Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-304
Az országgyűlés képviselőházának játék színhelye legyen. (Ügy vem! Ügy van! jobbfelől.) Mi nem is akarunk mást, mint oda akarjuk szorítani a tőzsdét, nem kormányintézkedéssel, nem kormánybefolyással, hanem az autonómia keretén belül, hogy tisztuljon meg ez az üzlet összes hibaforrásaitól, (Ügy van! jobbfelől.) maradjon meg ez az üzlet azon hivatása keretében, hogy igenis kiegyenlíti a világpiaci hatásokat és erősebb helyet biztosít Magyarországnak a világforgalomban. Hiszen azzal a célzattal lett a határidő-üzlet beállítva, hogy centruma leszünk Közép- vagy Kelet-Európának, de nem akarjuk, hogy centruma legyünk a magyar gazda, vagy a magyar kereskedő pusztulásának. (Elénk helyeslés és taps jobbfelől.) S higyje el t. képviselőtársam, hogy magának a tőzsdének is érdeke. E tekintetben én a vezetőséggel folytattam tárgyalásokat és folytatok is. Ha pedig azt mondja a képviselő úr, hogy olyanok foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, akik valamit értenek is hozzá, hát engedjen meg nekem a képviselő úr, de én először is húsz esztendő óta mint professzor és 1917 óta praktice is foglalkozom ezzel a kérdései, és azóta mindig alkalmam volt ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni, és nem mondhatja senki, hogy, bár felelős állásban voltam akkor is, amikor közélelmezési miniszter voltam, valaha is olyan intézkedést tettünk volna, amely gazdaságellenes lett volna. Nekünk az az erkölcsi kötelességünk, hogy a visszásságokat, a kinövéseket lenyesegessük. (Ügy van! jobbfelől.) Meg vagyok arról győződve, hogyha ezen a bázison megmaradunk, akkor olyan egészséges helyzetet teremtünk meg, hogy megszűnnek azok a kilengések, amelyek előfordultak, mert előfordultak, amelyek tényleg nem voltak indokoltak, (Ügy van! jobbfelől.) s amelyek alkalmasak arra, hogy embereket megtévesszenek és sok egyén gazdasági romlását idézzék elő. Ezt a kérdést akarjuk mi megoldani és minden szervvel együttesen ezt nekünk meg is kell oldanunk. Ehhez még azt fűzöm hozzá, hogy természetesen a képviselő úrnak abban igaza van, hogy nem elég itt megállani és hibás volna a kormány, ha itt megállana, ha tovább nem foglalkoznék a problémával abból a szempontból, hogy a magyar búza piacait minden áron megteremtse. Nem volt könnyű ilyen rekord világtermés mellett ezeket a piacokat megteremteni, de mégis csak meg tudtuk teremteni, mégis csak ki tudtuk vinni a búzát. Ne tessék lebecsülni azokat a tarifális kedvezményeket, hiszen ott volt minden érdekeltség és elismeréssel vette tudomásul és ki tudtunk eszközölni más államoknál is tarifális kedvezményeket. En csak azt Ígérhetem, hogy a kormány miként eddig, úgy a jövőben is fokozottan fogja feladatának tekinteni ennek a kérdésnek megoldását és minden alkalmat meg fof ragadni, hogy ez az árszínvonal alá ne zuhanhasson. Itt egy érdekünk van: a magyar gazdának a sorsával nemcsak a magyar föld sorsa, hanem az Összes gazdasági tényezőknek és az egész társadalomnak, hogy mindenki nyiltan és becsületesen tegye meg kötelességét, minaenki ismerje be hibáit és próbálja a kérdést megoldani. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Gál Jenő: T. Képviselőház! Bámennyire szeretném, nem tudom a mélyen t. miniszter úr válaszát tudomásul venni." Erre két okom van. Beszédének veleje az a megnyugtató tudat, 304. ülése 1929 június 5-én, szerdán. 425 amely az ő lelkét eltölti, hogy a kormány minden irányban megtette azt a kötelességét^ hogy törekedett megkötni azokat a szerződéseket, amelyek a magyar búza útját megkönnyítik. Illetőleg azt mondotta a miniszter úr, hogy kellő időben majd megköti a kormány a szerződéseket. Egy ilyen szerződésnek ad graecas calendas való elhalasztása... (Bud János közgazdasági miniszter: Melyik szerződésről van szó?) Mélyen t. miniszter úr, szíveskedjék megmondani, van-e Németországgal kereskedelmi szerződésünk 1 ? (Bud János közgazdasági miniszter: Nem rajtunk múlik! — Zaj.) Bocsánatot kérek, rajtunk is múlik. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gál Jenő: Mélyen t. miniszter úr, könnyű azt mondani, hogy nem rajtunk múlik. (Simon And'rás: De azt is könnyű, hogy rajtunk múlik.) Ezt az ügyet csak úgy lehetne hitelt érdemlően elmondani, ha ma ideállana a Ház elé és azt mondaná: ezt és ezt cselekedtem a kereskedelmi szerződések megkötése érdekében, ez és ez volt a törekvésem. De azt, hogy nem rajtunk múlott, egy parlament előtt, amely feladata magaslatán áll és az ellenőrző hatalmat akarja gyakorolni, nem lehet mint megnyugtató választ elfogadni. (Biró Pál: Közismert helyzet!) Engem nem fog mélyen t. képviselőtársam olyan területre vinni, amelynél már a magam érzéke mutatja azt, hogy ennél tovább e kérdés taglalásánál nem megyek. (Biró Pál: Ez köztudomású, kereskedelempolitikai szituáció!) Ez pedig egy köztudomású frázis. (ZajJ Ezt nem lehet így megoldani. Folyton-folyvást ilyen kitételekkel jönnek, hogy politikai helyzet, hogy gravaminális helyzet, megoldási problémák, stb. Lejártak ezek az idők, itt csak konkrét intézkedésekkel lehet megnyugtatni az embereket. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a jobboldalon! Gál Jenő: T. képviselőtársaim! En nem akartam itt egy dolgot ismertetni, de most kénytelen vagyok. Valószínűleg többen is ismerik az itt levő füzetet, amelynek címe: «A magyar mezőgazdaság rekonstrukciója». Az is rá van nyomva, hogy:^ Felolvastatott ő főméltósága nagybányai vitéz Horthy Miklós úr, Magyarország kormányzója jelenlétében a királyi palotában 1928. évi március hó 26-án. (Jánossy Gábor: ErekyJ) Ereky Károly volt miniszter és képviselő. (Simon András: Ismerjük!) Ha ismerik, t. képviselőtársaim, olvassak fel ezekből részleteket? (Ellenmondások a jobboldalon. — Neubauer Ferene: Már 1919-ben hallottuk Kaposváron!) Akkor, t. képviselőtársam, ne méltóztassanak hozzám adresszálni bizonyos rekriminációkat, mert ez a rekonstrukció és ez a terv a kereskedelmi szerződések irányában, a magyar értékesítés irányában és azoknak a reformoknak irányában arról tanúskodik, hogy a kereskedelmi szerződések megkötéséhez előbb me<r kellene teremteni & kormányzatnak azokat a termelési módokat és eszközöket, amelyek nem a tíz év előtti állapotokat, hanem azokat az állapotokat mutatják, amelyekben egyéb agrárállamok mind megelőztek bennünket. (Kuna P. András: Az időjárást is Bethlen csinálta! — Derültség.) T. képviselőtársaim egyikemásika eltréfálja ezt a kérdést. Kint az országban szomorú arcok tanúskodnak a mellett, hogy ez már félig sem tréfa. (Viczián István: Nekünk mondj érdekelteknek? — Elnök csenget.) T. Képviselőház! A mélyen t. miniszter úr azt mondja, áruljam el és nevezzem meg. Továbbmegyek. Tudna számot adni a miniszter úr arról, hogy mekkora exportlehetőségünk van 62*
