Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-304

• Az országgyűlés képviselőházának . voltam annak, hogy 'nehéz időkben, sanyarú viszonyok között, amikor a tisztviselők még annyira^ sèm voltak ellátva, mint ma: menynyi kísértésnek voltak kitéve, mikor nagy anyagi érdekek forogtak kockán, s ,a legszűkefoeli 353 millióról a háború után 367 millióra den kísértésnek. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Merem mondani, hogy azokban az időkben, amikor a földbirtokreform-megváltások folytak *az országban, az elővásárlások eseteinél is mindenkor intakt maradt ez a tisztviselői kar és ha ezelőtt hét vagy nyolc esztendővel történt is^ ptt a minisztérium épületében valami visszaélés, aki ezt elkövette, az nem a minisztérium tisztviselőd karából való volt (Ügy van! Ügy van! jobb felől.), mert a földmívelésügyi minisztérium tisztviselői kara nemcsak akkor, amikor Mezőssy Béla miniszter volt, hanem azóta is mindig: becsülettel szolgálta hazája érdekeit (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen) és egyéni korrektségét mindenkor megőrizte. (Jánossy Gábor: Ezt mindenki tudja és Mezőssynek is tudnia kell!) Ha a magyar tisztviselői kart nem tudjuk anyagilag kellőképrpen ellátni, akkor legalább becsületéiben ne engedjük megrabolni (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.), hanem adjuk meg neki az elismerést. (Jánossy Gábor: Ügy van! Egyebe sincs a magyar tisztviselőnek, mint a becsülete!) Méltóztassék megengedni, hogy ezek után áttérjek egy időszerű kérdésre, amely inemcsak a magyar gazdaközönséget, hanem az egész közvéleményt is izgatja és állandóan érdeklődésben tartja. Ez pedig a gabona értékesítésének kérdése, amely a gabonatőzsdén olyan eseményeket váltott ki, amelyek méltán töltik el aggodalommal az egész gazdatársadalmat. (Gyömörey Sándor: Ez igen érdekes lesz! — Halljuk! Halljuk!) A'legteljesebb elismeréssel vagyok a gabonatőzsde elnökével, Végh Károllyal szemben, aki kétségtelenül a legnagyobb jóhiszeműséggel, a legkitűnőbb tudással és puritánsággal igyekszik az ügyeket vezetni. Én nem is a gahonatőzsde vezetősége ellen szólok, még azt sem mondom, hogy a gabonatőzsde vezetősége sok hibát követett volna el, de azt le merem szögezni, hogy az az álláspontja, hogy a határidőületet Budapestre behozta (Zaj jobb felöl. — Kuna P. András: A papirosbúzát!) és meghonosította a budapesti tőzsdén, nem bizonyult helyesnek. (Zaj jobbfelöl.) Annakidején sok vitám volt éppen a tőzsde elnökségével a határidőüzlet bevezetésével szemben, amit a tőzsde tudvalevőleg mint autonóm testület vezetett be. A legerősebb érv velem szemben az volt, hogyha a gabonahatáridőüzletet sikerül a budapesti tőzsdén bevezetni, akkor Középeurópa egész gabonakereskedelme itt koncentrálódik. (Derültség jobbfelöl.) En figyeltem, vájjon a határidőüzlet bevezetése révén sikerült-e ezt az eredményt elérni; éveken keresztül figyeltem a gabonatőzsde forgalmát. Jól méltóztatnak emlékezni, hogy a határidőüzlet a gabonatőzsde forgalmát nem növelte és addig, amíg rendes keretben nyugodtan ment az üzlet, a középeurópai gabonaforgalom nem is jött ide. Ezt az eredményt tehát nem sikerülj elérni, ellenben kétségtelen az, hogy a legutóbbi hetek, a legutóbbi hónapok megmutatták, hogy a határidőüzlet azokat a spekulánsokát is áthozta a gabonatőzsdére, akik annakidején az értéktőzsdén folytatták működésüket (Ügy van! Ügy van!) és iparkodtak spekulációikkal különös munka nélkül megélni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Azt elismerem, hogy az utóbbi hetekben nemcsak magyar ügyKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXI. 04. ülése 1929 Junius 5-én, szerdán. 407 nökök, magyar cégek és kereskedők voltak a gabonatőzsdén, hanem jöttek ide osztrákok, jöttek ide csehek, jugoszlávok és mások is. (Farkasfalvi Farkas Géza: Mint valami kártyabarlangba! — Gyömörey Sándor közbeszól.) A forgalom ideterelődött, de miért? Azért, hogy a magyar búza árát még jobban leverjék. Páratlan esemény volt a legutóbbi hetekben, hogy a magyar búza ára rövid egy hónap alatt öt pengővel zuhant. (Zaj a jobboldalon.) Tudom és elismerem azt, hogy a magyar gabonatőzsde nem lehet elszigetelt fórum az egész világon, hogy kénytelén követni, figyelembe venni azokat a hatásokat, amelyeket Csikágó, Liverpool előidéz. Kétségtelen, hogy a csikágói tőzsdén a búza áresése éppen úgy megvolt, mint Liverpoolban és a budapesti tőzsde sem vonhatta ki magát e hatások alól. Azt azonban megállapíthatom, hogy a budapesti tőzsdén, amikor a gabonaár zuhant, sokkal erősebben zuhant, mint Csikágóban és Liverpoolban, de amikor a legutóbbi két napon Csikágóban erős emelkedés volt, (Gyömörey Sándor: Itt még mindig szállt lefelé.) a budapesti gabonatőzsdén az áremelkedés nem ment abban a tempóban. (Egy hang a jobboldalon: Bűnös játék.) A legutóbbi hetekben sokkal több búzát kínáltak a budapesti gabonatőzsdén, mint amennyi Magyarországon terem (Úgy van! a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Itt van a csalás!) és ez a körülmény mutatja legjobban, mennyire helytelen a határidőüzlet és hogy komolyan kell foglalkoznia a kormánynak azzal, (Farkasfalvi Farkas Géza: De nagyon is komolyan!) hogy vizsgálja meg, hogy a határidőüzlet fenntartható-e a tőzsdén, s ha fenntartható is, milyen rendszabályokat léptessenek életbe (Gyömörey Sándor: Semmikénp sem tartható fenn!) az autonóm tőzsdén, hogy a visszaélés, amely most valósággal kétségbeejtő, de nemcsak a nagy hanem a kisgazdákat is kétségíbeejti, megszűnjék. (Jánossy Gábor: Kitombolta magát! — Kuna P. András: Szállítsanak kész búzát! — Jánossy Gábor: Ezen nem kell gondolkozni, el kell törölni a határidőüzletet!) Komoly kérdés- és nagyon nagy kérdés ez, mert hiszen kétségtelen hogy az ország ezzel ál, vagy bukik. Nagyon figyelemreméltó körülmény, hogy a világtermés, a világexport és fogyasztás hogyan alakul. Nem akarom untatni a t. Házat, csak néhány számot olvasok fel. (Halljuk! Halljuk!) A világtermés a háború előtti öt esztendő átlagában 1029 millió métermázsa volt. Az 1927. esztendőben 1154 millió métermázsa. Ebből a tengerentúli termelés a békében volt 306 millió métermázsa, 1927-ben 453 millió métermázsa. Ebből az utóbbiból is Kanada termelése 1913-ban volt 53 millió métermázsa, legutóbb 120 millió métermázsa, amíg tehát a világtermés magában 12%-kai emelkedett, a tengerentúli termelés 49%-kai emelkedett, amely növekedésben a kanadai 123%-kos termelésemelkedés játssza a legfőbb szerepet. Nézzük most, hogy a világexport hogyan alakul. (Halljuk! Halljuk!) 1913-han a világexport volt búzából 170 millió métermázsa, 19274>en 207 millió métermázsa. Ebből a tengerentúli export békében volt 70 millió 'métermázsa, legutóbb 179 millió métermázsa. Ebből is a kanadai a békében volt 20 millió, most J0 millió métermázsa. A világ búzaexportja 18%-kai emelkedett, amivel szemben a tengerentúli export 156%-kal emelkedett. A vezető szerepet ismét Kanada játssza 244%-os növekedésseL Európa kenyérmagfogyasztása hogyan ala61