Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-301

*Äz, országgyűlés képviselőházának 6 1 Az országos kormánynak tagja lesz egy szlovák miniszter. A szlovák miniszter feladata Szlovenszkó területi autonómiájának és ezenkí­vül a Szlovenszkó határain túllevő szlovák nem­zeti kisebbségek és a szlovák nemzetiségű ál­lampolgárok részére biztosított nemzeti jogok­nak védelme. Ennekfolytán a szlovák miniszter Szlovenszkó autonómiájának és a szlovák nem­zeti jogokat érintő törvényes rendelkezéseknek végrehajtását ellenőrzi s az ő hozzájárulása ér­vényességi kellék lesz minden oly kormányzati intézkedésnél, amely Szlovenszkó autonómiáját vagy valamely szlovák nemzeti jogot közvetle­nül érint. Egyebek közt a szlovák miniszter hozááj árulásához lesz kötve a szlovák nemzet által lakott területeken működő állami tisztvi­selők kinevezése, továbbá ily területekre nézve a legfőbb kegyúri jog gyakorlása. 2. A Szlovenszkó részére biztosított területi autonómia, valamint a nemzeti jogok bírói vé­delem alá helyeztetnek. A bírói védelmet a leg­főbb bíróságokkal egyenlőrangú bíróság fogja ellátni, amelynek összeállításánál a nemzeti szempontból való pártatlanság a legmesszebb­menő módon biztosíttatni fog. A panaszjog a bíróság előtt a közvetlenül sértett félen kívül az autonómia védelmében meg fogja illetni úgy a szlovák minisztert, mint Szlovenszkó kor­mányzóságát, a nemzeti jogok védelmében pedig a közvetlenül sértett félen kívül a szlovák mi­nisztert is. Panasz tárgya lehet bármelyik állami vagy autonóm szervnek jogszabályellenes aktusa. A bíróság a jogsértő aktust hatályon kívül helyez­heti és a szenvedett sérelem helyreállítása iránt az eset körülményeihez képest intézkedik. 3. A Szlovenszkó területi autonómiáját és a nemzeti jogokat szabályozó törvények alaptör­vény jellegével ruháztatnak fel. 4. Szlovenszkó területi épsége és területi autonómiája a koronázó oklevélben biztosít­tatni fog.» Ehhez járult azután egy, a minisztertanács­tól szintén elfogadott «Nyilakozat»: < A magyar kormány deklarációja a tót autonómia ügyében (olvassa): «A kereszény demokrácia alapján álló Ma­gyarország származásra való tekintet nélkül minden polgárának szabadságát és jogát egy­formán tiszteli, elismeri és ezt meg is védi. Át­hatva a keresztény morálban gyökerező ezen felsőbb igazságtól, a népek Önrendelkezési jogá­nak alapjára helyezkedik. Lemond a történeti jogcímről s perdöntő igazságnak a népeknek szabad, minden idegen befolyástól mentes aka­ratát tekinti. Bízva az igazság el nem múló erejében, a magyar kormány megvan győződve, hogy az erőszakosan elszakított részek népeinek szabad akaratmegnyilvánítása csak ideig óráig nyom­ható el. Abban sincs kétsége, hogy ezek a népek, ha majd megint dönthetnek sorsuk felett, vissza fognak térni az anyaországhoz, melyhez őket az ezeréves múlt közös emlékei és a gazdasági lét közös érdekszálai fűzik. A kormány kötelezően kijelenti, hogy min­den nép szabad fejlődését elősegíti és intéz­ményesen biztosítja. A felvidéki tót nép képviselői a magyar kormányhoz fordultak kívánságaikkal, melye­ket mi méltányosaknak és jogosaknak ismerünk. Addig is, míg a tót autonómiáról szóló s a ma­gyar minisztertanács 1920. január hó 9-iki ülésén egyhangúlag elfogadott tervezet alapelveinek törvényes formát adhat, a magyar kormány a l ülése 1929 május 29-én, szerdán., 251 tót népnek a következő ünnepélyes deklarációt teszi: A magyar állam a tót nép^ hivatott r kép­viselőivel történt előzetes megállapodás és a mértékadó tényezők meghallgatása után elha­tározta, hogy Felsőmagyarország^ tótlakta ré­szeinek (Szlovenszkó) széleskörű autonómiát, biztosít. Az autonómia tárgyai mindazon ügyek, melyek a vallás, közoktatás, közművelődés, bel­ügyi igazgatás és az igazságszolgáltatás (a leg­felsőbb bíróságok kivételével) keretébe tartoz­nak. A szlovák nép autonóm ügyeit autonóm szervek útján intézi, melyek egyrészről a tót nemzet autonóm gyűlése, másrészről a, tót kor­mányzóság. Az országos ügyek intézésére a szlovák nép számarányának megfelelő kép­viselőket küld a magyar országgyűlésbe és a magyar kormányban tót minisztériummal van képviselve. A tót területekről sorozott ezredek ezrednyelve a tót és a tót nemzeti szín hasz­nálata is megvan engedve. r • t Minden, az autonómia értelmezéséből szár­mazó vitás kérdés egy külön független bíróság döntése alá tartozik, melynek összeállításánál a nemzeti szempontból való pártatlanság a leg­messzebbmenő biztosítékban részesül. A tót nép autonómiája a magyar alkot­mányba becikkelyeztetik és a koronázó oklevél­ben is biztosíttatni fog. A magyar kormány a tót népnek önként megadott ezen jogokkal egy szebb, boldogabb jövő megalapozását reméli. Semmi kétségünk nincs aziránt, hogy a világháború által meg­bontott egyensúly helyreálltával^ a tót nép ma­gyar testvéreivel érzelmi közösségben és egyet­értésben fog hozzálátni a keresztény eszméktől áthatott új Magyarország kiépítéséhez. Adja Isten, hogy úgy legyen.» Ez az a tervezet és az a deklaráció, amelyet — amint említettem — a magyar kormány mi­nisztertanácsi határozat alapján magáévá tett és annakidején a tótságnak itt járt képviselői­vel közölt. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Ház! A miniszterelnök úr jónak látta az én tegnapi beszédemre vissza­térni és valahogy úgy beállítani a kérdést, mintha én a magyar államot vagy a magyar népet akartam volna rágalmazni azzal, hogy a miniszterelnöki tárca tárgyalása alkalmával idehoztam azokat a — hogy enyhén beszéljek — kifogásaimat, amelyeket a nemzetiségi vidéke­ken való iskoláztatás kérdésében elmondottam. Kérem én abból indultam ki, — ha a minisz­terelnök úr a zajban figyelt volna, rájött volna az én gondolatmenetemre — hogy Magyaror­szágon kétféle mértékkel mérnek az iskolázta­tás tekintetében is és ugyanaz a miniszterelnök, aki kemény kíméletlenséggel és nyolc év óta kö­vetkezetesen minden rendelkezésére álló eszköz­zel üldözi és üldözteti a szociáldemokrata mun­kásmozgalmakat, (Felkiáltások a jobboldalon: Hol? — Tabódy Tibor: Akkor nem lennének itt! — Br. Podmaniczky Endre: Vádaskodás!) ugyanaz a miniszterelnök, amikor a saját ren­deletét be nem tartó közegeknek megintéséről van szó, akkor hallgat, nem hallunk erről sem­mit. Amit^ én panaszoltam, az nem nemzetiségi panasz, és ebben tévednek az összes képviselő urak, hanem szociális panasz. Amit én pana­szoltam az az, hogy bányavidékeken, ~ tehát nem általában, kifejezetten megmondottam — munkáslakta vidékeken nem tartják be ezt a rendeletet. Erről beszéltem és ne méltóztassék

Next

/
Thumbnails
Contents