Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-301

*Äz, országgyűlés képviselőházának 6 1 Az országos kormánynak tagja lesz egy szlovák miniszter. A szlovák miniszter feladata Szlovenszkó területi autonómiájának és ezenkívül a Szlovenszkó határain túllevő szlovák nemzeti kisebbségek és a szlovák nemzetiségű állampolgárok részére biztosított nemzeti jogoknak védelme. Ennekfolytán a szlovák miniszter Szlovenszkó autonómiájának és a szlovák nemzeti jogokat érintő törvényes rendelkezéseknek végrehajtását ellenőrzi s az ő hozzájárulása érvényességi kellék lesz minden oly kormányzati intézkedésnél, amely Szlovenszkó autonómiáját vagy valamely szlovák nemzeti jogot közvetlenül érint. Egyebek közt a szlovák miniszter hozááj árulásához lesz kötve a szlovák nemzet által lakott területeken működő állami tisztviselők kinevezése, továbbá ily területekre nézve a legfőbb kegyúri jog gyakorlása. 2. A Szlovenszkó részére biztosított területi autonómia, valamint a nemzeti jogok bírói védelem alá helyeztetnek. A bírói védelmet a legfőbb bíróságokkal egyenlőrangú bíróság fogja ellátni, amelynek összeállításánál a nemzeti szempontból való pártatlanság a legmesszebbmenő módon biztosíttatni fog. A panaszjog a bíróság előtt a közvetlenül sértett félen kívül az autonómia védelmében meg fogja illetni úgy a szlovák minisztert, mint Szlovenszkó kormányzóságát, a nemzeti jogok védelmében pedig a közvetlenül sértett félen kívül a szlovák minisztert is. Panasz tárgya lehet bármelyik állami vagy autonóm szervnek jogszabályellenes aktusa. A bíróság a jogsértő aktust hatályon kívül helyezheti és a szenvedett sérelem helyreállítása iránt az eset körülményeihez képest intézkedik. 3. A Szlovenszkó területi autonómiáját és a nemzeti jogokat szabályozó törvények alaptörvény jellegével ruháztatnak fel. 4. Szlovenszkó területi épsége és területi autonómiája a koronázó oklevélben biztosíttatni fog.» Ehhez járult azután egy, a minisztertanácstól szintén elfogadott «Nyilakozat»: < A magyar kormány deklarációja a tót autonómia ügyében (olvassa): «A kereszény demokrácia alapján álló Magyarország származásra való tekintet nélkül minden polgárának szabadságát és jogát egyformán tiszteli, elismeri és ezt meg is védi. Áthatva a keresztény morálban gyökerező ezen felsőbb igazságtól, a népek Önrendelkezési jogának alapjára helyezkedik. Lemond a történeti jogcímről s perdöntő igazságnak a népeknek szabad, minden idegen befolyástól mentes akaratát tekinti. Bízva az igazság el nem múló erejében, a magyar kormány megvan győződve, hogy az erőszakosan elszakított részek népeinek szabad akaratmegnyilvánítása csak ideig óráig nyomható el. Abban sincs kétsége, hogy ezek a népek, ha majd megint dönthetnek sorsuk felett, vissza fognak térni az anyaországhoz, melyhez őket az ezeréves múlt közös emlékei és a gazdasági lét közös érdekszálai fűzik. A kormány kötelezően kijelenti, hogy minden nép szabad fejlődését elősegíti és intézményesen biztosítja. A felvidéki tót nép képviselői a magyar kormányhoz fordultak kívánságaikkal, melyeket mi méltányosaknak és jogosaknak ismerünk. Addig is, míg a tót autonómiáról szóló s a magyar minisztertanács 1920. január hó 9-iki ülésén egyhangúlag elfogadott tervezet alapelveinek törvényes formát adhat, a magyar kormány a l ülése 1929 május 29-én, szerdán., 251 tót népnek a következő ünnepélyes deklarációt teszi: A magyar állam a tót nép^ hivatott r képviselőivel történt előzetes megállapodás és a mértékadó tényezők meghallgatása után elhatározta, hogy Felsőmagyarország^ tótlakta részeinek (Szlovenszkó) széleskörű autonómiát, biztosít. Az autonómia tárgyai mindazon ügyek, melyek a vallás, közoktatás, közművelődés, belügyi igazgatás és az igazságszolgáltatás (a legfelsőbb bíróságok kivételével) keretébe tartoznak. A szlovák nép autonóm ügyeit autonóm szervek útján intézi, melyek egyrészről a tót nemzet autonóm gyűlése, másrészről a, tót kormányzóság. Az országos ügyek intézésére a szlovák nép számarányának megfelelő képviselőket küld a magyar országgyűlésbe és a magyar kormányban tót minisztériummal van képviselve. A tót területekről sorozott ezredek ezrednyelve a tót és a tót nemzeti szín használata is megvan engedve. r • t Minden, az autonómia értelmezéséből származó vitás kérdés egy külön független bíróság döntése alá tartozik, melynek összeállításánál a nemzeti szempontból való pártatlanság a legmesszebbmenő biztosítékban részesül. A tót nép autonómiája a magyar alkotmányba becikkelyeztetik és a koronázó oklevélben is biztosíttatni fog. A magyar kormány a tót népnek önként megadott ezen jogokkal egy szebb, boldogabb jövő megalapozását reméli. Semmi kétségünk nincs aziránt, hogy a világháború által megbontott egyensúly helyreálltával^ a tót nép magyar testvéreivel érzelmi közösségben és egyetértésben fog hozzálátni a keresztény eszméktől áthatott új Magyarország kiépítéséhez. Adja Isten, hogy úgy legyen.» Ez az a tervezet és az a deklaráció, amelyet — amint említettem — a magyar kormány minisztertanácsi határozat alapján magáévá tett és annakidején a tótságnak itt járt képviselőivel közölt. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Ház! A miniszterelnök úr jónak látta az én tegnapi beszédemre visszatérni és valahogy úgy beállítani a kérdést, mintha én a magyar államot vagy a magyar népet akartam volna rágalmazni azzal, hogy a miniszterelnöki tárca tárgyalása alkalmával idehoztam azokat a — hogy enyhén beszéljek — kifogásaimat, amelyeket a nemzetiségi vidékeken való iskoláztatás kérdésében elmondottam. Kérem én abból indultam ki, — ha a miniszterelnök úr a zajban figyelt volna, rájött volna az én gondolatmenetemre — hogy Magyarországon kétféle mértékkel mérnek az iskoláztatás tekintetében is és ugyanaz a miniszterelnök, aki kemény kíméletlenséggel és nyolc év óta következetesen minden rendelkezésére álló eszközzel üldözi és üldözteti a szociáldemokrata munkásmozgalmakat, (Felkiáltások a jobboldalon: Hol? — Tabódy Tibor: Akkor nem lennének itt! — Br. Podmaniczky Endre: Vádaskodás!) ugyanaz a miniszterelnök, amikor a saját rendeletét be nem tartó közegeknek megintéséről van szó, akkor hallgat, nem hallunk erről semmit. Amit^ én panaszoltam, az nem nemzetiségi panasz, és ebben tévednek az összes képviselő urak, hanem szociális panasz. Amit én panaszoltam az az, hogy bányavidékeken, ~ tehát nem általában, kifejezetten megmondottam — munkáslakta vidékeken nem tartják be ezt a rendeletet. Erről beszéltem és ne méltóztassék