Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-295

402 Az országgyűlés képviselőházának ban a képviselő úr a parlamentáris formát túllépi és olyan kifejezéseket használ, amelyek a nemzeti kegyeletet mélyen sértik, ott közbe fogok lépni és ezt nem fogom megengedni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Folytonos zaj a szélsőbalolalon. — Kabók Lajos : Hát van itt szabadság? — Malasits Géza: A munkásosztály számára egy nagy fegyház! — Nagy zaj. — Farkas Gyula: Akkor mind önök ülnének!) Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy szigorúbb eszközökhöz fogok nyúlni, ha nyugalmukat meg nem őrzik. Györki Imre: Azt hiszi t. képviselőtársam, hogy ki lehet menni és erőteljes propagandát lehet kifejteni a cseh területen levő Komárom városának dolgozó társadalma előtt, amíg ilyen állapotok vannak ebben az országban, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hogyne lehetne!) amíg itt nincsen titkos választójog, amíg itt nincs közszabadság, amíg itt a megélhetési viszonyok sokkal rosszabbak, mint odaát, ahol az emberek szabadon élhetik a maguk életét? (Farkas Gyula: Hát a felsővidéki ipart ki tette tönkre? Nem a csehek?!) Tovább menve a komáromi példán, méltóztassanak figyelembe venni

v hogy a magyar Komáromban a magyar munkások nyílt szavazással választhatják meg a maguk képviselőjét azért, mert már korábban nekik megadott titkos választójogot a mostani kormányzat elkobozta tőlük, ellenben a cseh Komáromban a polgármester egv egyszerű vasmunkás minden magasabb kvalifikáció nélkül. (Farkas Gyula: Hát ez a jólét, hogy egy vasmunkás a polgármester! — Malasits Géza: Egy kicsit különben néz ki a cseh Komárom! — Kabók Lajos: Egyszerű vasmunkás ott a polgármester! — Propper Sándor: Lehetőségről van szó. Itt internálnak, ott pedig polgármester lehet. — Zaj.) En elhiszem, hop-y néhány állásától megfosztott szolgabíró és községi jegyző még a mai viszonyok mellett is ide akar jönni, mert itt álláshoz akar jutni, de ne méltóztassék azt hinni, hogy a nagy tömegekben megvan az a nagy vágyódás az anyaországhoz addig, amíg itt becsületesebb, jobb és különb állapotokat nem teremtenek. (Farkas Gyula: Miért nem mennek ki oda! — Malasits Géza: Mert itt olyan állapotokat akarunk teremteni, mint amilyenek ott vannak! Ezért nem megyünk ki! — Propper Sándor: Küldeni nem illik senkit! Menjenek először önök! — Farkas Gyula: Kifelé beszélnek! — Rothenstein Mór: Majd megyünk, ha ön lesz a belügyminiszter! — Zaj.) Ne kergessünk ábrándokat és ne szaladjunk ábrándok után, hanem elsősorban teremtsük meg idehaza a belső béke revízióját és ha a belső béke revízióját megteremtettük, akkor lehet csak szó arról, hogy a külső revizió megvalósítására is megtegyük az intézkedéseket. (Gáspárdv Elemér: Ne tessék feltételeket szabni!) Tessék először ebben az országban a közszabadságokat helyreállítani, méltóztassék gazdasági jólétet teremteni és ha majd ez a két kritérium meg lesz. ez előfeltétele lesz a további küzdelemnek és akkor ez hatalmasabb, erősebb lesz, mint a magyar békerevizió minden propagandája, amelyet teljesen céltalannak és erőtlennek kell tekinteni mindaddig, amíg ebben az országban más állapotokat nem tudnak teremteni. (Propper Sándor: A korbácsot a magyar munkások nem fogják megcsókolni soha! — Farkas Gyula: Tessék megkérdezni: most itt voltak, beszéltünk a horvátokkal, milyen szívesen jöttek volna ide a zágrábi dalosok! — Meskó Zoltán: De nem engedik őket még énekelni sem! Maguk meg énekelnek állandóan! — Derültség. — Farkas Gyula: De hamisan! — Zaj.) 295. ülése 1929 május 17-én, pénteken. Minthogy a kormány eddigi működésével | bebizonyította azt, hogy sem a gazdasági élet i megjavítását célzó intézkedéseit nem tudja j keresztülvinni, de nem is akarja keresztülvinni, i minthogy nem váltotta be azokat a reményeI ket, amelyeket hozzáfűztek egyesek, hogy a közI szabadságok helyreállítására az intézkedéseket I megteszi, sőt beígért programmját sem valósította meg: ezért azt kell mondanom, hogy ez a kormány nem tudja a ránehezedő feladatokat megvalósítani, (Propper Sándor: Nem is akarja!) nem tudja azokat a törekvéseket megvalósítani, amelyek megvalósítása pedig az ország érdekében feltétlenül kívánatos volna. Ezért tehát, minthogy azt látjuk, hogy a kormány egész működése nem más, mint kuruzslás és maga a kormány nem más, mint a kuruzslók kormánya, azt kell kérnem, hogy a kuruzslók ... Elnök: A képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom ! Györki Imre: ...adják át a hatalmat azoknak, akik értenek hozzá és a kuruzslás helyett a becsületes orvoslás terére lépnek. Minthogy a kormány egész működése iránt a legnagyobb mértékben bizalmatlan vagyok, a költségvetést még általánosságban sem fogadom el. {Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Farkas Gyula: Hála Istennek!) Esztergályos János jegyző: Dencz Ákos! Dencz Ákos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Györki Imre t. képviselőtársam most elhangzott temperamentumos beszédében végigment a közgazdasági, társadalmi és politikai élet majdnem valamennyi mesgyéjén, és e köízhen egész berendezkedésünket igen súlyos kritikával illette. En nem kívánom őt ezen a téren követni, felszólalásomban inkább alkalmazkodni kívánok azoknak a képviselőtársaimnak példájához, akik költségvetési beszédjükben egy-két gondolatkörrel foglalkoztak. Éppen ezért, amikor magam is hozzászólni kívánok a költségvetéshez. Fejtegetéseimben nem annyira politikai, mint inkább gazdasági és pénzügyi kérdésekkel szándékozom foglalkozni. Az új költségvetést kivált ellenzéki részről igen súlyos kritikával illették a bevételi és kiadási tételek újabb emelkedése és főleg a személyi és adóterhek súlyossága miatt. Elítélő szavakat hallottunk a bevételi feleslegekről, a beruházások végrehajtásáról és a költségvetés egyensúlyáról. Méltóztassék megengedni t. Ház, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozva, röviden visszapillanthassak annak a többször érintett évtizednek költségvetési eredményeire, amelyeket ezen idő alatt a mai kormányzat mutatott fel. Nagyon jól tudjuk, hogy az 1914: XXVII. tőikkel megszavazott költségvetés: az 1914/15. évi volt a háborúelőtt utolsó normális költségvetésünk. Ettől az időtől kezdve a beterjesztett költségvetések nem volak hű kifejezői az állam gazdasági életének, mert abban az időben már a háborús befolyások erősen éreztették hatásukat az egész gazdasági életen. Azl920. évtől kezdve készültek ugyan költségvetések, ezek azonban johbára csak a kereteket tartalmazták, sőt gyakran a benyújtás pillanatában már túlhaladott álláspontot képviseltek. Az inflációs idők leromlott koronái nem voltak alkalmasak az állami budgetnek megrögzítésére. A-z 1924/25. évi aranyalapon készült költségvetés volt ezidőtájt az első, amelyben már az államháztartás tételeit — 99 millió arany-