Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

Az országgyűlés hépviselöházának k delmi és iparkamarák kebelében egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osztálynak a felállítását; ilyen harmadik osztály felállítása ellen nyilatkozott 3 ipartestület, a külön kézműves ipari osztály felállításának kérdésében nem nyilatkozott 14 ipartestület. Az országos szerv felállítása ellen szavazott 112 vidéki ipartestületből 74 foglalt egyhangúan állást, 38 foglalt szótöbbséggel állást. Az országos szerv felállítása ellen szavazott 24 budapesti ipartestületből 13 foglalt egyhangúan állást, 11 foglalt szótöbbséggel állást. Ha ezek után azt nézzük, minő érdeklődést tanúsítottak az ipartestületekben tömörült kézműves iparosaink a kérdés iránt, a következőket látjuk. A szavazásban résztvett 350 ipartestületnek összesen 139.952 tagja van. Ezekből a közgyűléseken, amelyeken a szavazás történt, megjelent 39.039 ipartestületi tag (az ipartestületi tagok 27'9%-a) nem jelent meg 100.913 ipartestületi tag (az ipartestületi tagok 72-1%). A közgyűlésen megjelent 39.039 ipartestületi tagból az országos szerv felállítása mellett szavazott 25.640 ipartestületi tag, a szavazásra jogosított ipartestületi tagok 18-3%-a; az országos szerv felállítása ellen szavazott 12.138 ipartestületi '„tag (az ipartestületi tagok 72-1%-a), a közgyűlésen megjelent, de nem szavazott 1261 ipartestületi tag, a szavazásra jogosítottak 0-9%-a. Ezeket az adatokat mérlegelve, mindenek előtt meg kell állapítani, hogy azoknak az ipartestületeknek a száma, amelyek nem vettek részt a szavazásban, elenyészően kevés (54%). Meg kell állapítani azt is, hogy a szavazásban résztvett ipartestületek igen tekintélyes többsége foglalt állást az országos szerv felállítása és az Országos Kézműves Kamara elnevezés mellett. Ezen az eredményen nem változtat ugyan, de mindenesetre figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a budapesti ipartestületek többségének az álláspontja eltér a vidéki ipartestületek többségének álláspontjától, amenynyiben a budapesti ipartestületek 60%-a az országos szerv felállítása ellen szavazott s csak 40%-a szavazott az országos szerv felállítása mellett. Az ipartestületek erős többségének állásfoglalását jelentékeny mértékben gyöngíti az a szembetűnő tény, hogy a szavazásban az ipartestületi tagoknak csak 27%-a vett részt, 73%-a nem vett részt. Kérem a t. Házat, hogy az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1929 április 24-én. Herrmann Miksa s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat a miniszteri válaszra vonatkozó viszonvalasz joga megilleti! Frühwirth Mátyás: Mélyen t. Képviselőház! Az adatok, amelyeknek egyik-másik részletét ismertük, rendkívül érdekesek; azok most már egészen cáfolatlanul itt állanak a maguk valóságában és belőlük rendkívül érdekes tanulságok vonhatók le. Az első az, ami szembetűnik, hogy a miniszter úr azt mondja, hogy érdekes, hogy az iparosságnak csak egy része vett részt a szavazásban. Ennek egyszerű oka az, hogy a miniszter úr nem kötötte számhoz, hanem egyszerűen közgyűlésekre bízta, tehát az ipartestületek alkotmányos szerveire bízta a válasz megadását. Különben itt a Házban is hozunk sokszor határozatokat és bizony a képviselőknek 82. ülése 1929 április 24-én, szerdán. 377 ' még a 10%-a sincs jelen. Sőt ülnek itt a képviselő urak között olyanok, akik a választóközönségnek csak 22%-ával ülnek itt a parlamentben, mert a többi választó nem ment el szavazni. Különösen ott, anol egyhangú volt a választás, teljesen mindegy, hogy mennyien jelennek meg. Méltóztatnak látni a jelentésből, hogy a választóknak csak egy része hozta meg a határozatot; látták, tudták, hogy harc nincs, feleslegesnek tartották tehát, hogy szavazni elmenjenek. Az ipartestületi közgyűlések javarészt egyhangúan hozták meg határozatukat. Ebből tehát semmi konzekvenciát nem lehet levonni, és azt hiszem, a miniszter úr sem von le konzekvenciát. Az egész vidéken mindenütt óriási többségben a Kézműves Kamara mellett döntöttek, csak Budapesten döntöttek az ipartestületek a Kézműves Kamara ellen. Aki a pesti iparoséletet ismeri, nagyon jól tudja, hogy kik szavaztak Pesten a Kézműves Kamara ellen, vagyis a kereskedelmi jellegű iparosok, az ékszerészek, a kávésok, a fogtechnikusok, azonban az asztalosok, a cipészek, akik a krémjét alkotják az iparosságnak, óriási többségben mellette szavaztak. így pl. az asztalos ipartestületnek 2200 tagja van, a cipészipartestületnek 1500 tagja, míg a kávésoknak csak 150, a fogtechnikusoknak pedig 170. Ha a miniszter úr jelentése kimutatta volna, hogy számszerűleg mennyi szavazat esett a Kézműves Kamara mellett és mennyi ellene, egész máskép alakulna a helyzet,, Csak azért hivatkozom erre, mert a jelentés úgy állíttatott össze, hogy valamikép kimutathassa, hogy a Kézműves Kamara nem mindenütt kell, hogy Budapesten az ipartestületek többsége ellene volt. íme, így néz ki ez a többség. • A jelentésből az látszik, hogy a 350 ipartestületből 214 szavazott a Kézműves Kamara mellett alkotmányos úton, a maga rendes, alkotmányos módján. Ez óriási többsége a magyar iparosságnak és ezt el kell fogadnunk a magyar iparosság képviseletének. Ehhez csak azt tehetjük hozzá, hogy január 2-ától február végéig folyt le a szavazás, amikor Magyarországon 70 év óta nem tapasztalt hidegek voltak, tehát 26 fokos hidegben vonultak fel, hogy leadják szavazatukat a Kézműves Kamarára. Különösen a vidéki ipartestületekre utalok, amelyek nem egy faluból, egy városból állnak, hanem 10—20 községből, egy egész járási körzetből. És én valóban csodásan szép példáira hivatkozhatom a kötelességteljesítésnek, amikor láttam, hogy több száz iparos gyűlt össze ezeken a gyűléseken. Rendkívül érdekes, hogy a szavazatok miképpen oszlottak meg a Kézműves Kamara mellett és ellene. Például a pesti hentesipartestületnek, amely a Kamara ellen szavazott, összesen 500 tagja van és ezek közül a közgyűlésen megjelent 17 tag, akik azután ellene szavaztak. Egerben, amelynek ipartestülete szintén egynek számít, 670 az összes tagok száma és ebből 600 jelent meg a szavazáson, Hatvanban, ahol 930 a tagok száma, megjelent 750, csak az öregek, a rokkantak és a betegek nem mentek el. Méltóztatnak tehát látni, milyen gyönyörű példái ezek a kötelességteljesítésnek. Azt látom általában, hogy a tipikus iparosság, amely érzi osztálya súlyos helyzetét, követeli és kívánja a maga részére a Kézműves Kamarát. Miután én azt kértem a miniszter úrtól, hogy közölje velem az adatokat, és ezeket meg-.