Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-305
448 Az országgyűlés képviselőházának l mekekbe bele kell csöpögtetni, hogy ők kedvet kapjanak tudásuk továbbfejlesztésére. Addig is azonban, amíg ilyen nemzedéket nevelünk, szükség van arra a mai gazdasági viszonyok között, hof?y a felserdült ifjúság, valamint a komoly, érett gazdák nevelésére és képzésére is minél nagyobb gondot fordítsunk. Nagyon helyeslem a t. előadó úrnak azt a megjegyzését, hogy a kormány nem szándékozik továbbépíteni ezeket ,az altiszti földmívesiskolákat. Már többször megjegyeztem itt, hogy a földmívesiskolák továbbfejlesztésére ebben az országban nincs szükség. A meglevőket építsük ki tovább, de hogy új földmívesiskolákat állítsunk föl ebben az országban, arra abszolúte nincs szükség. Azt az anyagot ugyanis, amely a gazda-altisztek pótlására szükséges, bőven megkapjuk amúgyis, sőt még a gazdaségi akadémiát végzett egyének közül is számosan elmennek ilyen alárendelt állásba. Amint látjuk, ezren felül van azoknak a száma, akik nem tudnak állást kapni. Ilyen körülmények között arra, hogy olyan egyéneket neveljünk, akik azt arrogálják maguknak, hogy gazdatiszti képesítést nyertek és elvegyék azok elől a kenyeret, akik magasabb gazdásági képesítést nyertek, abszolúte semmi szükség nincs. Ezzel szemben helyeslem azt, hogy a gazdákat képezzük tovább. Itt is felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy ne központosított gazdasági iskolákat létesítsen, ahová a gazdák távolról küldjék a gyermekeiket, mert erre nem kaphatók. A gazda legjobban szereti, ha a saját falujába vagy a szomszéd faluba kell menni és ott kap megfelelő oktatást. Arra kérem a miniszter urat, legyen szíves, szaporítsa a téli tanfolyamokat. Minden járásba menjen le — mondjuk — 3—3 tanító télen, és egyik nap itt, másik nap másik községben tartson előadást. Ezek szívesen mennek. És menjenek azok községről-községre, amely alkalommal 15—16 féle előadást is fognak tartani, amiből tanul a népünk. Azt látjuk ugyanis, hogy azok a gazdasági iskolák, amelyek legutóbb létesültek, nem kapnak elegendő hallgatót. Azt látjuk, hogy a kultuszminiszter úr versenyez a földművelésügyi miniszter úrral és ő is épít gazdasági iskolákat. Van olyan hely, ahol a kultuszminiszter úr is állított fel gazdasági szakiskolát és a földmívelésügyi miniszter úr is. Ilyen iskolák a székesfehérvári iskolák, amelyek nem kaptak elegendő hallgatót. Ennek nincs értelme, hanem értelme van annak, hogy a mi népünk téli gazdasági szakoktatást kapjon. A fiatalság kiképzésére ugyanis a jövőben majd több gondot tudunk fordítani, ha azok az alapismereteket megkapják. Nekünk az a célunk, hogy a népet felvilágosítsuk azokról az új tudományos módszerekről, amelyekre szüksége van, hogy a mai rossz gazdasági helyzetben a maga gazdaságát nyugodtan fejlessze, megmutatván neki a maga gazdasági produktumainak értékesítési módját is. Nem találtam meg az egész költségvetésben azt, amire számítottam és ami feltétlenül szükséges volna, tudniillik nem találtam meg azt, hogy a mintagazdaságok fejlesztésére ebben a költségvetésben egy fillér is fel volna véve. Nagyon jól tudjuk pedig azt, hogy a mi népünk a mintagazdaságokból tanult legtöbbet. Hiába tartartanak előttük elméleti előadást, mi nagyon jól ismerjük népünk természetrajzát, az bizalmatlan minden teória iránt. (Farkasfalvi Farkas Géza: Igaza van!) Gsak úgy tanul a népünk, ha a mintagazdaságok felé járva, arra menve meglátja, hogyan kell szántani, gazdálkodni, mütr ágy ázni, '5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. hogyan kell a trágyatelepeket kezelni stb. (Folytonos zaj a Ház minden oldalán, — Elnök csenget.) A földbirtokreform tárgyalása során igen hosszú vita indult meg, amelyben azt óhajtottuk, hogy a kisajátított és vagy on váltság fejében leadott földbirtokokból létesüljön legalább minden járás területén, ott, ahol erre természetesen alkalom van, egy 40—50 holdas mintagazdaság, ennek élére olyan tisztességes ember állíttassák, aki azután mások segítségével megmutassa, hogy mit lehet egy kisgazdaságban produkálni. Arra kérem a miniszter urat, hogy a gazdasági előkészítő oktatásnak ezt a részét, a mintagazdaságok létesítését, azoknak felszerelését több költséggel és egyáltalában támogatni szíveskedjék, mert nekem az a meggyőződésem, hogy népünk csakis a példából tanul, annak a teória nem ér semmit. Az elszokott már abban a korban attól, hogy ilyen előadásokat (Látogasson, de aztán mem is érti meg, ha gyakorlatilag nem mutatják be és a mi népünk gazdasági szakoktatását csak így tudjuk előbbre vinni. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Maróthy László! Maróthy László: Tisztelt Képviselőház! Teljesen osztozom az előttem szólott két képviselőtársam véleményében s amikor a gazdasági szakoktatás címhez feliratkoztam, éppen az vezetett, hogy rámutassak, mennyire fontos a téli gazdasági tanfolyamok tartása. Teljesen megnyugtattak e tekintetben engem a miniszter úrnak az általános vita befejezése után mondott szavai, amelyekben kijelentette, hogy éppen a téli gazdasági iskolákra akarja a fősúlyt fektetni. Most belekapcsolódom, a Koesán Károly igen t. képviselőtársam által előbb mondottakba és felhívom az igen t. miniszter ur figyelmét arra, hogy ma mindinkább szaporodik az állásnélküli gazdatisztek száma. Ok, akik ma kenyér nélkül állanak, bekapcsolhatók volnának a szakoktatás körébe és ezáltal kenyérhez is jutnának. Nekik az lenne a kötelességük, hogy ne az általános, hanem az egyes vidékeknek megfelelő, gazdasági ágakat tanítsák, tehát azokat, amelyeket ezen a vidéken leginkább életképesek. Ezzel kapcsolatban egy kérdést szeretnék intézni a miniszter úrhoz a gazdatiszti törvény életbelépését illetőleg. Nevezetesen a gazdatiszti osztály egyáltalán semmi védelemben nem részesül, (ügy van! Ügy van!) a gazdatisztek teljesen ki vannak szolgáltatva gazdájuk kénye-kedvének. Ha tetszik, hosszú és érdemes szolgálat után, félévi vagy egyévi felmondással, ahogy a szerződés szól, elboosáthatják őket éis így állás nélkül maradnak. Még egy kérdést szeretnék a gazdasági szakoktatás címe alatt előhozni. Azt látom nevezetesen, íhogy az úgynevezett sárvári tejgazdasági szakiskola áthelyezése céljára — Csermajorba — százezer pengő van ezideig beállítva a költségvetésbe. Tudomásom szerint már a tavalyi költségvetésibe is volt bizonyos összeg beállítva már e célra. Az elmúlt nyáron a miniszter úr megszakítva üdülését, személyesen is megtekintette a sárvári tejgazdasági szakiskolát. Együtt jártuk végig a telepet és láttuk, hogy tényleg nagyon elhanyagolt, rossz állapotban vannak az épületek. Ennek az oka az, hogy a birtok tulajdonosával kötött szerződés már évekkel ezelőtt lejárt és csak évről-évre hosszabbították meg és így semmi befektetés nem történt már hosszú évek óta. Azelőtt is dolgoztak már azon, hogy ezt az iskolát onnan elvigyék. A miniszter úr akkor úgy nyilatkozott, hogy nincs döntés abban a