Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

92 'Az országgyűlés képviselőházának 30 hirdetésnek minősítenek egy olyan sajtótermé­ket, amelynek országos terjesztési engedélye van, akkor megfordíthatom ezt a dolgot és azt mondhatom, semmi szükség nincs arra, hogy terjesztési engedélyt kapjon egy röpirat, ha­nem lefizetik a hirdetési díjakat és egyszerűen üzleti hirdetésként szétosztják ezeket a röp-. lapokat. Más célja és más rendeltetése van akárme­ly ilk városban, akár Budapesten a székesfővá­rosban, akár az ország más vámosaiban a hirde­tések szabályrendeletileg rendezett közzétételé­nek és a hirdetési díjak szedésének és egészen más célja lehet egy ilyen politikai természetű röplap szétosztásának. Nem tudok arról, hogy az ország bármely városaiban hasonló intézke­dés történt volna. Ezideig egyedül Kecskemét városából futott be hozzánk ez a panasz és ezért kérem a belügyminiszter urat, nehogy ez a jövőben ismételten alkalmat adljon arra, hogy az eddig is szűk 'korlátok közé szorított sajtószabadságot még jobban megbénítsák, méltóztassék intézkedni, hogy azt a közeget, amely Kecskeméten elkövette ezt a vissza­élést, vonják felelősségre. Oktassák ki továblbá nemcsak Kecskemét városát, hanem az egész országnak mindazokat a törvényhatóságait, vagy városait, amelyek ilyen hirdetési díjat szoktak szedni, hogy a hirdetési díj szedésének joga nem vonatkozik a belügyminisztérium ál­tal kiadott országos terjesztési engedélyt nyert röplapokra. Elnök: A belügyminiszter úr óhajt vála­szolni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Az elhangzott interpellációra igen röviden kí­vánom a magam válaszát megadni. Az első pontra kijelentem, hogy ilyen bizalmas rendelet nem létezik. A második pontra kijelentem, hogy az a leg­nagyobb nyilvánosságot elbírja. A harmadik pontra válaszom az, hogy a magam részéről adott esetben azokat a kifogá­sokat, amelyeket a kecskeméti rendőrkapitány­ság a gyűlések betiltásának indokául felhozott, helyeslem, mert a szóbanforgó kérelmek pün­kösd ünnepére, Áldozócsütörtökre és Űrnapjára kérték a gyűlés engedélyezését. Ezekben az idők­ben pedig az ottani ünnepségek és az egyházi szertartások miatt a rendőrség túlnyomó nagy része el volt foglalva, úgyhogy annyi asszisz­tenciát a gyűlések megtartásához nem tudott nyújtani. Egy esetben a hely alkalmatlansága miatt tagadták meg az engedélyt. Ebben az irányban tehát nem látom szükségesnek, hogy intézkedést tegyek. Amennyiben képviselőtár­sam ezeket az indokokat elhárítja s alkalmas helyre és olyan időre kéri a gyűlés megtartását, amidőn a rendőrség egyéb nagyobbmérvű elfog­laltsága nem forog fenn, a képviselő úr kérelmét Kecskeméten feltétlenül teljesíteni fogják. Arra a pontra vonatkozólag, hogy az or­szágos terjesztési engedélyt nyert röplapok­nak egyes városokban való terjesztés© után miért szednek az illető városok hatóságai hir­detési díjakat, valamint a következő két pontra vonatkozólag válaszom a következő: Ezeket a kérdéseket az egyes városokban szabályrendeletek szabályozzák. Ilyen szabály­rendelete van, amely szerint röpcédulák után is hatósági díjakat szednek, a következő váro­soknak: Békéscsaba, Baja, Debrecen, Győr, Komárom, Kaposvár, Makó, Nagykanizsa, Pécs, Sopron, Sátoraljaújhely, Székesfehérvár, Szekszárd és. Veszprém. At. képviselő úr '" láthatja ebből, hogy 7. ülése 1929 június 8-án, szombaton. Kecskemét városa nincs ezek között. Annak a szabályrendeletnek, amely Kecskemétre vo­natkozik, 2. §-a világosan kimondja, hogy Kecskeméten az ilyenfajta röpívek és röpcé­dulák után díjat szedni nem lehet. {Györki Imre: Akkor miért szedtek?) Én kérdést intéztem az illetékes tényező­höz, hogy miért szedett mégis díjat, s akkor az illető tisztviselő nekem adott válaszában hi­vatkozott az 1923. évi XXXIII. te. 4. bekezdé­sére, amelyet azonban ő tévesien magyaráz. Ez a. szakasz tudniillik azt rendeli, hogy ab­ban az esetben, ha a szabályrendelet ilyen díjak szedését megengedi, ezeket a díjakat időről időre felsőbb hatósági jóváhagyás nél­kül emelheti és leszállíthatja. Ez a törvény ugyanis abban az időben hozatott, amikor pénzünk értéke még' nem stabilizálódott. Hely­telen tehát az illető városi tényezőnek az a magyarázata, hogy ő e törvény alapján jogo­SÍUÍ szedte a díjakat. Egyébként ennek a kérdésnek a jogi eldön­tése ugyan nem az én hatáskörömbe, hanem a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, de mivel olyan világos a kérdés, hogy minden két­séget kizár, kijelenthetem, hogy itt Kecskemét városa helytelenül járt el és tévedett, s erre vonatkozólag a magam intézkedését meg fo­gom tenni. (Helyeslés jobbfelől.) Ezeket kívántam az interpellációra vála­szolni. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszo­mat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a vi­szonválasz jogával kíván élni. Györki Imre: T. Képviselőház! Engem nem nyugtatott meg az igen t. belügyminiszter úr felvilágosítása. Nem nyugtatott meg azért, mert — mondóm — itt van előttem a véghatá­rozatok egész sora, amelyekre vonatkozólag tényleg áll az, hogy az egyik gyűlés megtartá­sára az engedély pünkösdre, a másik gyűlés megtartására pedig "Űrnapra kéretett. Ellenben gyűlés megtartását kérték hétköznapokra is. Például kérték május 15 j ére, amely egy közön­séges szürke hétköznap, azután egy másik gyűlést kértek május 20-ára, amikor sem Űr­napja, sem pünkösd első napja nem volt, nem lehetett tehát a gyűlés betiltását indokolni az­zal, hogy talán a vallási szertartás annyira igénybevette a rendőrhatósági közegeket (Scitovszky Béla belügyminiszter: Más elfog­laltságuk volt!), hogy ezért nem lehetett volna ezeket a gyűléseket engedélyezni. (Scitovszky Béla belügyminiszter: 26-án, vasárnap cserkész­ünnep volt!) De május 15-ére sem egedélyezték a gyű­lést. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A má­sik esetben a helyiség nem volt alkalmas!) Éppen ez az miniszter úr, hogy vagy esik az eső, vagy fúj a szél (Scitovszky Béla belügy­miniszter: Vagy süt a nap!), vagy meleg van, vagy pedig a teremben azért nem engedélye­zik a gyűlést, mert alacsony a terem plafonja, a szabad ég alatt pedig azért nem engedélye?­zik, mert esetleg odasüt a nap. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tessék kérelmezni al­kalmas időben, és megkapják az engedélyt!) Meg fogom kísérelni újabb kérelem alapján az engedély kieszközlését. Kérni fogom az ot­tani helyi szervezetet, hogy újabb kérelmet terjesszen elő, és — bízva a belügyminiszter űr ígéretében — remélem, hogy ezenl újabb ké» reltöm alapján ezt a gyűlést talán engedélyezni fogják és annak megtartását lehetővé fogják tenni. Nagyon szeretném, hogybia tényleg ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents