Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-313

306 Az országgyűlés képviselőházának 313. ülése 1929 június 18-án, kedden. sodik közgyűlés elé 1921 őszéig újabb módosítások érkeztek és ez a második közgyűlés 1921 október 3., 4. és 5. napjain döntött a beérkezett indítványok felett. A keresztülvitt módosításokat Magyarország is törvénybe óhajtotta iktatni és a kormánynak ezt célzó javaslatát a nemzetgyűlés 1923 február 1-én, a Nemzetek Szövetségébe való, felvételünkről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásának napján, el is fogaldta. Ennek alapján a vonatkozó jegyzőkönyveket a Kormányzó Űr 1923 május első napján Magyarország részéről megerősítette és a megerősítő okiratokat a Nemzetek Szövetsége főtitkárságánál 1923 június 27-én ia kormány le is tétette. E törvénynek kihirdetése azonban nem történhetett meg, mert az 1881 : LXVI. te. 2.

f §-ában foglalt elv értelemszerű alkalmazásával e törvény csupán a módosítások életbeléptetése esetében hirdetendő ki. Minthogy azonban a módosított cikkek közül kettőhöz a Nemzetek Szövetségének tagjai nem járultak hozzá, kellő számban, a törvényjavaslattal elfogadott módosításokat nem lehetett kihirdetni, mert ez a kettő is h en ne volt. A kormány előterjesztésérc ezután a Kormányzó TTr az 1920 :

1. te. 13. ^>-ában biztosított jogánál fogva a törvényt újabb megfontolás céljából visszaküldte ai nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlést, amint tudjuk, kormányzói kézirattal feloszlatták, ennek következtében a nemzetgyűlés már nem tudott foglalkozni ezzel a visszaküldött törvényjavaslattal; így az a Képviselőház elé került és a Képviselőház a külügyi bizottság javaslatára, múlt év október 18-án tartott ülésében utasította a kormányt arra, hogy az Egyességokmányon tett és már hatálybalépett módosításokat foglalja új törvényjavaslatba és azt sürgősen terjessze alkotmányos tárgyalás végett a törvényhozás elé. Ehhez a Felsőház is hozzájárult, s ennek következtében országos határozat alánján került a jelen törvényjavaslat a t. Ház elé. E szerint a javaslat szerint törvénybe iktatandók a «Nemzetek Szövetsége Egyességokmánya» 4., 6., 12., 13. és 15. cikkein történt módosítások. A 4. cikk első bekezdése eredetileg megállapította, hogy a Conseilnek tagja lesz az öt főhatalom. (Tudjuk, hogy ezek közül az egyik, Amerika, nem írta alá a békeszerződéseket és nem lépett be a Nemzetek Szövetségébe). Tagjai lesznek továbbá a szövetség más négy államának a képviselői; amazok, mint állandó, ezek pedig mint nem állandó tagok. Kimondotta továbbá, hogy az utóbbiakat, tehát a nem állandó tagokat a közgyűlés saját tetszése szerint, időről-időre jelöli ki. Nem állapította meg tehát ez a cikk a nem állandó tagok kijelölésének módját és feltételeit, azt, hogy mely államok közül választassanak, hogyan képviseltessenek az egyes világrészek államai a Nemzetek Szövetségében és egészen bizonytalan maradat annak a kijelentésnek az értelme, hogy időrőlidőre történjék a nem állandó tagok kijelölése. Ezért 'A

f második közgyűlés új, harmadik bekezdésként a következő szöveget vette fel az Egyességokmányba^ (olvassa): <<K közgyűlés, kétharmad szótöbbséggel meghatározza a Tanács nem állandó tagjainak választására s különösen a megbízásuk tartamára és újraválaszthatásuk feltételeire vonatkozó szabályokat.» Ezeket a szabályokat a Nemzetek Szövetségének harmadik közgyűlése meg is állapította, kimondván, hogy a nem állandó tagokat a közgyűlés titkos szavazással, abszolút szótöbbséggel, három évre választja és hogy ezek egyharmada minden évben kilép. De ennek következtében fel kellett emelni a nem állandó tagok számát is hárommal osztható számra, vagyis hatra. A 6. cikk eredetileg akként rendelkezett, hogy a Nemzetek Szövetsége titkárságának a költségeit az egyes tagállamok olyan arányban viselik, amilyen arányban az Egyetemes Postaegyesület nemzetközi irodájának fenntartásához járulnak hozzá. Ennek helyébe vette fel a harmadik közgyűlés a következő szöveveget (olvassa): A Szövetség költségeit a közgyűlés által megállapított arányban a Szövetség tagjai viselik. Ezután tehát a közgyűlés fogja megállapítani és már is megállapítja azt, hogy milyen arányban járulnak hozzá az egyes tagállamok a Szövetség titkárságának a költségeihez. A 12., 13. és 15. cikkeken történt módosítások annak következtében váltak szükségesekké, mert időközben megalkotta a Nemzetek Szövetsége az Állandó Nemzetközi Döntőbíróságot és így mindezekben a cikkekben az eredetileg volt «választott hírósági» eljáráshoz hozzá kellett tenni: «vagy bírósági» eljárás. Ez utóbbi tudniillik már az Állandó Nemzetközi Döntőbíróságnak az eljárása. Ugyanígy a «választott bírósági határozat» mellé beszúratott: «bírósági határozat». A 13. cikklben ugyancsak ez az oka «bírósági eljárás» és a «bírósági döntésre» kifejezések beszúrásának, végül a 13. cikk harmadik bekezdésében már meg is említtetik az. Állandó Nemzetközi Bíróság is, amely ilyen vitás esetekben dönteni fog. Ugyanez áll a 15. cikkre is. Ezzel az ismertetéssel végeztem is. Csupán azt vagyok bátor még megemlíteni, t. Ház, hogy ' a Nemzetek Szövetsége Egyességokmányánaik a korábbi törvénnyel törvénybeiktatni szándékolt két cikke, a 16. és 26. cikk, még függőben marad, miután, amint voltam bátor említeni, ezeket nem ratifikálták kellő számban a Nemzetek Szövetségének tagjai, és nagyon lehetséges, hogy nem is fogják kellő számban ratifikálni, miután ezeknek a cikkeknek megszövegezése nem egészen sikeres. A 16. cikk egyébként az Egyességokmány rendelkezéseit megszegő tag-államokkal szemben foganatosítandó represszáliákról, a 26. cikk pedig az Egyességokmány módosításának a feltételeiről szól. Ezek után tisztelettel kérem a Házat, hogy ezt a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben változtatás nélkül elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki szólni? Perlaki György jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A külügyminiszter úr óhajt szólani? (Walko Lajos külügyminiszter: Nem!) Ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az^ imént ismertetett törvényjavaslatot általánoságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (tpen! Nem!) A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. ^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni! Perlaki Györg- jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3 §-ait, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárp-valta, s annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni,