Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

Az országgyűlés képviselőházának 275. ják meg annál nagyobb bajokat fog ez előidézni. En tehát kérem a t. Képviselőházat, hogy fogadja el a mi indítványunkat, amely törölni kívánja a szakasz ' 3. bekezdését, amely fel­osztja különböző részekre a tagok számát. Mi csak egy választási rendszert ismerünk el: az általános, titkos választójog alapján való vá­lasztást, semmi más képviseletet nem tartunk helyesnek sem az állami, sem a megyei, sem a községi képviselőtestületekben. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Gróf Hunyady Ferenc ! Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! Az egész Ház osztatlan érdeklődéssel hallgatta a miniszter­elnök úrnak igen érdekes fejtegetéseit és bár erre megbízásom nincs, azt hiszem kijelenthe­tem, hogy a keresztény gazdasági párt maga nagy érdeklődéssel követte és nagyrészben magáévá tette azokat a fejtegetéseket, amelyek egyrészt a territoriális alapon álló politikai parlament, másrészt a kifejlődésben levő érdek­képviseleti alapon álló törvényhozói szerveknek a kifejlődésére vonatkoznak. Magunkévá tesz­szük úgy az egyik, mint a másik rendszer elő­nyeiről és hibáiról vallott felfogását is. Arra óhajtom azonban felhívni a t. Ház figyel­mét, hogy a mi pártunk akkor, amikor a tör­vényhatósági bizottság összetételével, illetőleg az arányszámokkal szemben jóformán egyhan­gúan bizonyos kritikát gyakorolt, sohasem ki­fogásolta azt, hogy bizonyos korrektívumok le­gyenek benne, hogy az összes választók közül kikerülő választott tagok mellett egyéb kategó­riák korrektívumként ne legyenek benne a tör­vényhatósági bizottságban. Buday. Dezső igen t. képviselőtársam indít­ványa, amelyet saját személyében tett, amely azonban a keresztény gazdaságipártnak egy­öntetű felfogását tükrözi vissza, csak arra ten­dál, hogy az arányszám helyesbíttessék általunk helyesebbnek tartott irányban. Mi tudniillik azt gondoljuk: ha el is fogadjuk azt, hogy a folya­matosság érdekében a törvényhatósági bizott­ságban szükség van olyan elemekre, akik a korrektívum szerepét gyakorolhatják akkor, amikor esetleges új rétegek kerülnek be a tör­vényhatósági bizottságba, mégsem tartjuk he­lyesnek azt, hogy a korrektívum nagyobb le­gyen, mint az alap. (Ügy van! Ügy van! a kö­zépen. — Petrovácz Gyula: Több a cikória, mint a kávé.) A mi kérésünk tehát igen szerény kérés; az 50% még mindig nem jelenti a felét a . szavazásra jogosult bizottsági tagoknak, mégis magának a törvényjavaslatnak értelme érdekében, azoknak a fejtegetéseknek érdeké­ben, amelyeket a miniszterelnök úrtól itt hallot­tunk és amelyeket helyeseknek tekintünk, kér­jük a párt nevében is a t. Házat, hogy Buday Dezső igen t. képviselőtársam javaslatát ma­gáévá tenni és elfogadni szíveskedjék. (Helyes­lés a középen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Nincs senki fel­iratkozva. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a miniszterel­nök úrnak politikai-filozófiai magas szárnya­lású beszéde után is, részben azt talán kiegészí­tőén, de csak egészen röviden a magam észre­vételeit a 3. ^-nál elhangzott felszólalásokra megtehessem. (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban is végezni kívánok Gál Jenő igen t. képviselőtársam felszólalásával. Köztünk ülése 1929 április 11-én, csütörtökön. 79 az általános vita során egy polémia fejlődött ki, amely polémia során azt az állítást merészel­tem megkockáztatni, hogy Gál Jenő igen t. kép­viselőtársam nem eléggé mélyedt bele a tör­vényjavaslat tanulmányozásába, és így olyan állításokat kockáztatott meg, amelyek a tör­vényjavaslatban nem foglaltatnak benne. En felszólalásomban, mindjárt közbeszólás alakjá­ban is képviselőtársamnak tévedéseit rektifi­káltam, és mindazt, amit ő diffikultált nagyobb mértékben, én kis mértékre, úgy, amint a tör­vényjavaslatban is van, helyreállítottam. Képviselőtársam most a 3. §-nál benyújtott — az ő szavait idézve — egy igen egyszerű és ieren primitív módosítást. Méltóztassék nekem megengedni, hogy erre a módosításra is^ fenn­tartsam azt az állításomat, amelyet az általá­nos vita során képviselőtársamra tettem, hogy nem mélyedt bele ennek a törvényjavaslatnak tanulmányozásába, különben nem tehette volna meg azt a propozíciót, amelvet tett. Mert nem hiszem, hogy a képviselő úr azt tendálná, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényható­sági bizottságában 2400 tag legyen. Képviselő­társam propozíciójának elfogadása ezt eredmé­nyezné. Ugyanakkor azonban egy másik szélső­ségbe esik a javaslatnál, mert Baján csak 40 törvényhatósági bizottsági tag volna. (Gr. Hu­nyady Ferenc: Elég az!) Azt hiszem, hogy ilyen szélsőségek mellett talán még sem szabad ee*v törvényt megalkotni, mert ezzel igazán a legnagyobb zavarba hoznám Pest-Pilis-Solt­Kiskun vármegyét, amely 600 bizottsági tagját sem tudja elhelyezni. Hol hívná össze a 2400 bizottsági tagját? (Petrovácz Gyula: A Tatter­salban! — Gál Jenő: Tessék kettéosztani!) A kettéosztásra vonatkozó propozicióját képvi­selőtársam csak most teszi meg, amikor már nem lehet megtenni, mert az az indítványa, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok száma akképpen legyen megállapítandó, hogy a tör­vényhatóság lakosainak létszámához arányo­sítva vármegyénkint, mint külön törvényható­sági joggal felruházott városonkint minden 500 lakosra egy-egy bizottsági tag jusson, azt ered­ményezné, amit matematikailag kiszámítottam, — s a számok nem csalnak — hogy Pest-Pilis­Solt-Kiskun vármegyének 2400, Baja törvény­hatósági városnak pedig 40 törvényhatósági bizottsági tagja volna. Képviselőtársam nemlegesen int a fejével, ezzel is bizonyítékát adva annak, hogy maga is képtelenségnek tartja azt, amit indítványozott. (Gál Jenő: Nem kérem. Azt a számot nem tar­tom elfogadhatónak, amelyet a miniszter úr kihoz. Nem annyi a választók száma! — Zaj.) Igen t. képviselőtársam nem választókat mond, hanem lakosokat. Akkor pedig — méltóztassék megengedni — talán jobban tudom, amit a kép­viselőtársam maga indítványozott, mint ahogy ő mint indítványozó tudja. Mármost méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden térjek ki a 3. §-ra vonatkozólag tett észrevételekre. Tagadhatatlan, hogy a tör­vényjavaslat első részének, amely tulajdonkép­pen a kommunitások politikai összetételét és a törvényhatóságok politikai összeállítását tár­gyazza, leglényegesebb része és tengelye a 2. és 3. §. A 2. §-t a Ház már méltóztatott elfogadni, így az érdekképviseleti rendszert elvileg hono­rálni méltóztatott, de ezt az álláspontot a Ház már megelőzőleg, a felsőházi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával is elfogadta. Nézeteltérések inkább az arányok megálla­pításánál voltak észlelhetők és itt abból' a — nézetem szerint — nem egészen helyes kiindulási pontból méltóztattak kiindulni, hogy össze­12*

Next

/
Thumbnails
Contents