Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

450 Az országgyűlés képviselőházának .?< alatt lévő vizek szabályozásának céljaira. Ebből is alig valamicske jut a Sajóra, úgyhogy az a legsürgősebb intézkedésekre sem elegendő. A Ház annakidején, 1914-ben e vizek szabályozására megszavazott egy törvényjavaslatot, de a háború folytán beállott változások következtében az nem lépett életbe. A mostani Csonka-Magyarország állapotaihoz mérten a földmívelésügyi minisztérium kidolgozott megint egy új törvényjavaslatot, amely készen van és csak a pénzügyminisztériumba való átküldését várja. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon jó lenne, ha ez a nagyon fontos törvényjavaslat még az ősz folyamán a Ház elé kerülne és sürgősen letárgyalódnék. Ebben a törvényjavaslatban a Sajó 6,500.000 pengővel szerepel. Ez mutatja, mennyire sürgős lenne már ennek a rakoncátlan víznek szabályozása. Addig is azonbah^ a Sajónál mutatkozó bajokon okvetlenül segíteni kell, mert a Sajó által támadott községek vészkiáltása mindig erősebbé és,erősebbé lesz és azt semmiféle Ígéretekkel többé visszatartani nem lehet. Több helyen gyors partvédelemre van szükség. Azoknak a szegény zselléreknek nevében, akiknél naponta hajszálon függ, mikor omlik a Sajóba az a nyomorult vályog-viskójuk, kérem a miniszter urat, legalább ezeknek megmentésére intézkedjék a legsürgősebben a partbekötések elrendelésével. Méltóztassék megnézetni az állapotokat. Most csináltam meglehetősen hosszú vonalon ónodi birtokomon nagyon olcsón hasonló munkát. Partbekötéssel ezeket a veszélyeztetett házakat mind meg lehet menteni. A kőgátak emelésével azonban most méltóztassék felhagyni, mert itt igen gyors segélyt kérünk, mondhatnám követelünk. Mert nem elég az adókat beszedni, hanem az adóalanyokat is meg kell védeni. (Ügy van! Ügy

r van!) A mostani költségvetésben a partomlások meggátlására kicsiny összeg, mindössze 10.300 pengő szerepel, ez pedig semmi. Én nem tudom, hol veszi a miniszter úr a költséget erre a gyorssegélyre, valahonnan kell, hogy előteremtse. Szerintem talán abból a 3,800.000 pengőből lehetne valamit lefaragni, amelyet a Duna—Tisza mellékfolyóinak szabályozására vettek fel a költségvetésbe. . Ha minden tételnél csak egy-kétezer pengőt lecsípne, közel 60.000 pengőt lehetne megtakarítani ezen sürgős bajok orvoslására és nem szenvedne semmiféle hátrányt a Duna—Tisza mellékfolyóinak további szabályozása. A miniszter úrnak a Sajóval most ne legyen más terve, mert a Sajó sem hajózásra, sem duzzasztásra nem alkalmas, a partjai is kavicsrétegből valók, ép ezért változtatja is folytonosan a folyását és ezért végez nagy partomlásokat. De itt van Gömör megyében az úgynevezett Hétközség. Ennek állapota is olyan szerencsétlen, hogy a község összes földjei most is víz alatt állanak. Ezt a bajt is gyorsan kell orvosolni és nem 15 évi részletekben, mert azt nem állja ki. Inkább építsünk kevesebb luxussal iskolákat, takarítsunk meg ott, ahol lehet, de védjük meg a nép mindennapi kenyerét, házacskáját és ne növeljük az elégedetlenek táborát. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Csák Károly! Csák Károly: T. Ház! En az ország egy másik részéről ugyanazzal a kéréssel jövök, amelylyel Melczer László t. képviselőtársam fordult a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Egy helyi, határszéli seb talán csak, azonban országos fájdalom, amelyről beszélni kívánok. Nem először beszélek róla, és amennyiben idő és mód és al5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. kalom kínálkozik reá, mindaddig szólani fogok róla, míg a sérelem és a baj orvoslásra nem talál. . T. Képviselőház! Olyan kicsiny ez az , ország, hogy annak minden talpalatnyi földjét érdemes, és meg kell védelmezni. (Ügy van! Ügy van!) Olyan kevesen vagyunk, hogy minden gyermeket meg kell menteni. A Dráváról és a Muráról van szó, melyeknek partomlásai közismertek. Sajnos, a Dráva is, a Mura is mindig és íállandóan (

a magyar partot mossa. Tavaly általánosságban tettem szóvá ezt a kér

: dést, most azonban már pontos rajz van a kezemben, mert én méterről-méterre lemérettem, mennyi termőföldet mos el a Mura befelé az ország felé. Annakidején elmondtam, hogy van ott három szerencsétlen község, amelyet ez a folyó elpusztítással fenyeget, azonban akkor bizalmasan műszaki uraktól azt a választ kaptam, hogy ez teljesen ki van zárva. Ez idén aztán a folyó bebizonyította, hogy ez nincsen kizárva, mert az egyik község utolsó házától immár csak 10 méternyire van a folyó vize és fenyegeti a törvényhatósági utat is, amely arra végigvonul és amely csak 30 méternyire fekszik már a Murától. Ebben az esztendőben ez a folyó az egyik ponton három, a másik ponton öt,-a harmadik ponton nyolc méternyi sávot mosott el, és ez a helyzet évről-évre rosszabbodik és a rosszabbodás szemmel látható. A Mura folyó partjának mindössze 22 kilométernyi szakasza maradt csupán magyarnak, de a folyó ezen a vonalon annyira veszélyezteti a községeknek nemcsupán gazdasági életét, hanem közegészségügyét is, hogy itt feltétlenül sürgős segítségre van szükség. Én elismeréssel vagyok a t. fölldniíyelésügyi miniszter úr gondoskodása iránt, mert partbiztosítási munkálatok már edldiig is történtek ott, azonban nem olyan mértékben, hogy ezt a vidéket a fenyegető veszedelemtől megóvhatnánk. Itt a bajon esaik az egész Muraág feltöltésével lelhet segíteni. Én tisztáiban vagyok azokkal a nemzetközi nehézségekkel, amelyekkel e kérdés végleges megoldása jár, tudom azt, hogy előzetes diplomáciai tárgyalásokra van szükség, aimíg e határfolyók vizének szabályozása szóbakerülhet. De én nem is ezt kérem, nem is ezt sürgetem, haneim csak az ideiglenes partbiztosítást. Megtörtént ugyanis ezeken a pontokon már évtizedek előtt, hogy a Mura annyit alámosott a partokon, hogy egész szőlők szakadtak le s még vannak emberek, akik erre emlékeznek. Ha akkor nem tudtunk ezen segíteni, most feltétlenül segítenünk kell. Akkor még a jobbpart is. a balpart is Magyarországhoz tartozott és talán nem voilt annyira fontos ennek a vidéknek gazdasági jóléte, mint ma. i.-i,f.í:j t.iffni Én ezt a helyzetképet azért festem itt le, igazolt méretek alapján, amelyeknek minden egyes centinnéterjéért felelősséget vállalok, hogy a földmívelésügyi miniszter urat tisztelettel arra kérjem, méltóztassék erre a vidékre talán fokozottabb mértékben gondot fordítani, mert az a 35.000 pengő, mely a költségvetésben a Mura partbiztosítására fel van véve, ezen 22 kilométeres szakaszra vajmi kevés. Ez a vidék, amelyen a birtokmegoszlás oly szerencsétlen, ahol a munkaalkalom abszolúte hiányzik, ahol az értékesítési lehetőségeket az új^ országhatár abszolúte megszüntette, egy teljesen bezárt és halálraítélt vidék. Hogy bebizonyítsam, mennyire ártalmas a közegészségre ennek a vidékinek vize, analizáltattam a vizet is, mert nem szeretek adatok nélkül beszélni. Van