Képviselőházi napló, 1927. XX. kötet • 1929. április 30. - 1929. május 17.

Ülésnapok - 1927-288

Az országgyűlés képviselőházának 288. ülése 1929 május 3-án, pénteken. 93 Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Csontos Imre! Csontos Imre: TL Képviselőház! A 6. ^-nál kénytelen vagyok felszólalni, mert ez azt mondja: «Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az olyan törvényhatósági joe-gal felruhá­zott és rendezett tanácsú városokban, ahol na­gyobb terjedelmű és kiváló fontosággal bíró városrendezések azt szükségessé teszik, az illető város pontosan meghatározandó területére, to­vábbá a járási székhelvek, gyógyhelyek és üdülőhelyek részére 20—25, kivételes esetekben pedig 30 évig terjedő rendkívüli ideiglenes ház­adómentességet engedélyezhessen.» Bocsánatot kérek, ismerve a helyzetet, az építkezés minden nehézségét, sajnálom, hogy csak az ilyen kitüntetett területekre kapja meg az illető építkező a házadómentességre vonat­kozó kedvezményt. Méltóztatik tudni, t. pénz­ügyminiszter úr, hog-y a háború hosszú évei alatt, me n ' a forradalmak alatt senki nem épít­kezhetett, és hogy ma már teljesen lerongoló­dott sok rendes birtokkal rendelkező gazdának és több kisebb exisztenciának a lakóháza. Sze­rintem tehát az államnak kötelessége, hogy ked­vezményeket adjon az énítkezőknek ezen a té­ren és az építkezés nehézségeit valamiképpen mee-könnyítse. Nagyon szeretném, ha a t. pénz­ügyminiszter úr elhárítaná az akadályokat az útból, bár tudom, hogy az államháztartás egyen­súlya szempontjából minden fillérre szüksége van a pénzügyi kormányzatnak, és ezen a téren határozottan támogatnunk kell a kormányzatot, de mégis felhívom a pénzügyminiszter úr figyelmét arra, intézkedjék a kormány a Jég­sürgősebben, hogy a kartellek, amelyek az épít­kezés útjában állanak, s amelyek elsősorban megnehezítik az építkezést, megrendszabályoz­tassanak. A kartelleknél van a tégla és minden, ami az építkezésnél kell. Mindenütt csak a kar­tell uralja a helyzetet és megnehezíti az építke­zést az egész ország területén minden vonalon. Ha tehát azt akarja a kormány, hogy meg tud­juk adni az államháztartás számára mindazt, mire az állam határozottan reá van utalva, ak­kor a legerősebb kézzel méltóztassék belenyúlni a kartell-kérdesbe, hogy az építkezések előbbre mehessenek, mert az építkezés ezektől nem me­het a rendes dűlőbe, és hiába adja meg a kor­mány a házadómentességet, mert magyarul mondva, ez nem hoz semmi jövedelmet, mivel nem tud éDÍtkezni senki a mai nehéz világban. Pedig az építkezéseket folytatni kell. mert ha más ntem, hát az idő szorítjaki a lakásokból az embereket. Az államnak tehát el kell hárítania az akadályokat az útból és segítenie kell az építkezőknek, mert máskülönben az építkezés bizony nagyon lassan halad. Malasits Géza t. képviselőtársam felemlített ePT borzasztó jövedelmi forrást, hogy tudni­illik mi mindent kaphatnak majd az építkezők a Társadalombiztosítói. Nagyon sajnálom, hogy a mélyen t. népjóléti miniszter úr, aki ennek az intézetnek a bölcsőjét ringatta, nincs jelen, hogy felvilágosítaná az országot arról a tévhit­ről, amelyet Malasits Géza t. képviselőtársunk erről az intézetről táplál. Éppen a tegnapi na­pon volt szerencsém megjelenni a Társadalom­biztosító Intézetnél, mert à vidéken is elterjedt az a balga hír, ho^v ott annyi nénz p^űlt össze, hogy boldog-boldogtalan kaphat óriási pénz­összegeket az építkezéshez. Ez a tévhit eljutott Karcagra is, az én vá­rosomba. Karcagon 700 iparoscsalád van, sez a 700 család tisztességes jövedelmet hoz a Társa­dalombiztosítónak. A karcagi ipartestület veze­tőségével voltam ott, ahol bizony meg kellett KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XX. győződnünk arról, hogy ez a beállítás, amely a hírlapokban is megjelent, sajnos nem áll. így tehát nincs meg ez a forrás, amely szerint köz­hírré tétetik, hogy itt ilyen tőkével rendelkez­nek, hogy tudniillik majd olcsó kamatláb mel­lett legalább az iparosság, amely a Társadalom­biztosítónak azt a tömegtőkét hozza, visszakap majd valamit. Bocsánatot kérek, megnyugta­tásul, mivel énmár utána jártam a dolognak, megmondhatom az uraknak, hogy ebből abszo­lúte semmi sincsen. Ezt csak azért mondom az uraknak vissza, hogy itt az ország színe előtt jegyezzük meg azt, hogy amíg a népjóléti mi­niszter úr ezt a rettenetesen jó hírt vissza nem veri, ne ringassuk abban a hitben Magyaror­szág társadalmát, se iparosságát, se senkit, mintha a ' Társadalombiztosítónál tömegestül volna a pénz, mert nincs, hiszen azt se bírja fedezni, amire nekik ott szükségük van. Az emberek ma a Társadalombiztosítóval szemben fizetési kötelezettségeiket nem teljesítik, hacsak a minisztérium vagy pedig a Társadalombizto­sító igazgatósága végrehajtót nem küld az il­letők nyakára, úgyhogy milliós összegek sze­repelnek a hátralevő tartozásokban. Ott van a hiba, hogy bár a fizetések meg vannak álla­pítva, hogy minden iparosnak ennyit és ennyit kell fizetnie, nem tudnak fizetni, így tehát a Társadalombiztosítónál sincs meg az a toké, amelyre az urak pályáznak. Errevonatkozólag azt kívánom csak meg­jegyezni, hogy jó volna, ha a pénzügyminiszter úr valahonnan olyan forrásból gondoskodnék az építkezések megindítása tekintetében, hogy legalább ne 10 és 12, sőt a vidéki bankoknál ne 14—16%-os kamat mellett volna az a kölcsön kapható. Ezt a kölcsönt nem a házra kell ba­zírozni, mert arra a vidéki takarékoknál nem adnak egy fillért se, azt csak ingatlanbirtokra lehet felvenni. Földbirtokra építkezés céljából, vagy akármilyen más célból lehet fölvenni köl­csönt a takarékoktól a megállapított kvóta sze­rint, de olyan kamatláb mellett, hogy azt épít­kezésre felhasználni igazán veszélyes és káros. Ma, amikor úgyszólván mint bérlő, fizetünk adót a lakásért, lehetetlen, hogy 14—16%-os ka­mat mellettés a kartellek túlságos lelkismeret­len kapzsiságával küzdve, házat építsen valaki, még olyant is, amelyre neki szüksége van, nemhogy bérházakat, jövedelmező házakat épít­hetne valaki ebből a kölcsönből. Lehet, hogy Budapest e tekintetben jobb helyzetben van. (Bródy Ernő: Nincs!) Bocsánatot kérek, én nem állítom ezt, mert nem ismerem a helyzetet, de mégis a lakóknak százezrei vannak itt, és mégis vannak jó jövedelmű lakók, akik meg tudják a bért fizetni, de a vidéken ebből egyet­len percent sincs. A házbér osztály megállapításánál tisztvise­lői részről mi már idefolyamodtunk a minisz­ter úrhoz. Az én városom, amely nagy intelli­genciával rendelkezik, olyan községgel van egy lakbérosztályba sorolva, mint pl. Tiszafüred, vagy Bucsatelep, amely utóibbi 30 évvel ez­előtt tette le fundamentumát, s e mellett a pénz­ügyi kormányzat se a városi, se az állami tisztviselőknek nem ad olyan lakbért azon a vidéken, hogy fedezhessék a béreket, tehát már ebiből a szempontból is teljesen lehetetlen, hogy egyetlenegy házat is építsenek ott azzal a szándékkal, hogy az majd jövedelmező lesz. Csak azt vagyok bátor kérni a pénzügyminisz­ter úrtól, Ihogy az építkezés terén az akadályo­kat hárítsa eí, a kartellt, amennyire lehet, szüntesse meg, hogy az építkezési anyag terén ne károsítsa meg az országot, másrészt pedig 14

Next

/
Thumbnails
Contents