Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-290

176 Az országgyűlés képviselőházának hetővé tenni, hogy azok kedvezményes tarifával szállíttassanak el az elpusztult vidékekre. Nem méltóztatnak ugyanis gondolni azok, akik nem gazdák, hogy mi az, ha egy gazdaságban nincs szalma, mert akkor nincs istállótrágya, és ez évekre megbénítja a gazdálkodást. (Ügy van! jobbfelől.) Nem tudom, hogy a nénjóléti miniszter úr nem veszi-e rossz néven tőlem, ha egy kényes kérdésre hívom fel szíves figyelmét. A világért sem akarom az Országos Társadalombiztosító Intézet nagyszerű, ideális és magasztos hivatását kétségbevonni. En attól teljesen át vagyok hatva, de bizonyos az, hogy a mai nagy szegénységben az érdekeltek igen sokszor nem bírják el a vele járó terheket. Nagyon kérem a népjóléti miniszter urat, méltóztassék a Társadalombiztosító Intézet szervezetét, adminisztrációját, járulékait revízió alá venni. (Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter: Nem lehet, törvény van rá!) Hiszen mindennap látjuk a panaszokat. Ott van például az én egyik legnagyobb községem. Nemrégiben a nagyon megbízható ipartestületi elnök jött hozzám, hogy: uram, mi kisiparosok tönkremegyünk, nekünk ennyit kell fizetni, az összes jövedelemnek egy nagyrészét el kell fizetnünk. (Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter: Húsz szazaiéiról.) Ha megméltóztatik engedni, precíz adatokkal fogok szolgálni. (Vicziári Béla: Nekünk is panaszkodnak! — Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter: A munkabér 10%-át!) Azoknak az embereknek nincs jövedelmük. (Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter: Akkor nem fizetnek!) En precíz adatokkal tudom ezt bizonyítani. Egy kisebb malomnak a tulajdonosa akinek csak pár alkalmazottja van, tegnap slot* mutatta meg nekem a kivetést és a kerestiadó kivetését. Nagyobb a járulék, mint amennyi keresetiadót fizet. Az itt szerzett tapasztalatok feltétlenül leszürendők majd,^ azt hiszem, a mezőgazdasági munkásbiztosítási törvény megszerkesztésénél, nehogy abba a hibába essünk, hogy akiket meg akarunk menteni, a megmentééi szándékkal úgyszólván tönkretesszük. (Forster Elek: A járulékot bizonyosan a gazdák fizetik teljesen!) En nem tudom, hogy milyen tervek vannak, azt hiszem, hogy nem. Az ilyen rendszerrel nagyon nehéz lesz boldogülni. Egy olyan kérdésre kívánom még a figyelmet felhívni, amely úgyszólván minden évben felmerül. Az 1914 : XXXVIII. te. ugyanis kimondja... (Folytonos zaj.) Elnök: Nincs elég csend a Házban. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. Farkasfalvi Farkas Géza: ... hogy az állami kezelés alatt nem álló folyók kártételei ellen teljesítendő r munkálatok támogatására az 1914/15. költségvetési évtől kezdődőleg húsz éven keresztül hárommillió koronát engedélyez az érdekeltség részére segély- és kamatmentes kölcsön címén. Az ilyen munkálatok a háború alatt teljesen szüneteltek, a háború után pedig a költségvetésben ezen a címen felvett összegek meg sem közelítették a törvényben kontemplált támogatás összegét Az állami kezelés alatt nem álló folyók azonban, mint a Hernád, Boldva, Zagyva, Rába és más hasonló jellegű folyók az utolsó években mellékpatakjaikkal együtt évente többször kiáradnak és elöntik a völgyeket, már pedig jó földek ezen a vidéken úgyszólván csakis a völgyekben vannak, a hegyoldalak bizony már gyönge termőképességűek. Így tehát elég egy zápor, egyhetes eső, hogy egész vidékek lakossága egyévi verejtékes munkájának gyümölcse 290. ülése 1929 május 8-án, szerdán. tönkremenjen. Ez az állapot minden esztendőben rosszabb lesz, mert a partokat senki sem kezeli, azok szaggatottakká válnak, a medrek eliszaposodnak és így a baj minden évben óriási mértékben növekedik. Már pedig nem is méltóztatik talán tudni, hogy e folyók és mellékpatakjaik 300.000 katasztrális hold földet veszélyeztetnek évenként. Addig ne beszéljünk többtermelésről, jobbtermelésről, mezőgazdasági kultúráról, márkázásról és nem tudom mi mindenről, amíg ilyen területeket évről-évre kitesszük a pusztulásnak. Nem elég itt évről-évre részösszegeket adni ezekre a munkálatokra. Itt eredményt elérni csakis törvénybeiktatott rendszerességgel lehet, és akkor is biztosítani kell azt, hogv az egyszer rendbehozott vízfolyásokat karbantartsák, mert különben ismét visszasüllyednek ősi állapotukba és ismét nagy befektetéseket kívánnak. A múlt évben, amikor a Hernád folyó elárasztotta Abaúj vármegyének legtermékenyebb részét, bátor voltam a földmívelésügyi miniszter úrhoz interpellációt intézni. A miniszter úr a legmegnyugtatóbb választ adta és egyebek között ezt mondotta (olvassa):^ «A Csonka-Magyarországra eső, állami szabályozás alá nem tartozó folyók kártétele elleni védekezés tárgyában új törvényjavaslatot dolgoztam ki és ebben a törvényjavaslatban már a Hernád és mellékfolyóinak szabályozási költségére adandó állami segélyre és kamatmentes kölcsönre 6-6 millió pengő van előirányozva. Egyébként is utasítottam a kultúrmérnöki hivatalokat, hogy az árvíz teljes leapadása, illetőleg eltakarodása után azonnal tartsanak vizsgálatokat és tegyenek javaslatot a műszaki felvételeket illetően, hogy amikor a törvényjavaslatot megszavazzuk, akkor már legalább is ezekkel a munkálatokkal annyira előre legyünk, hogy újabb árvíz be ne következzék.» T. Ház! Azóta múlik az idő, a szegény emberek kétségbeesve várják, mikor jönnek már az igért előmunkálatok, ezek azonban a mai napig nem történtek me,g. Ősszel, amikor az állami kezelés alatt álló vizek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot benyújtották, a nyugtalanság ismét erőt vett a lakosságon, hogy az ő folyójuk nincs benne ebben a törvényjavaslatban. Akkor mi, ennek a vidéknek képviselői szóvá tettük ezt a bizottságokban és azt a megnyugtatást kaptuk, hogy igenis ez a törvényjavaslat a legrövidebb idő alatt következni fog, ezért szavaztuk meg az előbbi törvényjavaslatot, hogy arra is sor kerüljön. Méltóztassék elképzelni ennek a szegény lakosságnak lelkiállapotát, amikor azt látja, hogy esetleg más, nem ilyen életbevágó, egyáltalán nem sürgős dologra van anyagi fedezet, az ő megmentésére pedig nincs. Éppen a közelünkben most van tervbevéve egy nagyszerű, soha nem látott pompás autóút Ha erre az autóútra van pénz és azt látják, hogy az ő megmentésükre nincs, ez óriási elkeseredést szül és hitromboló hatással van. En bízom abban, hogy a kormány ennek a határozott Ígéretének betartását nem halasztja tovább. Bízom benne, hogyha megígérte, meg is teszi. Kell bíznom ebben, mert értesültem róla, hogy ez a törvényjavaslat már készen van, különben is a gazdasági miniszter úr tegnap kijelentette, hogy igenis, erre lesz fedezet. Nagy megnyugvással vesszük, ha ez tényleg megtörténik, mert ezúttal igen nagy bajoknak vesszük elejét T. Ház l Tudomásom van arról is, hogy a kormány tárgyalásokat folytat és intenzíven foglalkozik r a munkanélkülieknek munkával való ellátásával. Nézetem szerint ezeket a munkásokat ilyen alkalomból kell felhasználni,