Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

Az országgyűlés hépviselöházának k delmi és iparkamarák kebelében egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osztálynak a fel­állítását; ilyen harmadik osztály felállítása ellen nyilatkozott 3 ipartestület, a külön kéz­műves ipari osztály felállításának kérdésében nem nyilatkozott 14 ipartestület. Az országos szerv felállítása ellen szavazott 112 vidéki ipar­testületből 74 foglalt egyhangúan állást, 38 fog­lalt szótöbbséggel állást. Az országos szerv fel­állítása ellen szavazott 24 budapesti ipartestü­letből 13 foglalt egyhangúan állást, 11 foglalt szótöbbséggel állást. Ha ezek után azt nézzük, minő érdeklődést tanúsítottak az ipartestületekben tömörült kéz­műves iparosaink a kérdés iránt, a következő­ket látjuk. A szavazásban résztvett 350 ipartes­tületnek összesen 139.952 tagja van. Ezekből a közgyűléseken, amelyeken a szavazás történt, megjelent 39.039 ipartestületi tag (az ipartestü­leti tagok 27'9%-a) nem jelent meg 100.913 ipar­testületi tag (az ipartestületi tagok 72-1%). A közgyűlésen megjelent 39.039 ipartestületi tagból az országos szerv felállítása mellett sza­vazott 25.640 ipartestületi tag, a szavazásra jo­gosított ipartestületi tagok 18-3%-a; az orszá­gos szerv felállítása ellen szavazott 12.138 ipar­testületi '„tag (az ipartestületi tagok 72-1%-a), a közgyűlésen megjelent, de nem szavazott 1261 ipartestületi tag, a szavazásra jogosítottak 0-9%-a. Ezeket az adatokat mérlegelve, mindenek előtt meg kell állapítani, hogy azoknak az ipar­testületeknek a száma, amelyek nem vettek részt a szavazásban, elenyészően kevés (5­4%). Meg kell állapítani azt is, hogy a szavazásban résztvett ipartestületek igen tekintélyes több­sége foglalt állást az országos szerv felállítása és az Országos Kézműves Kamara elnevezés mellett. Ezen az eredményen nem változtat ugyan, de mindenesetre figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a budapesti ipartestületek többségének az álláspontja eltér a vidéki ipar­testületek többségének álláspontjától, ameny­nyiben a budapesti ipartestületek 60%-a az or­szágos szerv felállítása ellen szavazott s csak 40%-a szavazott az országos szerv felállítása mellett. Az ipartestületek erős többségének állás­foglalását jelentékeny mértékben gyöngíti az a szembetűnő tény, hogy a szavazásban az ipar­testületi tagoknak csak 27%-a vett részt, 73%-a nem vett részt. Kérem a t. Házat, hogy az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni méltóztas­sék. Budapest, 1929 április 24-én. Herrmann Miksa s. k., m. kir. kereskedelemügyi minisz­ter.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat a miniszteri válaszra vonatkozó viszonvalasz joga megilleti! Frühwirth Mátyás: Mélyen t. Képviselőház! Az adatok, amelyeknek egyik-másik részletét ismertük, rendkívül érdekesek; azok most már egészen cáfolatlanul itt állanak a maguk való­ságában és belőlük rendkívül érdekes tanul­ságok vonhatók le. Az első az, ami szembetűnik, hogy a mi­niszter úr azt mondja, hogy érdekes, hogy az iparosságnak csak egy része vett részt a szava­zásban. Ennek egyszerű oka az, hogy a minisz­ter úr nem kötötte számhoz, hanem egyszerűen közgyűlésekre bízta, tehát az ipartestületek alkotmányos szerveire bízta a válasz meg­adását. Különben itt a Házban is hozunk sok­szor határozatokat és bizony a képviselőknek 82. ülése 1929 április 24-én, szerdán. 377 ' még a 10%-a sincs jelen. Sőt ülnek itt a kép­viselő urak között olyanok, akik a választó­közönségnek csak 22%-ával ülnek itt a parla­mentben, mert a többi választó nem ment el szavazni. Különösen ott, anol egyhangú volt a választás, teljesen mindegy, hogy mennyien jelennek meg. Méltóztatnak látni a jelentésből, hogy a választóknak csak egy része hozta meg a hatá­rozatot; látták, tudták, hogy harc nincs, feles­legesnek tartották tehát, hogy szavazni elmen­jenek. Az ipartestületi közgyűlések javarészt egy­hangúan hozták meg határozatukat. Ebből tehát semmi konzekvenciát nem lehet levonni, és azt hiszem, a miniszter úr sem von le kon­zekvenciát. Az egész vidéken mindenütt óriási többségben a Kézműves Kamara mellett dön­töttek, csak Budapesten döntöttek az ipartestü­letek a Kézműves Kamara ellen. Aki a pesti iparoséletet ismeri, nagyon jól tudja, hogy kik szavaztak Pesten a Kézműves Kamara ellen, vagyis a kereskedelmi jellegű iparosok, az ékszerészek, a kávésok, a fogtech­nikusok, azonban az asztalosok, a cipészek, akik a krémjét alkotják az iparosságnak, óriási többségben mellette szavaztak. így pl. az asztalos ipartestületnek 2200 tagja van, a cipészipartestületnek 1500 tagja, míg a kávé­soknak csak 150, a fogtechnikusoknak pedig 170. Ha a miniszter úr jelentése kimutatta volna, hogy számszerűleg mennyi szavazat esett a Kézműves Kamara mellett és mennyi ellene, egész máskép alakulna a helyzet,, Csak azért hivatkozom erre, mert a jelentés úgy állíttatott össze, hogy valamikép kimutathassa, hogy a Kézműves Kamara nem mindenütt kell, hogy Budapesten az ipartestületek többsége ellene volt. íme, így néz ki ez a többség. • A jelentésből az látszik, hogy a 350 ipar­testületből 214 szavazott a Kézműves Kamara mellett alkotmányos úton, a maga rendes, alkotmányos módján. Ez óriási többsége a magyar iparosságnak és ezt el kell fogadnunk a magyar iparosság képviseletének. Ehhez csak azt tehetjük hozzá, hogy január 2-ától február végéig folyt le a szavazás, amikor Magyarországon 70 év óta nem tapasz­talt hidegek voltak, tehát 26 fokos hidegben vonultak fel, hogy leadják szavazatukat a Kéz­műves Kamarára. Különösen a vidéki ipartes­tületekre utalok, amelyek nem egy faluból, egy városból állnak, hanem 10—20 községből, egy egész járási körzetből. És én valóban cso­dásan szép példáira hivatkozhatom a köteles­ségteljesítésnek, amikor láttam, hogy több száz iparos gyűlt össze ezeken a gyűléseken. Rendkívül érdekes, hogy a szavazatok miképpen oszlottak meg a Kézműves Kamara mellett és ellene. Például a pesti hentesipar­testületnek, amely a Kamara ellen szavazott, összesen 500 tagja van és ezek közül a közgyű­lésen megjelent 17 tag, akik azután ellene szavaztak. Egerben, amelynek ipartestülete szintén egynek számít, 670 az összes tagok száma és ebből 600 jelent meg a szavazáson, Hatvanban, ahol 930 a tagok száma, megjelent 750, csak az öregek, a rokkantak és a betegek nem mentek el. Méltóztatnak tehát látni, milyen gyönyörű példái ezek a kötelességteljesítésnek. Azt látom általában, hogy a tipikus iparosság, amely érzi osztálya súlyos helyzetét, követeli és kívánja a maga részére a Kézműves Kamarát. Miután én azt kértem a miniszter úrtól, hogy közölje velem az adatokat, és ezeket meg-.

Next

/
Thumbnails
Contents