Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-312

282 Az országgyűlés képviselőházának Igaz, hogy a trianoni béke ellenségekkel is körülbástyázott bennünket, akik mindent elkövetnek arra, hogy megfojtsanak bennünket ennek ellenére mégis azt mondom, vannak más okok is, amelyek hátráltatják ennek a nemzetnek egészséges fejlődését. Ezek közül az okok közül, — bocsánatot kérek, ha kimondom, tudom, hogy egyesek megütköznek rajta — a Csonka-Magyarországon lévő aránytalan birtokmegoszlást tartom egyiknek. (Meskó Zoltán: Ki ütköznék melsr ezenl!) A helyzet az, t. Ház, hogy például Ausztriában az 1000 hektáron felüli gazdaságok az egész szántóföldterületnek 17'6%-át teszik ki, Belgiumban 04%-át, Dániában a 740 hektáron felüli birtokok az egész szántóföldterületnek IT 8-%át teszik,, Németországban az 1000 hektáron felüli birtokok az egész szántóföldterületnek csupán 1'6%-át, Hollandiában pedig 1-8%-át teszik, ezzel szemben Csonka-Magyarországon circa 38—40 százalékot. Egyszóval kimondhatjuk, hogy Európában Magyarország még mindig egyike a feudális államoknak, vagyis azoknak az államoknak, amelyekben a nagybirtok a legnagyobb számban van. Mármost mi ennek a következménye? A statisztika szerint a nagybirtokon sokkal kisebb, sokkal gyérebb a népesség, mint a kisbirtokon. Amikor tehát mi a nép tömegeit, a nép számát, a lelkek számát és ezzel a magyarságot fejleszteni akarjuk, akkor ezzel a ténynyel számolnunk kell. Ezt nem az ellenszenv mondatja velem, hanem a statisztika bizonyítja, hogy a nagybirtokon sokkal kisebb a lakosság száma, mint a kisbirtokon. Nem akarok itt Németország példájára hivatkozni, csak megemlítem, uogy Németországnak azokon a területein, ahol a nagybirtokok terülnek el, egy négyzetkilométerre 20—30 lakos esik, míg azokon a területein, ahol a kisbirtoktestek az uralkodók, 100—120 lakos esik egy négyzetkilométerre. Ami Magyarországot illeti, itt a helyzet az, hogy például Fejér megyében, ahol a nagybirtokok területe 63'5%-ot tesz ki, az ezer hektár szántóföldre eső lakosok száma 81; Somogy megyében, ahol már csak 51'9%-ot tesz ki a nagybirtok, az ezer hektár szántóföldre eső lakosok száma 104; Zemplén megyében, ahol a nagybirtok 50%-ot tesz ki, az ezer hektár szántóföldre eső lakosok száma 134; Bihar megyében, ahol a nagybirtok 50'8%-ot tesz ki, a lakosok száma 120; Brassóban, amely — sajnos — most nem tartozik hozzánk, de a bizonyítás szempontjából nem közömbös, és ahol a nagybirtok 7:4%-ban volt képviselve, az ezer hektár szántóföldre eső lakosok száma 247; Szebenben, ahol a nagybirtok 3-9%-ot tett ki, alakosok száma 252; Udvarhelyen, ahol á nagybirtok 5'7%-ban volt képviselve, a lakosok száma 158. Ebből a statisztikából megállapítható, hogy; a nagybirtok nem kedvez az ország népességének, lakosságának, mert a nagybirtokon jóval gyérebb, több, mint 100%-kai gyérebb a lakott terület, mint a kisbirtokon. (Dabasi-Halász Móric: Ez nem igaz!) En a hivatalos statisztikából vettem az adatokat, t Dabasi-Halász Móric: Akkor nem tudja olvasni a statisztikát, mert Szebenben, Brassóban és Udvarhelyen a nagybirtok legnagyobbrészt terméketlen területekből, erdőkből, sziklákból, havasokból áll!) Nagyon fogok örülni, ha t. képviselőtársam nem csak így, közbeszólás alakjában akarja megcáfolni az általam felhozottakat, hanem statisztikai adatokkal fogja bizonyítani, hogy nincs igazam. Én a hivatalos statisztikából vettem az adatokat, azo)12. ütése 1929 június 14-én, pénteken. kat hozom a Ház elé, és azt hiszem, nem érdeke senkinek a statisztikai hivatalban, hogy a közvéleményt e tekintetben félrevezesse és hamis adatokat terjesszen. Méltóztassanak elhinni, mélyen t. Ház és mélyen t. képviselőtársam, hogy sine ira ,et studio kezelem ezt a dolgot. En ezt a kérdést csak azért hoztam ide, mert a statisztika e mellett szól. Amikor pedig arról beszélek, hogy a népesség számát emeljük, akkor nem hallgathatom el a statisztikának ide vonatkozó adatait, amelyek azt bizonyítják, hogy az országnak azokon a területein, ahol a kisbirtok van túlsúlyban, közel 100%-kai emelkedik a lakos-, ság száma, viszont a nagybirtokos részeken körülbelül ennyivel kisebb a lakosok száma. (Friedrich István: Ez tény!) Ha t. képviselőtársam vesz annyi fáradságot magának, hogy például kormánypárti képviselőtársának, Kenéz Béla képviselő úrnak — azt hiszem — «Föld és nép» című könyvét elolvassa, ugyanezeket az adatokat ott is meg fogja találni, és remélem, nem fogja Kenéz Béla képviselőt:ársunkat azzal vádolni, amivel vádolt engem, hogy hamis adatokat soroltam fel. (Dabasi-Halász Móric: Azt nem mondtam!) Méltóztassék ezt a könyvet elolvasni, ugyanezeket az adatokat ott is meg fogja találni. Egészen biztosan nem állítom, de 90%-ig állítom, hogy én is Kenéz Béla képviselőtársamnak ebből a könyvéből vettem ki ezeket az adatokat. Kétségtelenül megállapítható tehát, hogy a népesség szaporodásának szempontjából is a nagybirtok nemhoz annyi eredményt^ mint a kisbirtok, és hogy ezért a kisbirtok álláspontjára kell helyezkednünk. Tudom, azt mondják, hogy ezt a szempontot ma nem lehet tekintetbe venni, mert a nagybirtoknak egyéb előnyei vannak, hogy nevezetesen az intenzív gazdálkodás folytán a nagybirtok jóval többet produkál, mint a kisbirtok. Nálunk természetesen többet produkál, ezt nem vitatja senki, de külföldön nem ez az eredmény. Nagyon sok nemzetgazdász akadt külföldön, aki éppen az ellenkezőjét vitatja (Zaj.) és éppen a kisbirtok előnyeit tünteti fel a nagybirtok produktumával szemben. (Szabó István: Itt is úgy van, ha mindent figyelembe veszünk. — Kállay Tibor: Persze, hogy úgy van!) így például Németország egyes helyein a kisbirtok 19 '42 métermázsát hozott katasztrális holdanként és a nagybirtok 18*45 métermázsát. Franciaországban is számításokat tettek egyes départementeokban err evőn atkozóan és arra a megállapításra jutottak, hogy száz kisbirtokos közül 47-nek produktuma több volt, mint a nagybirtoké, kilencé ugyanolyan, tizenháromé kétséges volt, és csupán 16 esetben hozott többet terményekben a nagybirtok, mint a kisbirtok. Felesleges itt ezt vitatni, hiszen — ismétlem. — a külföld több országában a kisbirtok, ha nem is sokkal, de bizonyos mennyiséggel kétségtelenül többet termel, mint a nagybirtok. Nálunk természetesen nem hoz annyit, hiszen tudjuk, hogy a kisbirtokos nem műveli annyira szak- '•• szerűen a földjét, mint a nagybirtokos, de ha a mezőgazdasági szakoktatásra nagyobb súlyt fektetünk, ha az elemi iskolában nemcsak földrajzzal és számadatokkal tömjük meg a tanuló fejét, hanem nagyobb súlyt helyezünk a gazdasági szakismeretekre és a falusi iskolákban nemcsak földrajzra és számtanra tanítjuk a gyermekeket, hanem arra is, hogy hogyan kell szántani és vetni, ha intenzívebb törekvés fog mutatkozni a kisbirtokosok mezőgazdasági tudásának fejlesztése tekintetében, akkor, ha nem