Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Àz országgyűlés képviselőházának 305. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 441 gazdasági felügyelőknek olyan szép munkakörük van, amely — mondhatni — az egyik legszebb munkakör az összes hivatalnoki munkakörök között. Arra kérem a miniszter urat, legyen szíves az iránt is intézkedni, hoigy ezek a gazdasági felügyelők ne aktaszerűleg érintkezzenek a minisztériummal, hanem telefonon vagy személyes megjelenéssel intézzék el a dolgokat, amelyeket aktagyártással elintézni nem lehet. Hiszen, ha gazdasági kár történik és ha ezt is aktákkal intézik el, akkor ezen segíteni csak hetek, hónapok múlva lehet. És ezzel szemben mit látunk? A miniszter úr kiutazása a fagykárosult vidékekre azt eredményezte, hogy a gazdák kellő időben hozzájutottak azokhoz az eszközökhöz, amelyekkel ezt az óriási fagykárt valamiképpen el tudják szenvedni és enyhíteni tudják. Csak arra akarok rámutatni, hogy annakidején, amikor a gazdasági felügyelőségek még nem voltak megszervezve! az ország minden járásában, a tisztelt miniszter úr nem tudta végrehajtani szándékát, hogy minden járás megkapja a gazdasági felügyelőséget, hanem a. vármegyében csak egy gazdasági felügyelőség volt, amelyet annakidején állattenyésztési felügyelőségnek neveztek és azoknak az élére olyan ember került, aki szívén viselte a gazda sorsát, óriási eredményeket tudtak elérni. Hátam mögött ül éppen Zala vármegye volt állatenyésztési felügyelője, akiinek működését teljes elismerés illeti meg, és mondhatom, hogy az ő ottani működése a vármegye mezőgazdaságát nagyon is előrevitte, (tlgy van! Ügy van! a balközépen.) Éppen azért nekünk olyan gazdasági felügyelők kellenek, akik megértik ezt az intenciót és akik ezt a nagy kitűzött célt teljes mértékben támogatják. Amásik dolog, amiért felszólalok, a tejtermelésre vonatkozik. Nagyon jól tudjuk azt, hogy ma már állattenyésztésünk, valamint gabonatermelésünk produktumait nehezen tudjuk értékesíteni, és mondhatnám," hogy az év elejéig a gazdaságnak egyetlen rentábilis ágazata a tejtermelés volt. E tekintetben sem éri gáncs a kormányzatot, mert a múltban, a háború utáni időkben is úgy az apaállatok vétele körüli segítség, mint a városok rendezése és az egész állatállomány nemesítése érdekében megtett minden lehetőt, ami a költségvetés keretében rendelkezésre állott. Mondhatnám, a tejtetermelés volt az egyetlen termelési ág, amely jövedelmet mutatott. Sajnos azonban a tejtermelésben ma túlprodukció állott elő, amitől nem kell megijedni, hiszen ma még annyi tejtermék jön be az országba, hogy évekig fog tartani, amíg ezeket ki fogjuk küszöbölni, és éppen azért nagyon helyes a tejgazdasági központ megszervezése. A miniszter úr a külső tejfeldolgozó'állomások szervezését is felvette programmjába. Ezt az összeget kevésnek találom erre a célra, hiszen most olyan helyzet előtt állunk, hogy a közeljövőben éppen a tejfeldolgozás következtében igen nagy áresés lesz a tejben. Nehogy tehát a gazdaság ezáltal is kárt szenvedjen, a miniszter úrnak gondolnia kell arra, hogy a gazdáknak prémiumok létesítése által is segítséget kell nyújtania, hogy a mi vajprodukciónkat ki tudjuk vinni a külföldre. Ez az összeg tehát, amely fel van véve, nagyon kevés, és ha valahol akar a pénzügyminiszter úr a gazdákon segíteni, azt hiszem, itt van a mód rá, hogy a gazdáknak a közeljövőben segítségére .jöjjön. Arra kérem a miniszter urat, hogy a legközelebbi költségvetés tárgyalásánál erre a fontos dolog is terjessze ki figyelmét és erre minél nagyobb összeget vegyen fel a költségvetésben, minél többet eszközöljön ki a pénzügyminiszter úrtól, mert mint mondottam azt az átmeneti időt, amelyben a tejnek tej értékesítési feldolgozása által különbségek állanak elő. bizonyos prémiumokkal kell a gazdáknál pótolni. Ezeket voltam bátor előadni. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Flandorffer Ignác! Flandorffér Ignác: T. Képviselőház! Bár örömmel kell konstatálnom, hogy ennél a címnél, a rendes és rendkívüli kiadásokat együtt számítva, ebben az évben cirka 550.000 pengővel több irányoztatott elő, mint a múlt évben, úgyhogy ennek a címnek összes kiadása 3,270.720 pengőt tesz ki, mégis egy ilyen fontos címnél, amely hivatott az ország egész állattenyésztését — a lótenyésztés kivételével — a tejgazdasági és királyi gazdasági felügyelőség összes személyi és dologi kiadásait fedezni, ezt áz összeget — őszintén bevallva — nagyon kevésnek tartom. A pénzügyminiszter úr expozéjában kifejtett azon álláspontját, hogy a budgetet emelni már nem lehet, mert az ország még nagyobb terhek elviselésére képtelen, hogy ezentúl a közterheket nem emelni, hanem csökkenteni kell, a legnagyohb mértékben osztozom és kérem, hogy ezt az elvét az elkövetkezendő budget összeállításánál lehetőség szerint hajtsa is végre. Mégis azt kell kérnem, hogy a közgazdasági tárcákat és főleg a földmívelésügyi tárcát a csökkentett költségvetésből is lehetőség szerint minél jobban dotálja, mert ha sikerül az ország mezőgazdaságát mielőbb talpraállítani és annak rentabilitását biztosítani, úgy ez által az ipart és kereskedelmet is talpraállítjuk, annak prosperálását lehetővé tesszük. A gazdasági felügyelői létszámot ez évben hat fizetési osztályú állással szaporították. Ennél a tételnél nem mulaszthatom el, hogy a gazdasági felügyelői státus sérelmes helyzetét fel ne tárjam. A gazdasági felügyelői kar az új költségvetés szerint összesen 157 tagból áll, amely státus fizetési osztályok szerint a következőképpen oszlik meg. Az V. fizetési osztályban van három állás, ez kitesz 1'91%-ot; a VI. fizetési osztályban 14 állás, vagyis 8'91%; a VII. fizetési osztályban 32 állás, vagyis 20*38% ; a VIII. fizetési osztályban 32 állás, vagyis 20'38%, a IX. fizetési osztályban 32 állás, vagyis 20'38%; és a X. fizetési osztályban 44 állás, vagyis 28'04%. Az V., VI. és VII. fizetési osztályokban együttvéve van tehát a státusznak 31 '2%-a, míg a VIII., IX. és X. fizetési osztályban a státusznak 68'8%-a. Ezzel szemben a többi szakoknál, amelyeknek státusza szintén nem mondható ideálisnak, a helyzet a következő. A középfokú és alsóbb gazdasági szakoktatásnál az V—VII. fizetési osztályokban van 36'1%, a VIII—X. fizetési osztályokban 63'9%. A szőlészeti és borászati felügyelők státuszában az V—VII. fizetési osztályban 37'5%, a VIII—X. fizetési osztályban 62"5%. Az állatorvosi szolgálatban az V—VIII. fizetési osztályban 32*8%, a VIII—X. fizetési osztályban 67*2%. Nem azért hoztam fel ezeket a státuszokat, mintha ezeknek helyzete ideális volna, csak öszszehasonlításképpen és azért, hogy bebizonyítsam, hogy a hasonló qualifikációval bíró státuszokkal Összehasonlítva, a gazdasági felügyelői státuszt fizetik a legrosszabbul. A gazdasági felügyelői karnak pedig igazán nagyon terhes, feielosségterhes, az ország gazdasági életére kiható nagyon fontos funkciója van és igazán nem méltányos, hogy éppen ez a kar részesül ily mostoha elbánásban. Tisztelettel kérem tehát a