Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-283
Az országgyűlés képviselőházának 283. a gyakorlat, — egy szolgabírót hozok fel például — hogy egy időközben megüresedett főszolgabírói állásra behelyettesítette az erre illetékes hatóság, később, amikor r erre az állásra megválasztatott annak ellenére, hogy előzőleg szolgabírói javadalmazás mellett, tehát minden főszolgabírói javadalmazás nélkül volt kénytelen esetleg hosszabb ideig helyettesíteni, ez előnyéül nem tudatott be és javadalmazás tekintetében semmi különbség nem tétetett közte és a között a szolgabíró között, aki helyettesítési szolgálat nélkül választatott meg a magasabb fizetési osztályba, a magasabb állásra. Ennek a lehetőségnek kiküszöbölését célozza ez a módosításom, és pedig akkép, hogy utólag,, amikor az illető behelyettesített tisztviselő magasabb állásra fog megyálasztatni, a^ helyettesként eltöltött ideje olybá tekintessék és vétessek számításba, mintha azt már a magasabb állásban töltötte volna el. (Helyeslés jobbfelöl.) Módosító indítványom szövegét a következőkben vagyok bátor előterjeszteni (olvassa): «Azt a szolgálati időt, amelyet a tisztviselő valamely magasabb állásban annak végleges, vagy fegyelmi felfüggesztés okából bekövetkezett ideiglenes megüresedése alatt helyettesként töltött el, az illető magasabb állásra történt végleges alkalmazása esetében, ebben a magasabb állásban eltöltöttnek kell számítani.» Tisztelettel kérem e három indítványomnak elfogadását. A negyedik egy korrekciót jelent, igen t. Képviselőház. Az általános vitában elmondott beszédemben már rámutattam arra, hogy megtörténhetik azon rendelkezés alapján, amely a nyugdíjba beszámítható személyi pótlékra vonatkozik, hogy egy tisztviselő, aki rendesen lépett elő, teljesen elüttetik a személyi pótléktól, a fizetési pótléktól, míg az, aki bennrekedt, hamarább magasabb javadalom élvezetébe lép. Ezt korrigálni szeretném olyképpen, hogy bizonyos össz-szolgálati időhöz kívánnám kötni a nyugdíjba beszámítható személyi pótlék élvezetét és határozati javaslatot készítettem ebben a tekintetben, — természetes dolog, hogy a tisztviselői előnyöket óhajtottam elsősorban is tekintetbevenni, — amelyben 20, illetve 25 évi összolgálathoz kívántam kötni a fizetési pótlék megnyíltát, azoktól az előfeltételektől függetlenül, amelyeket ez a szakasz előír. Most a házszabályokhoz vagyok kénytelen egy kérdést felvetni, amennyiben a házszabályok akként rendelkeznek, hogy csak azokat az indítványokat lehet előterjeszteni, amelyeket az általános vita megkezdése előtt adtak be. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a szakasz keretében maradni. A házszabályok értelmében meghosszabított ülés • alatt házszabályok címén csak^ a napirend letárgyalása után, a következő ülés napirendjének megállapítása után adhatnék szót. F. Szabó Géza: Meg tudom fordítani a tételt és be tudom illeszteni e szakasz tárgyalásának keretébe és a t. belügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlom, hogyha pénzügyi szempontból az általam proponált 20, illetve 25 évi össz-szolgálat nem volna elfogadható, — mit kívánok. Igen kérem a t. előadó urat is, méltóztassék egy pillanatra ezt meghallgatni, mert hozzá intézem szavaimat. (Felkiáltások a jobboldalon: Azért ment oda, hogy jobban hallhassa!) Amennyiben tehát pénzügyi szempontból a 20, illetve 25 évi szolgálat nem volna elfogadható, nem volna akceptálható, hogy főleg kidomboríthassam azt, mennyire a méltányosságot, az igazságos elosztást, az igazságos, egyenlő elbánást kívánom szolgálni e kérdésben, szíves készséggel hozzájárulok ahhoz, hogy 30, illetve ülése 1929 április 25-én. csütörtökön. 393 33 évi össz-szolgálathoz köttessék annak a személyi pótléknak élvezete, amely itt 20, illetve 25 évi össz-szolgálathoz köttetik. Amennyiben tehát most nem tehetek mást a házszabályok értelmében, mint az eredetileg benyújtott indítvány fenntartását, igenis kifejezetten kívánom ennek az indítványnak fenntartását, kérem azonban a t. előadó urat, hogy amennyiben ez el nem fogadtatnék, legyen kegyes azt az álláspontot képviselni, hogy nem 20, illetve 25 évi össz-szolgálat, hanem 30, illetve 33 évi össz-szolgálat után nyittassék meg oly feltételek mellett a személyi pótlék élvezete, ahogy azt én indítványomban lefektettem. (Szilágyi Lajos: Kétélű fegyver a házszabálymódosítás!) Indítványomnak szövege a következő (olvassa): A 69. § 12. bekezdése végére beiktandó volna: «Ezen előfeltételekre tekintet nélkül is a fennt megállapított személyi pótlék egyszeresében részesíthető a törvényhatósági bizottság által az az érdemes vármegyei tisztviselő, akinek össz-szolgálata 20 évet, és a személyi pótlék kétszeresében, ha össz-szolgálata 25 évet tesz ki.» Mély tisztelettel kérem ennek a javaslatomnak elfogadását is, illetőleg az előadó úr részéről ilyen értelemben történő pótlás megszívlelését és elfogadását. Még egy megjegyzést kívánok tenni ahhoz a módosító indítványhoz, amelyet Szilágyi Lajos t. képviselőtársam és barátom fog előterjeszteni, s amelyhez a magam részéről nagy örömmel járulok hozzá. Kénytelen vagyok mármost ebben a kérdésben itt nyilatkozni, mivel másodszor ehhez a szakaszhoz felszólalási jogom nincs. Itt t. képviselőtársamnak ez az indítványa^ arra vonatkozik, hogy a másodfőjegyzők és az árvaszéki ülnökök a VIII. fizetési osztályban ne kilenc esztendőt legyenek kénytelenek eltölteni, hanem a várakozási idő hat évre szállíttassék le. Ezt helyesnek és indokoltnak tartom, mert hiszen méltóztatnak rá emlékezni, az általános vita során kifejtettem azt, hogy a vármegyei tisztviselők fizetésrendezése két szempontból kíván feltétlenül kielégítést: az egyik az ő különleges társadalmi hivatásuk, a másik pedig az előlépés nehézsége. Meg vagyok róla győződve, hogy a t. Ház ezt a méltányos szempontot honorálni fogja, és úgy tudom, hogy az árvaszéki ülnökökre vonatkozólag az álláspont már ki is domborodott, azonban figyelmeztetem a t. Házat arra, hogy a másodfőj egyzoket a várakozási időnek indítványozott leszállításából ne méltóztassanak kihagyni, mert ebben nagy veszedelmet látok. (Szilágyi Lajos: Ügy van!) Aki ismeri az alispán hivatalát, az igazat fog nekem adni. A másodfőjegyzőket illetőleg az az ellenvetés hangzott el, hogy a másodfőjegyzők előtt nyitva van az előmenetel útja % míg az árvaszéki ülnöki állás végleges állásnak tekinthető és tekintendő. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez feltétlenül igaz, — amint ezt már ismételten hangoztattam — de kérdem, mennyivel van a másodfőjegyző előnyösebb helyzetben 1 ? Az igaz, hogy az árvaszéki ülnök előtt csak egyetlenegy lehetőség van : az árvaszéki elnöki állás, míg a másodfőjegyző előtt kettő van: a főjegyzői és az alispáni állás. (Jánossy Gábor: Ez nagy különbség!) Mélyen tisztelt kedves barátom, méltóztassék figyelmére méltatni, hogy én ezt nem állítom szembe, hanem miután szívem kívánságának egyik része teljesítve van, szeretném, ha a másik részét is teljesítené az igen t. Ház. Mert mi fog történni, ha ilyen mostoha elbánásban részesítjük a másodfőjegyzőket? 55"