűnek mondható állandóságot és egyenletességet, amely ezt a tárcát a többi tárcák sokkal változatosabb költségeivel szemben jellemzi. Áttérve most. már a tárca részleteinek ismertetésére, az első címnél, vagyis a központi igazgatásnál úgyszólváín változatlan, helyzetről kell jelentést tennem. Fontos reform, mely a legközelebbi időben fog teljes tökéletességében életbe lépni, az új telefonközpont elkészítése. Ez a múlt évben volt felvéve, a munkálat befejezést nlyert, talán éppen a legközelebbi első " vagy második napon. Kétségtelen, hogy ez a reform egyrészről a közigazgatás egyszeBÖ6. ütése 1929 június 7-én, pénteken. rűségét, másrészt pedig a jogbiztonságot is lényegesen emelni fogja. A múlt évben e címen felvett 58.000 pengő, tehát az idei költségvetésből hiányzik. A szolgálatra berendelt vármegyei és városi tisztviselők száma immár 13-ra csökkent s e téren a további csökkenés már csak nyugdíjazás vagy elhalálozás következtében fog előállani. (Kabók Lajos: Elküldték őket a Társadalombiztosítóhoz!) Ha oda is küLdlték, az sem lenne helytelenítendő, mert a belügyminiszternek a Ház által adott utasításhoz képest is az volt a feladata, hogy ezeket a berendelt tisztviselőket a belügyminisztérium központjából valamiképpen elhelyezze. (Kabók Lajos: Akkor nie tessék csökkenésről beszélni! — Esztergályos János: A jobb zsebből a bal zsebbe! — Kabők Lajos: Csak az állam pénzéből fizetik őket. Most a bal zsebből, tavaly a jobb zsebből!) A 2. cím alatt, a vármegyék és községek kiadási tételei között meg kell említenem a vármegyei számvevőségek 34 főnyi apasztását. Ez azt jelenti, hogy a belügyminiszter úr egy más és sokkal egyszerűbb rendszerre kíván áttérni. Az ország 154 járásában 3390 község van, a múlt évi 3419 községgel szemben, tehát 29 községgel kevesebb, mint az elmúlt esztendőben. Ezt örömmel kell jelentenem, mert köztudomású, hogy különösen Dunántúl a törpeközségek súlyos terhet rónak a közigazgatásra, és mert másfelől saját erejükből nem is képesek törvényes feladataikat megoldani. Ezért tehát úgy vélem, hogy nagy feladata volna a belügyminiszter úrnak e törpe, apró községek minél nagyobbmérvű egyesítése, mert ez nem csupán közigazgatási, hanem pénzügyi szempontból is igazán nagy jelentőséggel bírna. (Ügy van! a jobboldalon.) Uj tétel e címnél a gyámpénztárakban kezelt háborús államadóssági kötvények tulajdonosainak támogatása azzal az egymillió pengővel, amely a népjóléti tárcából ide utaltatott át. (Esztergályos János: Kapnak azok valamit?) À belügyminiszter úr ezt a kártalanítást, helyesebben mondva támogatást, nagyon sürgősen szokta csinálni és közmegnyugvást kelt egyúttal az a méret is, amelyben ezt a támogatást nyújtja, úgyhogy megállapítható, hogy az igények kielégítése valóban a legméltányosabban törénik. (Esztergályos János: Es kapott már valaki az árvák közüli — Scitovszky Béla belügyminiszter: Júniusban megkapják! — Esztergályos János: Ez érdekel! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Magamnak nem tartok meg semmit belőle! — Malasits Géza: Ezt nem is mondotta senki! — Zaj.) Ez nem olyan egyszerű kérdés, mert egyénenként kell ezeket a kérelmeket elbírálni, mert hiszen az a mérv, amelyben ez a támogatás történik, az illető volt kiskorúnak, vagy ezidőszerint is kiskorúnak a vagyoni helyzetével van összefüggésben, ennélfogva az egyéni elbírálás olyan gyorsan nem történhetik meg, mint az egyébként kívánatos lenne. A közbiztonsági és közrendészeti szolgálatot tartalmazó 3. címnél az előző évvel szemben 362.000 pengő megtakarítást kell megállapítanom, amely azáltal állott elő, hogy a nemzeti munkavédelemnek egyes intézményei apasztattak, így egyebek közt a kísérleti nyomda egészen megszűnt és ekként 170 alkalmazottnak elbocsátása vált szükségessé. Ez a 362.000 pengős megtakarítás ezen a címen állott elő. Egyébként ez az intézmény csak kereteiben maradt meg, dolgát elvégezte, de ez a keret bármikor, ha annak szüksége mutatkozik, ismét kitölthető.
