Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés képviselőházának 305 most, hanem a pénzügyminiszter úrhoz és a gazdasági miniszter úrhoz is, hogy adják meg ennek az intézménynek a megfelelő anyagi támogatást is, mert lesznek idők, amikor olyan feladatok élés lesz állítva ez a gabona és lisztkísérleti állomás, hogy a reája háruló feladatokat a mai kis anyagi támogatás és segítség mellett nem lesz képes jól és gyorsan megoldani. Ezzel kapcsolatban engedje meg a miniszter úr, hogy néhány megjegyzést fűzzek a magyar búzakataszter összeállításához. Ügy vagyok értesülve, legalább is úgy tudom, hogy a országot négyzetekre osztották fel — talán ez az eljárás volt a legrövidebb, a legegyszerűbb és legolcsóbb — s az egyes négyzetek sarkairól vagy metszőpontjairól búzamintákat vettek, amely mintákat a gabona- és lisztkísérleti állomáson vizsgálat alá vetették, hogy megállapítsák az ott termő gabonának a minőségét, hogy azután ezeknek az eredményeknek alapján útmutatást adhassanak a mezőgazdaságnak, hogy hol, milyenfajta búzák termelendok. Nem ismerem a vizsgálat adatait, mert — amint értesültem — azok addig, amíg a miniszter úr azokat a nyilvánosság elé nem bocsátja, rendelkezésre nem állanak. így pontos, konkrét példát előhozni nem tudok, de már így is rá tudok mutatni egy hiányra, tekintettel arra, hogy a múlt évben két búzafajtának eredményeit megvizsgáltattam. Az 1914-ben Kanadából behozott marquisbúza utántermésének és a Bánkúton kitenyésztett marquis 118-nak vizsgálati eredményei kezemben vannak. Mind a kétfajta búzának termése nem metszőpontokon termett, tehát eredményük nem kerülhetett be azok közé az eredmények köé, amelyeket a gabona- és lisztkísérleti állomás nyilvántart. Mind a kiét búzafajta^ olyan jó eredményt mutatott, bogy úgy a sikérmennyisége, mi<nt a siker nyúlása egyezik^ a múlt évi tiszavidéki búzák sikermennyiségével és minőségével, ellenálláképessége azonban sokkal nagyobb, inert míg a tiszavidéki búzáinak az egyik kísérlet szerint 17-%-os volt az ellenállóképessége, ezek közül az egyiknek 24, a ^ másiknak 24*5, már pedig úgy tudom, hogy éppen a liszt ellenállóképessége a legértékesebb külföldön és ez az, amiért annyira kedvelik a kanadai búzát. Azt is tudom, — mondom — hogy ezt a két fajta búzát a négy metszőponton nem termelik. Ha már most ezt a vizsgálati módon követjük tovább, — mert 4—5 esztendőre van tervezve ez az el járás, ' hiszen egy évi eredmény nem lehet mértékadó — ha 4—5 éves időszak alatt a földmívelésügyi kormányzat ezt a módot folytatja tovább, akkor ez a búza, amely ezen a vidéken terem, megvizsgálás alá nem kerül, és a vizsgálat eredményeképpen más búzát fognak ott ajánlani, olyat, amely nem üti meg ezt a mértéket. Mondom, pontos adatokat nem tudok, de annyit elárult nekem a gabona- és lisztkísérleti állomás vezetője, hogy • a legközelebbi négy metszőpont vizsgálatának eredményei messze maradnak ennek a Nagykanizsán termelt — mert ezen a vidékein termelték — és általaim megvizsgáltatott búza eredményeinek. A gabona- és lisztkísérleti állomás vezetője, amint már előbb mondottam, szerény nézetem szerint feltétlenül a helyzet magaslatán áll, és meg^ fogja majd találni azt az utat és módot, — én nem akarom itt részletezni, nem is kerestem — hogy miképpen kellene ezt a búzakatasztert összeállítani. Én csak arra kérem a miniszter urat, hogyha az a másik mód, amelyet a gabona- és lisztkísérleti állomás heülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 465 lyesebbnek tart, vagy az, amelyet ennek helyébe a földmívelésügyi kormányzat kontemplál, esetleg több áldozatba kerül is, ezt a több áldozatot is legyen szíves a miniszter úr meghozni és legyen szíves a gabona- és lisztkísérleti állomás vizsgálatainak keresztülviteléhez a szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátani, mert, amint mondottam, erre a búzakataszterre nekünk feltétlenül szükségünk van. Nekünk tudnunk kell, hogy mit termeljünk^ hogyan termeljünk, és melyek azok a búzatfajták, amelyeket termelnünk kell, hogy a versenyt a külföldön és a kanadai búzával felvehessük. Különben a címet elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1Î Palkots József jegyző: Szabó Sándor! Szabó Sándor: T. Képviselőház! Nagyon rövid lesz felszólalásom. Már a legutóbbi költségvetés tárgyalása alkalmával is szorgalmaztam azt az állami akciót, amely arra irányul, hogy a gazdák olyan helyzetbe jussanak, hogy a talajvizsgálatot földjükre vonatkozóan minél könnyebb en

% miinél egyszerűbben és minél olcsóbban elvégeztethessék. (Helyeslés a jobboldalon.) Akkor ajánlottam, hogy nagyszerűen felszerelt mezőgazdasági tudományos intézeteink, kísérletügyi intézeteink mellett, de különösen a szakoktatás igazán jól felszerelt intézeteinél csináljanak mindenütt egy laboratóriumot. Hiszen amennyire az én ismereteim terjednek, ez nagyon egyszerű, könnyen beállítható vizsgálat. Méltóztassanak tehát intézkedni, hogy minden ilyen intézet mellett legalább is már a legközelebbi esztendőben felállíttassák ilyen laboratórium. Ne legyen ott olyan nagy körülményesség, hogy egy zacskó földet kell beküldeni postán és egy hónap múlva azután a vizsgálatért fizetett díjat, hol előre, hol pedig utólag beszedik. Szóval én azt szeretném. hogyha valakinek eszébe jut, hogy elmegy a vásárra, akár Félegyhazára, akár Kecskemétre, akár Mezőtúrra, akár Kaposvárra, ha visz magával a tarisznyában egy zacskó földet, akkor azt mindjárt megvizsgáltathassa és egy hét múlva megkapja arról az eredményt, megkapja róla a leletet. Azt hiszem, hogy a helyes, okszerű műtrágyahasználat általában a fejlett g-azdálkodást nagyon elő fogja mozdítani. Erre a témára ezt kívántam megjegyezni. Bátor vagyok azután a tej kísérlettel kapcsolatban egy eddig elhanyagolt kérdést felkarolni, még pedig a túrókészítés kérdését. Már az ősmagyarok korában készítettek túrót, tudták, hogyan kell azt csinálni, nem nagy művészet, nem nagy mesterség kellett hozzá. A túró az egyik legfontosabb közélelmezési cikk, mindennap ott látjuk az étlapon, akár tésztával, akár tészta nélkül, akár sajt alakjában, mégis annak ellenére, hogy nagyszerű tejhozamot produkál ma a magyar mezőgazdaság, külföldről rengeteg kevert túrót, liptói túrót hoznak be, amely hol tiszta juhtúró, hol pedig tehéntúróval van keverve. Nálunk, Magyarországon, van Középeurópának legnagyobb juhászata, a magyar juh igen fejlett gyapjúra, fejlett tejhozamra, húsra, mindenre nézve. T. Ház! Bátor vagyok rámutatni arra, hogy a tejnek ez a konzerválása fajtája meglehetősen el van hanyagolva. Már pedig, ha a tejet 24 óráig szállítom, igen könnyen megsavanyodik, nagy a savanyodási rizikó, ellenben, ha túró alakjában dolgozom fel, a túró egy hétig is eláll a nélkül, hogy vesztene ér-