Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés 'képviselőházának 305. jukat és méltányolom azt, mert hiszen igen értékes munka az, amelyet ők ott folytatnak. Ami a liszt nyúló- és ellenálló képességének mértékét és azokat a búzamintákat illeti, amelyekre Gyömörey kjépviselőtársam hivatkozott, megnyugtatom a t. képviselő urat, hogy rendkívül tudományosan képzett és az ország érdekében álló munkásságot fejtenek ki az intézetben, tehát semmi kétségünk és semmi aggodalmunk nem lehet az iránt, hogy ők a legelőnyösebben fogjak ezeket a kérdéseket megállapítani, úgy a búzafajták, mint a termelési körzetek tekintetében, úgy. amint azt a termelés és a mezőgazdaság érdeke megkívánja. Szabó Sándor t. képviselőtársam a talajvizsgáló laboratóriumok szaporítását kéri. Amint már voltam bátor erre délelőtt hivatkozni, összes vegykísétrleti állomásainkon talajvizsgáló-laboratóriumokat kívánok felállítani éppen abból a célból, amelyet Szabó Sándor t. képviselőtáirsam vázolni szíves volt. Könnyen hozzáférhetőkké akarom tenni ezeket a talajvizsgáló-laboratóriumokat a gazdák részére, hogy ne hosszas, bürokratikus úton történjék a vizsgálat, hanem a legegvszerűbb és legolcsóbb úton jusson hozzá mindazokhoz az adatokhoz a gazda, amelyekre neki szüksége van. Szepessy Géza t. képviselőtársam kevésnek tartja azt az összeget, amellyel tudományos és kutató intézeteink dotálva vannak. Újólag csak arra vagyok bátor hivatkozni, amit már az előbb is mondottam, hogy nemcsak a költségvetés tételei, hanem a hasznos beruházások tételei is kifejezésre juttatják az egyes címek dotációját. Itt ugyanaz a helyzet áll fenn: a költségvetésbe felvett összegen kívül a hasznos beruházások rovatánál ugyanezeknek a tudományos és kutató intézeteknek felszerelésére 550.000 pengő áll rendelkezésre, úgyhogy összesen 1,504.000 pengő áll rendelkezésre, amely összegből ezt a szolgálatot a szükséghez képest el tudjuk látni. Ennyit voltam bátor a felszólalásokra válaszolni és kérem, hogy a 10. címet változatlanul méltóztassék elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 10 cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 11. cím. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző^ (olvassa) : «11. cím. Földbirtokrendezési szolgálat és gazdasági műszaki hivatal.» — Gróf Szapáry Lajos! Gr. Szapáry Lajos: T. Képviselőház! A költségvetésben ennél a címnél a földbirtokreoform befejezésére 15.480 pengő van felvéve. A masram részéről ezt nagyon keveslem (Helyeslés a jobboldalon.) a következő okokból: Már a békéiből tudjuk, hogy az erdélyi politika azért volt rossz, mert az oláhok elég pénzzel rendelkeztek az Albina útján a birtokok összevásárlására és sikerült nekik ezáltal sok oláh kisgazda kezére juttatni a földet és így a mar gyarságot kiszorítani. Szükségesnek tartom tehát, hogy & magyar államnak elég pénz álljon rendelkezésére arra a célra, hogy a magyar föld azok kezére jusson, akik arra érdemesek. Éppen azért — tudom, hogy ezen ma már változtatni nem lehet — nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a következő évi költségvetésben iparkodjék erre a célra nagyobb öszszeget beállítani, hiszen ezzel bizonyos fokig nemzetmentő szolgálatot teljesít. Ezeket voltam bátor előadni. A címet elfogadom. (Helyeslés.) ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 467 Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Szabó Sándor szólásra jelentkezik.) Szabó Sándor képviselő urat illeti a szó. Szabó Sándor: T. Képviselőház! A magam részéről nagy örömmel és hangsúllyal kívánnék csatlakozni előttem szóló t. képviselőtársam felszólalásához. Nem kell azt bővebben fejtegetnem, hogy Magyarországon az a földbirtokreform, amelyet végrehajtottak, nagyobb részében alkalmas volt nagy szociális elégedetlenség levezetésére, és amint már említés is történt a tárca tárgyalásánál róla, az elsők között vagyunk a világon, akik igyekeztünk minden vonatkozásában megoldani a földreform kérdését. De már a földreformtörvény is hangsúlyozza, hogy elsősorban elővásárlás útján kell megteremteni a lehetősége arra, hogv kielégíttessenek a jelentkező földigénylők. Meg vagyok győződve arról, hogy a közel jövőben a magyar föld nagy része mozgósítva lesz, ami azt jelenti, hogy kicsúszik a gazdák lába alól. Milyen nagyszerű volna, ha erre felkészülve, a kormány a költségvetésben megfelelő összegekkel dotálná a földmívelésügyi tárcát, hogy azok a kicsúszó földek ne menjenek a világba széjjel, alkalmatlan vagy alkalmatos kezekbe, hanem megfelelő ár mellett azoknak a kezébe jusson, akik a földet szeretik és azt maguk megművelik. (Helyeslés ) Amikor ezelőtt húsz esztendővel figyeltem a költségvetés kereteit, nevetségesen csekély összeget láttam Nagy-Magyarország költségvetésben parcellázási célokra felvéve, ha jól emlékszem, ötmillió koronát. Méltóztassék NagyMagyarország költségvetésének ezt a tételét az akkori nagy keretekhez mérni! Ha akkor felvettek volna legalább húszmillió koronát erre a célra, ami nagyon könnyen megtörténhetett volna, merem állítani, hogy a magyar föld és a magyar kisgazdatársadalom egészen másképpen állotta volna meg a helyét a forradalmak alatt és a forradalmak utáni időkben is. Semmiféle érzékenységi szempontot nem kívánok érinteni. Előttem pusztán az a szempont lebeg, hogy adjunk módot a földdel foglalkozó minisztériumnak arra, hogy ennek a nagy mozgósításnak és lecsúszásnak idejére felkészülhessen. Hiszen tudjuk, milyen nehéz kölcsönhöz jutni. Ez nem lenne a levegőbe kifújt pára, kidobott pénz, amely soha vissza nem térül, ez csak alkalmilag átmenetileg szolgáltatna alapot arra, hogyha nem is a földművelőknek, ha nem is a kisgazdáknak, de olyanoknak, akik a földdel foglalkozni akarnak, akiknek van ahhoz erejük és tudásuk, módot adjunk földszerzésre. Bátor vagyok ezt a r földmívelésügyi miniszter úr figyelmébe ajánlani, és kérem egyúttal a pénzügyi kormányt is, hogy gondoskodjék jövőre a költségvetés keretében, akár pedig az átmeneti kiadások keretében olyan összegekről, amelyek rendelkezésére álljanak a földmívelésügyi minisztériumnak az eladásra kerülő birtokok felvételére, hogy azok a földmívestársadalom részére juthassanak. Ezáltal részben meg fogjuk akadályozni azt, hogy a földárak lezuhanjanak. Már pedig akkor, midőn ma minden társadalmi osztály tudatára ébredt annak, hogy mit jelent az, ha a földárak leromlanak, hogy ez a nemzeti vagyon nagyon jelentős részének értékleromlását is jelenti, ezáltal nemcsak a szociális szempontokat, hanem a nemzeti vagyon védelmének szempontjait fogjuk szolgálni. (Ügy van!) Ezeket kívántam megjegyezni, egyébiránt