Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés képviselőházának 30 dezetet meg tudom nyerni, ezzel a kérdéssel nagyon intenziven kívánnék foglalkozni. NagyMagyarország idején ugyanis kétmillió kilogramm évi gubótermésünkkel a selyemtermelő országok között a harmadik helyet foglaltuk el, míg trianoni Magyarország évi 500.000 kilogramm gubót termel. Megfelelő állami támogatással

1 és a termelés tervszerű fejlesztésével ezt a mennyiségei másfélmillió kilogrammra tudjuk felemelni. Ennek a gubómennyiségnek értéke 8 millió, az ebből készült selyemszál 10 millió, az ebből készülő selyemszövet pedig 30 millió pengőt képvisel. Csak első pillanatra látszik tehát a selyemtenyésztés ma jelentéktelen termelési ágnak, voltaképpen azonban igen fontos, és figyelemre azért is érdemes termelési ág, inert hiszen, a selyemtermeléssel leginkább azok a kisebb exisztenciák foglalkoznak, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) rnunkásnépünknek azok a fizikai munkára még nem alkalmas gyermek- és Leány családtagjai, akik a hatheti tenyésztési idő alatt keresik meg azt az ő háztartásukban tekintélyesnek nevezhető mellékjövedelmet, amellyel azután megélhetésük jól biztosítva van. Megfelelő mennyiségű eperfacsemete szükséges hozzá és megfelelő irányítás ós propaganda, különösen abban az irányban, hogy olasz mintára törekedjünk befolyást gyakorolni a törpebirtokosokra a tekintetben, hogy eperfát, eperfacsemetét, vagy eperfasö vényeket ültessenek ők is a maguk kis birtokára, hogy a tenyésztési idő alatt megfelelő mennyiségű éls könnyen hozzáférhető eperfalombbal rendelkezzenek. Tudományos és kutató intézeteink, amióta a háború után berendezésüket és felszerelésüket teljesen pótoltuk, európai nívón állanak és nagymérvben szolgálják a mezőgazdasági kultúra fejlődését és a többtermelés érdekeit. A többtermelés érdekeit kívánom szolgálni ugyanis az által, hogy az ország különböző talajtípusainak megállapítása és egyéb talajtani vizsgálatok céljából, talaj vizsgálati laboratóriumokat kívánok felállítani, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) különösen abból a célból, hogy kisgazdáink könnyen hozzáférhető ilyen tudományos laboratóriumokat tudjanak találni, hogy ott tudományosan állapi ttassék meg az, hogy az ő talajviszonyaiknak és talaj struktúrájuknak megfelelően, melyek azok a műtrágyaféleségek, amelyeket sikerrel és eredménnyel használhatnak. (Helyeslés.) Eddig a helyzet ugyanis az volt, hogy úgy a kisgazdák, mint a nagygazdák teljesen magukra voltak utalva és saját maguk kísérleteztek és addig kísérleteztek, amíg maguk állapíthatták meg azt a műtrágyaféleséget, amely az ő talajuknak megfelel. Erre nekünk ma már sem időnk, sem áldozni valónk nincsen. Nem az egyesek feladata ez, hanem a kormányzaté s a földmívelésügyi kormányzatnak kell azt az irányadó szerepet betölteni, hogy tehermentesítse ettől a gazdákat és tudományosan állapíttassa meg az egész ország területén azt, hol, milyen műtrágyaféleségek azok, amelyek sikerrel alkalmazhatók. A gabona- és lisztkísérleti állomást a múlt év őszén adtam át a forgalomnak. Ezzel egy nagyon hézagpótló tudományos intézettel gyarapodtak a mi tudományos intézményeink. Amint jól méltóztatnak tudni, összehasonlító munkák folynak a mi gabonánk és a velünk versenyző államok gabonatermésének összehasonlítása, sikértartalmának és belső értékének megállapítása és a sütőképességnek megállapítása szempontjából. A kísérleti malom és a kísérleti sü5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. 431 tödé már szintén működik. Itt aztán tudományosan megállapítást nyer mindaz, ami itt eddig kétséges volt és amit itt mindenki tetszése és üzleti érdeke szerint magyarázott. így tehát ma már végleg tudományosan fog megállapítást nyerni mindaz a kérdés, amely ezzel összefügg. Ugyancsak a gabona- és lisztkísérleti állomásnak tettem kötelességévé azt, hogy a gabonakataszter felvételét eszközölje. Ezen a téren már igen jelentős munka folyik, és azt hiszem, rövid idő múlva abban a helyzetben leszek, hogy a nagy nyilvánosságot igen értékes adatokról tudom tájékoztatni. A termelésikörzetek megállapítása után következik a búza márkázása. Amikor a gazdasági miniszter úr a kormány programmját ismertette és nagy beszédében a búza márkázásáról tett említést, a túloldalról egyik képviselőtársunk azt mondta, hogy helyes, de hogyan lesz az a búzamárkázás? A búzamárkázás olyanképpen fog történni, hogy amikor a termelési körzeteket megállapítottuk, azokon a körzeteken belül fogjuk megállapítani azt, hogy az ottani talaj- és éghajlati viszonyoknak a sokszáz búzaféleség közül melyik búza az, amely a belsőérték, a sikértartalom, a fagyállóság, a rozsdaállóság, a súly, a minőség, a korábbi érés és a szalmaerősség tekintetében a legjobban megfelel és a legelőnyösebben termelhető. E szerint fogjuk azután megállapítani, hogy ez a tiszavidéki, vagy felsőtisza vidéki, pestmegyei, fejérmegyei vagy egyéb, a dunántúli, vagy a bácskai minőségű lesz-e; ezt a márkát fogja kapni a szerint, hogy milyen termelési körzetbe tartozik az a búza, tehát aki azt vásárolja, az már a márka révén tisztában van azzal, hogy mit vásárolt és milyen célra használja fel. (Farkasfalvi Farkas Géza: A papirosbúza milyen márkázású lesz?) Ugyancsak rá kell mutatnom arra az értékes munkára is, melyet az állandó központi talajvizsgálóbizottságnak javaslatára geológiai intézeteink a szikestalaj javítása terén kifejtenek. A múlt héten vé^ig utazván az Alföldön, a Tiszaközén és a Tiszántúl is ellenőriztem azokat a kísérleti parcellákat, amelyeket kijelöltünk, hogy májusban állapítsuk meg, hogy mi a különbség a meszezett, a javított és a nem javított terület között, AZ összes kísérlei telepek a legszebben néznek ki és a legnagyobb eredményt mutatják fel. Összes gazdáink, akik a szikjavítási akcióban résztvesznek, mind a leghelyesebbnek és a legcélravezetőbbnek tartják ezt az akciót. Egyetlenegy kisgazda volt csupán, aki nem tudott eredményt elérni, ez azonban nem járt el annak az utasításnak értelmében, amelynek megfelelőleg neki a Traitz-féle utasítás szerint el kellett volna járnia. Ez volt az oka annak, hogy eredményt az ő kísérleti telepe felmutatni nem tud. Ahol azonban a szakszerű utasítást betartják, az eredmény nemcsak mindenütt megállapítható, hanem kétségbevonhatatlanul jelentékeny is. A gazdasági szakoktatás terén, különösen a téli gazdasági szakiskolákra és a téli gazdasági szaktanfolyamokra kívánok súlyt helyezni. (Elénk helyeslés.) Ez a módszere annak, hogy tömegszakoktatást tudjunk végezni és hogy évről-évre nagyobb és nagyobb tömegeket bocsássunk ki ezekből a szakiskolákból, amelyekben a szaktudásnak legalább az elemi ismereteit elsajátíthatják. A folyó évben 25 téli gazdasági szakiskolát és gazdasági szaktanfolyamot tartottunk fenn. (Elénk helyeslés és taps jobbfelől.) Ezer kisgazda nyert itt szakszerű kiképzést és sajátította el az elemi szakismereteket. EgyébI ként 262 községben, 2000 más előadást tartottunk, 64'