Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-275

74 Az országgyűlés képviselőházának i szelni, ez egészen tiszta dolog, tessék csendben maradni!) (Farkas István: Fogalma sincs róla és demagógoskodik!) Csendet kérek! A képviselő úrnak nincs ioga beszélni. (Zaj jobbfelől. — Halljuk! Halljuk!) \{JT. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! Felfogásom és meggyőződésem szerint tehát ez az érdekképviseleti elv egyáltalában nem antidemokratikus és nem állítható be úgy, hogy szembenáll azokkal, akik az általános választás révén hozatnak be a törvényhatósági bizottságba. Ez falzum, mert meggyőződésem szerint ezek éppúgy fogják képviselni az egész népet, mint ahogy képviselik azok, akik az általános választójog révén jutnak be. (Farkas István: Ügy, mint eddig!) A különbség nem ez, t. Képviselőház, a különbség az, hogy más, szelektív elvek alapján jutnak be, és meggyőződésem az, hogy ebben rejlik a korrektív um és ez a helyes út. (Farkas István: Csupa korrektívum, csak jog nincs!) Elnök: Csendet kérek! (Györki Imre: Tanulta Olaszországban!) Györki képviselőtársam, tessék csendben maradni! A képviselő urak ezeket a kérdéseket közbeszólások alakjában úgysem tudják elintézni és a házszabályok szerint kötelességük csendben maradni! (Farkas István: Házszabályok szerint nem lehet szóhoz jutni!) Lehet és lesz alkalmunk a képviselő uraknak beszélni, de most tessék csendben maradni ! Gr. Bethlen István miniszterelnök: Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen egy törvényhozó vagy mondjuk közigazgatási feladatokkal bíró testület összeállításánál milyen szelektív elveket helyes alkalmazni, egy kicsit bővebben kiterjeszkedem. (Halljuk! Halljuk!) Általános elfogadott tézisnek látszik, hogy csak egy szelektív elv van, amely helyes, amely a népképyiseletnek megfelelő, amely a demokráciát képviseli és ez az elv, hogy területileg foglaljuk össze a népességet, tekintet nélkül a foglalkozásra, tekintet nélkül a társadalmi osztályokra és az így összeségében összefoglalt nép választ magának képviselőt. Ismeretes, hogy ezzel szemben van egy más szelektív elv, amely évszázadokon keresztül érvényben volt. Rá fogok mutatni, hogy mi az előnye és mi a hátránya a két szelektív elvnek, amely foglalkozások szerint és e foglalkozási kategóriákon belül osztályok szerint külön választva a népességet, ad annak képviseletet. Ez az az elv, amelyet most, a mai viszonyok között, a mai időkben korporativ elvnek szokás nevezni. T. Képviselőház! Ma az általános felfogás ebben a Házban az, hogy csakis az első szelektív elv alapján létesült választások felelnek meg a korszellemnek, felelnek meg annak a demokratikus iránynak, amelyet az egész világon hirdetnek, és felelnek meg a haladás érdekeinek. Azt hiszem, t. Képviselőház, hogy egy törvényhozótestület akkor van jól összeállítva, hogyha abban képviseletet nyerhet minden politikai pártfelfogás, hogyha abban képviseletet nyerhet minden politikai világfelfogás, világnézlet, de hogyha abban képviselethez jut a nemzet egyeteme is, a nemzet egyeteme alatt értve azt, hogy képviselethez jusson abban minden foglalkozási ág, minden társadalmi osztály, (Helyeslés.) és pedig azért, mert — bocsánatot kérek — egy nemzet életében nem a többségi elv érvényesül végeredményben, hanem a nemzeti funkciók elve. (Györki Imre: A fasiszta alkotmány bevezetése!) Mint ahogy a természetben is a funkciók '5. ülése 1929 április 11-én, csütörtökön. és nem a többség elve érvényesülnek. Mindenki annyi értéket képvisel a nemzet életében, valamint a természet organizmusában is, amilyen ' funkciót a köz javára teljesít. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen.) És azoknak, akik a nemzet életében fontos, nélkülözhetetlen funkciókat teljesítenek... (Györki Imre: Tiszta fasiszta alkotmány! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. — Farkas István: így rontják és komprommitálják a nemzet fogalmát! — Zaj.) Elnök: Kérem Farkas képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. A képviselő úr már egész beszédeket mond, nemcsak közbeszól. Gr. Bethlen István miniszterelnök ... azoknak — legyenek akár foglalkozási ágak, akár társadalmi osztályok — ebben az esetben képviselethez kell jutniok a törvényhozásban, és ezek nem majorizálhatók a tömegek által. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Váry Albert: Nagyon helyes!) Mert különben a nemzet életében zavarok állhatnak elő, ha tekintet nélkül az ő érdekeire és azon funkciók érdekeire, amelyeket teljesítenek, hozzák meg a törvényeket, amelyek azután az egész nemzet életére nézve károsak. (Hegymegi Kiss Pál: Ez helyes!) Ezért szükséges arra az álláspontra helyezkedni, hogy nemcsak a pártpolitikai nézetek, — mert a pártpolitikai nézetek nem mindig tükrözik vissza a nemzet egyetemes érdekeit — (Ügy van jobbfelöl.) hanem egyúttal a nemzet oszszes társadalmi osztályai és foglalkozási ágai is megfelelő képviselethez juthassanak egy törvényhozó testületben és mindazokban a testületekben, egyesületekben és törvény által létesített egyesülésekben, amelyek a nemzet élete szempontjából fontossággal bírnak. T. Képviselőház! Ha ebből a szempontból vizsgálom azt a két^ szelektív principiumot, amelyre rámutatni bátor voltam,úgy nieg kell vallanom, hogy igenis, az általános választói jognak szelektív princípiuma, amely területileg összefoglalva az egész népességet ad ennek a népességének képviseletet, tekintet nélkül a foglalkozásra és osztályokra, sőt előnnyel bír, de nagyon sok hátránnyal is. Sok előnnyel bír azért, mert az egész népnek ad egyformán képviseletet, azonban ugyanakkor nem gondoskodik arról, hogy minden funkciót teljesítő osztály vaery foglalkozási ág is biztosan képviselethez juthasson.^ Előfordulhat az is, —- mint ahogy ez éppen nehéz időkben szokott előfordulni, amikor pedig leginkább fontos az, hogy a társadalom a maga egészében itt legyen a törvényhozás termében, mert különben könnyen a tömeg uralma felé vezethet a nemzet útja — mondom, előfordulhat, hogy ezen szelektív princípium kizárólagos alkalmazása esetén a törvényhozás terme nem tükrözi vissza a valódi nemzeti akaratot és még kevésbé a valódi nemzeti érdekeket. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven. — Esztergályos János: így van most! — Dabasi Halász Móric: Mindig így is lesz!) T. Ház! Naf?y előnye ennek a szelektív princípiumnak, hogy alkalmat ad és módot nyújt arra, hogy világnézleti alapon álló pártok alakuljanak ki, amire a haladás érdekében szükség van, mert a haladást új ideák szolgálják, amely ideák csak világnézleti pártok keretén belül születhetnek meg. és ezek ebből a szempontból a haladásnak feltétlenül tényezői és előmozdítói. Nagy hátránya pedig az, hogy az egész közéletet pártpolitikai alapra fekteti s elveszi tőle gyakran azt a szükséges objektivitást, amellyel az egyes kérdéseket kezelni kell, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.).