Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

86 Àz országgyűlés képviselőházának 2?5. ülése 1929 április 11-én, csütörtökön. töredékét teszik, nem jutnának képviselethez. Ha tehát az én módosításomat méltóztatnak elfogadni, akkor ezzel csak precízebben van megállapítva az (Seftovszky Béla belügyminiszter : Még nagyobb lesz az aránytalanság!), hogy olyan vallásfeleke­zeteket, amelyeknek hívőszáma az átlag felét sem éri el, nem illet meg képviselet. Mélyen t. Ház ! Végül ennél a szakasznál az érdekképviseleti tagok választási, kiküldési módja irányelveinek megállapítása a belügy­miniszter úrra van bizva. Nagyon szeretném, ha a belügyminiszter úr a 7. bekezdésben a maga részére biztosított joga felől tájékoztatná a Kép­viselőházat, nevezetesen, hogy vájjon az érdek­képviselők kiküldésére szolgáló ezt a választási rendszert kongruenciában levőnek méltóztatik-e gondolni a többi, ebben a törvényjavaslatban biztosított grémiumok választási rendszerével, vagy pedig itt egy ettől eltérő elvet méltóztatik e gondolni. Mert én megbízom ugyan abban, hogy a belügyminiszter úr ezzel a jogával a törvény­javaslat szellemében fog élni, ellenben mégis helyes volna, ha e tekintetben a Házat tájékoz­tatni méltóztatnék. Csatlakozom egyrészt Buda y Dezső t. kép­viselőtársam módosító javaslatához, másrészt pedis? kérem a mélyen t. Házat, hogy az én módosító javaslatomat is méltóztassék magáévá tenni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik 1 Urbanics Kálmán jegyző : Berki Gyula ! (Petrovácz Gyula : Sem a jobboldalon, sem a bal­oldalon nincs !) Elnök : A képviselő úr nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik ? Urbanis Kálmán jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Ház ! Ez a 4. § rendelkezik a szakszerűségről, a vallásfelekezetei képviseleté­ről és az érdekképviseletekről. Azt hallottuk ritt a miniszterelnök úr iménti felszólalásából, hogy a szakszerűségi és érdekképviseletet s a lelkészi vagy vallásfelekezeti képviseletet korrektívumként kellett beállítani azért, mert a törvényhatóság­nak azt a felét, amelyet az általános választásokon a közönség választ, s amelybe beletartoznak a lelkészek, orvosok, mérnökök is, valahogyan még meg kell korrigálni. Ennek korrektívuma még az, hogy beviszik a szakszerűséget és érdekképvisele­teket. A miniszterelnök úr úgy állította fel a kérdést, hogy még az általános választásokon megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok tekintetében is korrektívumot kell keresni, ellen­súlyozást kell statuálni, hogy még az az arány is, amely egyenlő volna a virilizmussal, valahogy kiegyenlítődjék. Ha a miniszterelnök úr őszintén megmondta volna, hogy ezzel mit akar, akkor el lehetne hinni az álláspontját. Ámde a miniszter­elnök úr felállítja a tételt, hogy ez tiszta demok­rácia. Tiszta demokrácia az, hogy az általános választások alapján megválasztottakhoz még kor­rektívumként odateszik a külön érdekképvisele­teket, külön szakképviseleteket és a lelkészeket ! Micsoda demokrácia ez ? A miniszterelnök úr felfogása ebben a tekintetben igen furcsán fest. mert, ha megnézzük ennek a szakszerű képvise­letnek rendszerét, akkor ott látjuk a rendőr­kapitányt, főkapitányt, az állaini építészeti hivatal főnökét, a pénzügy igazgatót, gazdasági felügyelőt, a vármegye területén levő állami iskolai főigaz­gatót, vagy annak helyettesét, a törvényhatósági m. kir. állatorvost, stb. Ezek mind korrektívumok a választottakkal szemben, hogy azokat ellen­súlyozzák, mert ezek mind a kormánytól függő, -a kormány által kinevezett egyének, akik ott természetszerűen nem önálló álláspontot képvisel­nek, hanem képviselik tisztán hivataluknál fogva azt az álláspontot, amelyet felülről rájuk parancsolnak. A fővárosi törvényhatóságnál már megvan ez az érdekképviselet, amelyet annakidején is azzal indokoltak, hogy szükség van erre, mert így szak­emberek, hozzáértő emberek jönnek be, akiknek súlyuk, tekintélyük van, akik az ügyvédi kama­rákban, bíróságnál, különböző helyeken magas funkciókat töltenek be, s akiknek szakértelme fel­tétlenül fontos. A főváros törvényhatóságában esztendőkön keresztül egyetlenegy szakértelmet sem hallottunk megnyilatkozni ezektől az uraktól, egyetlenegy véleményt sem mondottak el, soha fel nem szólalnak, az anyag megtárgyalásában részt nem vesznek, sem a bizottságokban, sem a törvény­hatóság közgyűlésében, (Szilágyi Lajos : Ez igaz !) ellenben akkor, amikor valamilyen választásról van szó, vagy a kormánynak bizalmat kell szavazni, vagy félni kell attól, hogy a kormánynak bizal­matlanságot szavaznak, akkor ezek a jó, tisztes­séges öregurak mind ott ülnek a helyükön, le­szavaznak, azután nincs semmi veszély, szépen elmennek haza aludni. Ez az a bizonyos szakszerű képviselet, amelyet itt is törvénybe iktatnak, (Úgy van ! a szélsőbal­oldalon) amely tehát tisztára arravaló, hogy ellensúlyozza a választott kisebbséget, vagy az egyenlő arányt a virilistákkal. No de, itt vannak az érdekképviseletek. Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy a Társadalombiztosító tagjai, az orvosok, mérnökök közé ... (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek a jobboldalon, kép­viselő urak ! Farkas István :... tartozik mindenféle gon­dolkodású ember. Azt említette, hogy még szo­cialisták is vannak közöttük, tehát a szocialista­párttól végig valamennyi párthoz tartozók. A mérnökök, az orvosok, a középosztály sohasem kérték ezt a képviseletet, sohasem verekedtek azért, hogy nekik visszaállítsák a régi 1848 előtti rendi Magyarországot. A mérnökök, orvosok, vegyészek, ludósok, kutatók, írók sohasem for­dultak a törvényhozáshoz azért, hogy az nekik rendi képviseletet adjon ; ellenkezőleg : a demo­krácia híve ezeknek az intellektuális osztályok­nak a legnagyobb része, természetes tehát, hogy azon keresztül akarnak érvényesülni. Amikor Bethlen István beszél a nép szeretetérői és az intellektuális osztályon, ezen a csekélyke, picike kis érdekkörön keresztül akarja lekötni maga mellé, akkor tulajdonképpen nem akar egyebet, mint ezt az intellektuális osztályt is elválasztani a néptől, odakötni a maga pórázára, a maga nagybirtokos, feudális, egyeduralmi, diktatórikus rendszeréhez. Ez a szakszerűségi érdekképviselet kevéske dolog : bejön egy-két mérnök, orvos. Hát ez érdekképviselet % Hát azok a nagy egyetemes szempontok, amelyek a szociális és a közgazda­sági életben jelentkeznek, hogyan érvényesülhet­nek, hogyan juthatnak érvényre, ha felülről el­zárják az útjukat ? Egyenesen lehetetlenné teszik azzal a rendszerrel, amelyet statuál ez a törvény­tervezet, azt, hogy olyan törvényhatóság alakul­jon, amely reagál a küléletre és olyan többség alakuljon, amelyet a területén élő népesség akar. Ezt akarják az urak lehetetlenné tenni, azért akarják a törvényt így megalkotni. BMrcsa dolog, amikor a miniszterelnök úr arra hivatkozik, hogy ő szerette a népet ; nem Marx-szaJ együtt szerette meg a népet, hanem Marx nélkül él vele együtt. Azért lettek a széke­lyek Erdélyben románokká, mert a Bethlen Ist­vánok szerették őket (Felkiáltások jobboldalon: Micsoda hang ez ?) ; annyira szerették a 20 kraj­cáros napszámmal, hogy románokká váltak az ő uralmuk alatt Erdélyben, mert nem adtak nekik

Next

/
Thumbnails
Contents