Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-303

338 As országgyűlés képviselőházának a horvátok vezetőembereit. A kisebbségi iskolák nagyrészt bezárva, birtokaik felosztva, lapjaik elkobozva, sem egyesülési, sem mozgási szabadságuk nincs, A mai világpolitika, egy a keresztény mentalitástól teljesen elütő, modern pogány mentalitás vonalait viseli magán. A legkényesebb kérdéseket sima formulákkal akarják elütni, békét hirdetnek és állig fegyverkeznek, előzékenységet prédikálnak és milliókat súlyos elnyomatás alatt tartanak, jogot hirdetnek és jogtiprást gyakorolnak. Éppen azért t. Ház, azt izenem a mi magyarországi barátainknak és a világbéke apostolainak, akik nekünk az említett szemrehányást tették, hogy én volnék, és mi lennénk a legelsők, akik örülni tudnánk, ha ez a paktum létrejönne és célja valóra válna, de sajnos, nem tudunk bízni annak Őszinteségében. Egy példát akarok csak mutatni, hogy menynyire nincs még meg az a mentalitás, amely egy őszinte békéhez szükséges. A cseheknél például e mentalitás még mindig az 1918/19-iki esztendők mentalitásának bélyegét hordja magán. Ennek csattanós bizonyítéka a cseheknek a leventék ellen tanúsított, minden nemzetközi jogot megcsúfoló, a békés szomszédi viszonnyal meg nem férő eljárása. A cseh-szloyák köztársaság területére^ akár szabályszerű^ útlevéllel, akár határátlépési igazolvánnyal lépő leventéket, oktatókat vagy vezetőket a legkülönbözőbb ürügyekkel letartóztatják. A letartóztatásnál rendszerint kémkedéssel kezdik a vádat, azután pedig azért kerülnek eljárás alá az illetők, mert a leventeintézmény tagjai. Sajnos, sokkal rövidebb az idő, semhogy fel tudnám olvasni az egyik bíróság ítéletének indokolását, amely nyiltan kimondja, nem is tagadja, hogy csak azért, mert valaki levente, vagy leventeoktató, egy esztendőtől egészen 16 hónapig terjedő börtönbüntetéssel bünteti. Fel tudnám itt sorakoztatni, hogy mennyi embert fogtak már le és mennyi ember van most is fogságban, így Bodor Balázs munkás, somoskői leventeoktató, Farkas Mátyás igazgatótanító, hollóházai leventeoktató, akiket egy-egy évre ítéltek és akik már le is ülték e büntetést. ( Jánossy Gábor: Nem interveniált érdekükben a kormány?) Interveniált, de eredmény nélkül. Ott van tovább Kócza László pincér, akit, mert levente volt, egy évre ítéltek, Pápay Lajos orvostanhallgató, aki ellen eljárás van folyamatban, Pohlhammer Sándor oroszvári leventeoktató, aki mégnem is volt tulajdonképpen oktató, most került a községbe, mint fiatal tanító és mindössze egynéhányszor helyettesített a leventeoktatásban. Ez a kérdést nézetem szerint a legsürgősebben rendezni kell. (Ügy van! jobbfelöl.) Először js tiltakozunk az ellen, hogy a leventeintézményt, mint katonai alakulatot állítsák be. Nagyon sajnálom, hogy ennek a vetésnek magvait is innen szórták ki a világba. A leventeintézmény semmi egyéb, mint egy népnevelő sportintézmény, és ha ezen a címen lehet valakit letartóztatni odaát, akkor minden szokolisát, aki Magyarország területére lép, szintén ugyanazon a címen lehetne letartóztani. Nem marad más hátra, minthogy ehhez a repressáliához nyúljunk, és nézetem szerint ezt minden alkalommal meg is kellene tenni. A cseheknek eljárása arcuícsapása a nemzetközi jognak és kicsúfolása országunk szuverenitásának, frivol játék a békével és támadás a mi függetlenségünk ellen. (Ügy van! a jobboldalon!) Tulajdonképpen azt kellene mondanunk, ez «hadiállapot békében», mert erre békében, normális nemzetközi viszonyok között soha nem volt eset. Arra kérem a kormányt legyen szíves ezirányban a legsürgősebben intézkedni és pedig generális in303. ülése 1929 június 4-én, kedden. tézkedést kérünk, mert azzal, hogy mi kicserélünk bizonyos foglyokat, ez a kérdés elintézve nincs. Volna másrészt egy szavam a cseh kormányhoz is. Azt mondják, hogy a cseh kormánynak van a legtökéletesebben kiépített kémszervezete. A legutóbbi prágai botrány azt mutatja, hogy bevált megint a közmondás: Aki mivel vétkezik, azzal bűnhődik. De ez a kis Magyarország olyan kicsi ma, annyira üvegből vannak a falai, hogy a kirakatból be lehet látni az íróasztalunk legrejtettebb fiókjába is, és nagyon jól tudják, hogy azok a puskák, amelyekről beszélnek, játékpuskák, és nagyon jól tudják, hogy gépfegyver nincs, mert hiszen még a katonaságnak sincs elég gépfegyvere és felszerelése. Éppen ezért az ő kémjeik már régen bereferálták, hogy a leventeintézmény nem katonai alakulat, hanem sportintézmény. Ha most már azért tartóztatják le az illetőket, mert a magyar revizió gondolatát viselik magukban, akkor be lehetne zárni egész Magyarországot, mert nincs olyan magyar ember, akiben ne élne a revizió gondolata. (Ügy van! Ügy van!) De be lehetne zárni Szlovenszkó minden tótját és németjét, Jugoszlávia minden horvátját is, mert azok lelkében éppenúgy — sőt az elnyomatás miatt sokkal élénkebben — él a revizió gondolata, mint bennünk. (Jánossy Gábor: Sírva vágynak vissza!) Röviden szóvá kívánok tenni még egy kérdést, amelyről ugyan a távolállók azt mondhatják, hogy nem tartozik bele a külpolitikai tárca vitájába, nézetem szerint azonban a külpolitikával szorosan összefügg. (Meskó Zoltán: Azt majd az elnök úr állapítja meg!) Egy előkelő politikai írónk mondotta nekem, hogy a magyar fronton két kocsi fut halálgaloppot: a revizió és a mi gazdasági konszolidációnk kocsija. Nagyon helyesen állapította meg, hogy halála lenne az előbbinek, ha az utóbbi összetörne, mielőtt az előbbi a célba futna. Evek óta hangoztatom a költségvetés tárgyalása során, hogy egy szegény, gazdaságilag lerongyolt nemzettel történelmi feladatoknak nekimenni és nekivágni nem lehet. A revizió kérdése szorosan összefügg az ország gazdasági konszolidációjával. Külügyi politikánk legnagyobb gondjának kellene lenni, hogy kormányunk a válságból kivezesse az országot. Egy tönkrement ország egy quantité négligeable, azzal senki nem fog törődni. A gazdasági válság európai kérdés és a gazdaságpolitikusok megállapították, hogy az a nyolc európai állam, amely érdekelve van a tengeren túl konkurrenciájában, egvmással megegyezhetik. Nincs ugyanis semmiféle tárgyi nehézsége annak, ho^y az a nyolc állam egymással megegyezzék. Modernné vált ma és jelszóvá az Európai Egyesült-Államok gondolata. Nézetem szerint a fejlődés e cél felé halad, de még nagyon messze vagyunk tőle, azért kár róla ma beszélni. (Meskó Zoltán: Sőt ellenkezőleg!) De tény az, hogyha Európa meg nem találja a gazdasági megegyezés útját, ha valami vámkonvenció létre nem jön, a 16—20 pengős búzaárakba nemcsak mi pusztulunk bele, hanem az a nyolc európai állam is, mely éppúgy érdekelve van, mint mi, bár talán mi előbb roppanunk össze, mint ők, mert a trianoni csonkon sokkal hamarább ütköznek ki a sebek, mint más államok testén, amelyek^ nem mentek keresztül a megcsonkításon, de ők maguk is érzik e bajokat és menthetetlenül belepusztulnak, ha egymást meg nem értik. Éppen ezért a külügyi kormány nagy szolgálatot tenne egész Európának, ha ebben a tekintetben kezdeményező lépést tenne és e megegyezést előkészítené.