Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-303

Äz országgyűlés képviselőházának és talán nem is annyira a fejlesztésére, hanem inkább megorganizálására. Lehetetlen dolog ugyanis az, hogy amikor a magyar gyümölcs külföldi szaktényezőik megállapítása szerint ízben és zamatban túltesz minden idegen gyümölcsön, ami részben a magyar talajviszonyoknak, részben az insolatiónak a következménye, akkor nemcsak itt a budapesti kereskedéseikben, de éppen a minap állapítottam meg, hogy a vidéki városokban is kaliforniai, kanadai és egyéb exotikus államok gyümölcseivel találkozunk. Ebben a tekintetben a földimívelésügyi miniszter úrnak rendelkezésére kell bocsátani azokat az anyagi eszközöket, amelyek gyümölcstermelésünk átorganizálása szempontjából szükségesek. Méltóztassék elhinni, hogy a földmívelésügyi miniszter úr néhány ezer pengővel nem tudja a niaga nagyszabású gyümölcsészeti programmját végrehajtani, amely körülbelül két esztendeje készen van. Ismétlem, és mondhatom, hogyha ehhez a gyümölcstermelési programúihoz a megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre fognak állni, (Kabók Lajos: El kell venni a belügyből!) úgy külkereskedelmi mérlegünknek ez a nagyon szomorú számadata el fog tűnni. Ezzel nemcsak a külkereskedelmi mérleg javítása szempontjából teszünk szolgálatot, hanem termelési érdekből is. Itt megint visszatérek a földreformosokra. A mai búzaárak csökkenése mellett nem kell valami nagy fantázia annak meglátására, hogy azon a kis csíkon meg nem élhetnek, azonban akármilyen kis parcellán foglalkoznak gyümölcstermeléssel, ha megfelelően van az bevezetve és organizálva, úgy a legkisebb területen is egészen szép jövedelmet lehet elérni. A földmívelésügyi kormányzat itt főleg arra helyezi a súlyt, hogy a tömeges és egyöntetű termesztést biztosítja. Ne 60 és 80 fajta almát, 50 és 60 fajta körtét stb. termeljünk, hanem bizonyos gyümölcstermelési körzetek állapíttassanak meg, amelyekben a földmívelésügyi kormányzat szakközegei állapítják meg azokat a fajiságokat, amelyek azon a talajon és azok között a klímaviszonyok között a legjobban megteremnek. »Ezt a kérdést így rendezve, azt hiszem, gyümölcstermesztésünk^ terén igenis nagy eredményeket tudunk elérni. Itt egyöntetű árura kell törekednünk s arra, hogy ebből megfelelő mennyiséget tudjunk produkálni. (Jánossy Gábor: A jó magyar gyümölcs ott rohad a fákon faluhelyen! — Szabó István: Mert nincs ára! — Jánossy Gábor: Nem is törődnek vele, nem veszik semmibe!)^ T. Ház! A mezőgazdaság haladásának és fejlődésének fontos előfeltétele a mezőgazdasági szakoktatás mellett az, hogy a mezőgazdasági kísérleti intézmények megfelelő munkát tudjanak teljesíteni. A magyar mezőgazdasági kísérletügy békében európai hírű volt, ma is európai hírű szakemberekkel^ rendelkezünk, akiknek munkája nyomán áldás és gazdag eredmények fakadnak. A magyar mezőgazdasági kísérletügy megérdemli, hogy a megfelelő pénzügyi alátámasztást szintén megkapja. Itt egy gondolatot kell felvetnem éppúgy, mint a gazdasági szakoktatásnál. Tudniillik nem elég az, hogy ezeket a kiváló kísérletügyi intézményeket száz vagy kétszáz gazda vegye igénybe, hanem szükség van a kísérleti intézmények demokratizálására. Hogy a magyar mezőgazdasági kísérletügy micsoda fejlődést és haladást mutat, errenézve vagyok bátor felhozni azt, hogy míg 1913-ban 145.767 vizsgálati eredményt mutattak ki, 1928-ban már 245.948-at, ami mindenesetre azt mutatja, hogy a kísérleti ügy demokratizálásá3Ö3. ütése 1Ú2Ö június á-én, kedden. 359 nak az útján vagyunk. Ezen a téren is azonban figyelnünk kellene arra, hogy kísérletügyi intézményeinket decentralizáljuk. Lehetetlen dolog ugyanis az, hogy minden kis dologban, főleg pedig a talajvizsgálatnál mindenki Budapestre jöjjön. Ezt a célt szolgálja a földmívelésügyi kormányzatnak az az elgondolása, hogy vidéken hat új talajtani laboratóriumot fog felállítani, aminek nagy a jelentősége, mert ma különösen a talaj biológia és a talajkémia olyan óriási fejlődést mutat az egész világon, különösen Németországban és Amerikában, hogy ezt az áldozatot nekünk mellőznünk nem lehet. Mert most már nem tehetjük meg azt, amit eddig megtettünk, hogy előzetes tájékozódás nélkül folytassuk a műtrágyázást. Amikor nem vagyunk minden vonatkozásban tisztában annak a talajnak műtrágyaszükségletével. Ilyen körülmények között ez az intézmény rendkívül nagy jelentőségre emelkedik és azt hiszem, hogy ezeknek a talajtani laboratóriumoknak szaporításával el fogjuk érni azt, hogy a mi gazdáink éppúgy, mint a német és az amerikai gazdák, minden megmozdulásuk előtt, — ha például egyik művelési ágról a másikra akarnak áttérni, vagy ha műtrágyát akarnak használni — egy lépést sem fognak tenni addig, amíg nincsenek tisztában azzal, hogy annak a talajnak struktúrája a megfelelő eredmények biztosítására alkalmas-e. T. Ház! A növényvédelmi szolgálatnak kiépítése szintén rendkívül fontos felaldat. Ennek az 'előfeltétele azonban az, hogy a gazdák résziéire csakis olyían növényvédelmi szerek kerüljenek forgalomba, amelyeknek jósága és biztossága 100%rig biztosítva van. Attól félek, hogyha ezen a téren nem teremtünk rendet, az a sok és fáradságos munka, amellyel népünket a növényvédelmi szerek alakalmazására rá tudtuk bírni, gyorsan vissza fog fejlődni. Óriási tandíjat fizetnek ma künn a perifériákon. A hangzatos hirdetések révén mindenféle csekély értékű, sőt teljesen hasznavehetetlen növényvédelmi szerek kerülnek forgalomba, melyek a nép kedvét el fogják venni a növényvédelmi szerek használatától. Hiába lesz itt propaganda, hiába lesznek népies előadások, ha egyszer a nép a maga számításait nem tálaljjá meg, akkor a növényvédelem vissza fog fejlődni. Ez előfeltétele annak, hogy a növényvédelem nálunk kötelezővé tétessék. Ez lenne a legideálisabb állapot, bár sokan, —- ami különben érthető — a mezőgazdaságban általában fázniak ezektől az erőszakos rendszabályoktól, de azt hiszem, ahogy legutóbb láttuk a hegyközségi törvényjavaslat tárgyalásánál, hogy éppen a t. Ház tagjai közül nagyon sokan sürgették a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a termelésbe irányítólag folyjék be, éppenúgy ezen a téren is egy irányító befolyás, talán egyik-másik vonatkozásban erőszakosabb fellépés az illető érdekében meg fogja hozni a maga eredményeit. T. Ház! A földmívelési tárca 12-ik címe :a mező- és közgazdaság különböző ágaira felvett költségeket tartalmazza. Ez a cím, egy meglehetősen szerény keretben, tulajdonképpen agrárpolitikánknak legfontosabb feladatait van hivatva és volna hivatva megoldani: Ha ma a mezőgazdasági krízist belső vonatkozásban szemügyre vesszük, úgy én annak két tényezőjét látom és pedig olyan két tényezőjét, amelyek közül az egyiknek elsőbbsége van a másik fölött. Az első tényező az, hogy termelésünket át kell szerveznünk, a má-