Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-308

108 Az országgyűlés képviselőházának nikák előbb-utóbb meg fogják szerezni az egyleteinek pártjára még azokat az embereket is, akik pedig az egyetemekkel szemben idegenkedő magatartást tanúsítottak. Nem hallgathatom el itt az egyetemi címnél azt az erőteljes és nemes akciót, amelyben Pécsről kiindulva a Dunántúl törvényhatóságai és társadalmi körei résztvesznek a pécsi egyetem kiépítése és fejlesztése körül. A pécsi egyetem volt ugyanis az, amely régi épületekben és régi kórházakban nyert elhelyezést és így fakultása és a klinika a vidéki egyetemek közül teljes erővel elsősorban jött működésbe, mégis így az egyetemekre előirányzott költségeket elsősorban a debreceni egyetemre fordították, amelynek építése a háborúban abbanmaradt, továbbá a szegedi egyetemre, amelyet teljesen újjá kellett építeni, a pécsi egyetemre, amelynek elhelyezését amúgy is biztosították, kevés költséget fordítottak, és így a pécsi egyetem a kor követelményeinek nem felel meg elhelyezés tekintetében. Most tehát a Dunántúl mozgalmat indított a pécsi egyetem kiépítése érdekében. A Dunántúl ezt nemcsak azért teszi, mert a pécsi egyetem a Dunántúl egyetlen egyeteme és nemcsak történelmi múltjánál fogva teszi, hanem azért is, mert érzi, hogy erre az egyetemre szüksége van a Dunántúlnak, és érzi, hogy elsősorban ez az egyetem hivatott arra, hogy tudományos munkálkodásával feldolgozza a Dunántúl különböző égető kébrdéseit és szükségleteit. De nagy szükség van erre az egyetemre azért is, mert Dunántúlon van a legnagyobb számban a német nemzetiség, Baranya-, Tolna-, Mos ones Sopron vármegyékben, és így nagyon kívánatos^ hogy ezek az idegen nemzetiségek, ezek a nekünk kedves németajkú honpolgárok a pécsi egyetem körében műveljék ki, fejlesszék ki és éljék ki kultúrájukat, ne kelljen nekik külföldre menni, hol a magyar állam eszmétől könnyen elragadtatnak. A költségvetés általános vitájánál szóvátétetett a pécsi egyetem dolga, sőt határozati javaslat is terjesztetett be, amely azonban abban a formájában nem lett elfogadva. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ez a kérdés ezzel el van intézve. Az egész Dunántúl joggal elvárhatja a törvényhozás és a kormányzástól azt, hogy Nagy Lajos első egyetemének városát ós ezzel a magyar kultúrát egy a kor színvonalán álló egyetemmel fogja gazdagítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A főiskolákkal kapcsolatiban meg kell emlékeznem arról, hogy 200.000 pengő van a költségvetésbe fel vélve a József Műegyetem alapfelszerelési költségeire. Ennek a 200.000 pengőnek felvétele ontnan ered, hogy annakidején, amikor a József Műegyetem elkészült, 2,200.000 aranykorona voilt felvéve felszerelésekre, azonban a közbejött háború miatt a József Műegyetem ezt a felszerelést nem kapta meg és így felszerelése hiányos és elavult, úgyhogy felszerelés tekintetében hátrányban van Európa egyéb műegyetemei mellett. Ez a felszerelés részben tanügyi célokra, részben pedig tudományos kutatásokra fog szolgálni. Ezzel a főiskolák címének ismertetéséivel végeztem volna is. A középiskolák előirányzata úgy van előterjesztve, hogy azokban lehetőleg az összes szükségletekről gondoskodás történt, viszont azonban úgy vaní összeállítva* hogy bármely tételnek, még a beruházásoknak elvonása is csak megzavarná középiskoláink helyes működését. A középiskolák — mondhatom — korszakalkotó reformja befejezést nyert, a középiskolai tanárok illetményeinek kérdése egyes 308. ülése 1929 június 10-én, hétfőn. kisebb, még korrigálást igénylő hiánytól eltekintve, nyugvópontra jutott, középiskoláinkat egészséges szellem lengi át, ami arra' a céltudatos irányításra vezethető vissza, amelyet a kultuszminisztérium központjából a középiskolák nyernek. Azokból a rendeletekből, amelyeket a kultuszminisztérium a középiskolákhoz intézett, csak egyet akarok kiemelni, a kultuszminiszter úr rendeletét a nemzeti zászló kultuszának elmélyítéséről. Ebben a miniszter úr elrendeli, hogy az összes különbözőfokú és különböző jellegű tanintézetekben az előadásokon kínálkozó alkalmakon kívül évenként egyszer beszéd tartassék a nemzeti zászló jelentőségéről, a nemzeti zászlónak a nemzet életében való jelentőséigéről és ezután az ünnepély után az ifjúság a nemzeti zászló előtt díszmenetben vonuljon el. Ez a rendelet mindenesetre alkalmas lesz arra, hogy a fogékony ifjú lélekbe mély nyomokat vessen és az egész életen át kísérje. Nagy jelentőséggel bírnak a költségvetésnek a szakiskolákra éis a gyógyítva nevelő iskolákra vonatkozó tételei. A népiskolai törvény szerint ugyanis a tanköteles gyermek a hat évig tartó elemi iskola után még három évi továbbképző iskolát köteles látogatni. Mármost azokban a községekben, amelyek mezőgazdasági jelleggel bírnak és ahol az őstermeléssel foglalkozó szülők ísmétlőiskolába járó gyermekeinek száma a 260-at eléri, ott egy önálló szaktanító s gazdasági népiskola felállítása van tervbe véve. Ilyen 172 van. Természetesen egy ilyen nagy programm végrehajtása időt vesz igénybe és csak fokozatosan hajtható végre, úgyhogy a jövő évi költségvetésbe ezen a címen be van állítva a tavalyi 100.000 pengővel szemben 450.000 pengő. Ez is íme egy tekintélyes emelkedés a kultusztárca költségvetésében, de ezzel az emelkedéssel is tulajdonképpen a kultuszminiszter a törvényhozás óhajának tesz eleget, mert hiszen a törvényhozás sürgette, hogy ezek a gazdasági népiskolák minél nagyobb számban állítassanak fel. Ugyancsak ennél a tételnél 20.000 pengő van felvéve a gazdasági szakoktatás felügyeletének megszervezésére, amely eddig hiányos volt. A felügyeletnek ez a megszervezése mindenesetre intenzívebbé és hatályosabbá fogja tenni a gazdasági szakiskolák működését. Viszont az ipari centrumokban, az ipari tanonciskolák lépnek életbe, amelyeknek különösen ott van nagy jelentőségük, ahol a tanoncok száma olyan nagy, hogy az egyes iparágakat szakosítani lehet. Azonkívül gondoskodás történt a költségvetésben arról is, hogy a különböző ismétlő iskolákban tanító tanítók évenként bizonyos továbbképző tanfolyamokon tökéletesíthessék ismereteiket. A gyógypedagógiai intézeteknél is gyökeres reformokat hajtott végre a kultuszminisztérium a múlt évben. Nyíregyházán és Miskolcon új kisegítő iskolát állított fel a gyengetehetségű tanulók speciális oktatására, továbbá a népjóléti miniszter úrral egyetértően egy, a gyengeelméjűeik nevelésére szolgáló újabb gyógypedagógiai intézet létesült Kisújszálláson. T. Ház! A költségvetésnek azonban kétségkívül legfontosabb számadatai azok, amelyek a népiskolai oktatásra vonatkoznak, mint ahogyan a nemzeti kulturáltságnak is megteremtője és legnagyobb tényezője a jól megszervezett és jól működő népiskola. Ügy, amint az előbbi évek költségvetései, ez a költségvetés is felöleli a kultúrának minden területét, (Pakots József: Nem mindent! Egyoldalú!) a legnagyobb súly