Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-282
344 Az országgyűlés képviselőházának lyoztatni. Erre nézve a magam részéről is szeretném a miniszter úrtól hallani, hogy mégis milyen időpontban, mennyi időn belül tartja szükségesnek a belügyminiszter úr ennek a kérdésnek 'Szabályozását. Éppen ezért csatlakozom Farkas István és társai indítványához, amely a két első bekezdés törlését ajánlja. Elnök: A képviselő úr felszólalására is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nem lehet csatlakozni olyan indítványhoz, amely elő nem terjesztetett. Miután Farkas István és társai nincsnek jelen, az indítványt elő nem terjeszthették, így az ahhoz való csatlakozást szavazás alá nem bocsáthatóm. (Rothenstein Mór: Engedelmet kérek, az én aláírásom csak tévedésből maradt ki!) Kíván valaki szólani 1 ? Ha senlki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Seitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Hegymegi Kiss Pál igen t. képviselőtársaim a szakasz első bekezdésének törlését indokolta meg politikai indokolással, bár elismerte maga is, érezvén álláspontjának nem teljes szilárdságát, hogy ezt mási argumentumokkal m mög lehet szépen Indokolni. Én csak egy argumentumot akarok ebbeni a tekintetben felhozni, azt, hogy a régi vármegyének, amely 1886-os konstrukciójában megszűnt, amely a háború után hosszú időn keresztül ex-lexben is volt és ezt az ex-lexet törvényesíteni kellett, mondom a régi vármegyének búcsúszóul talán mégis meg lehet adni azt, hogy egy-két taggal maga is átmehessen az új vármegyéibe?. Ezek a tagok a légér denies ebb ek 'közül válasiztandók, akiket erre a legérdemesebbnek tart. Ezzel az összefüggés meglesz a régi vármegyével, meglesz a jogfolytonosság és az érzelmi kapcsolat, a tradicionális kapcsolat is a fégà és az új vármegye között. Ezt a gondolatot honorálni kell, hiszem csak münimális tagszámról van szó, maximálisan nyolcról minden vármegyében, ha az összeseket betöltik, ami politikai szeminontból számba sem jöhet. Én tehát kérem, méltóztassék Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársamnak idevonatkozó indítványát elvetni. A másik kérdés pedig az volt, amely egyenesen hozzám intéztetett Rothenstein Mór igen t. képviselőtársam részéről, hogy mikor szándékozom én a választásokat megejteni? A szakasz harmadik bekezdésénél van errevonatkozólag egy általános rendelkezés, amely azt mondja, hogy a névjegyzékek végérvényes megállapítása és az újjáalakításhoz szükséges szabályrendeletek megalkotása és jóváhagyása után a törvényhatósági bizottságokat és a megyei városok képviselőtestületeit haladéktalanul újjá kell alakítani. A magam részéről nem kívánok itt korlátozást beállítani. Mihelyt ennek lehetősége megvan, én a magam rendelkezéseit azonnal ki fogom adni. (Propper Sándor: Ha addig meg nem bukik.) Reményem van arra, hogy ebben az esztendőben még az összes törvényhatóságok megalakulhatnak és szükséges választásaikat is meg tudják ejteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez a törekvésem, és errevonatkozólag lesz utólag még egy módosító indítványom. Ügy tudom, hogy augusztus 31-éig vannak meghosszabbítva a törvényhatósági bizottságok, fogom kérni ezeknek a meghoszszabbítását addig, ameddig a törvényhatóságok újjá nem alakulnak. Azt hiszem, ez a felvilágosításom teljes mértékben megnyugtatásul szolgálhat. De megnyugtatásul szolgálhat az is, hogy itt nem egy privilegizált rendelkezés adatik a belügyminisz282. ülése 1929 április 2á-én, szerdán. ter részére, mert megadatott már ez a rendelkezés az 1926 : XXII. te. 50. §-ában az általános országgyűlési választásokra vonatkozólag. Ha az itt lefektetett törvényes rendelkezéseket kellene betartanom az összes határidőkre, akkor teljesen lehetetlen volna az, hogy ebben az esztendőben a választásokat meg tudjuk ejteni. De mivel sürgős és fontos, ezek minél előbbi megtartása, erre vonatkozólag a belügyminiszternek felhatalmazása van, hogy a törvénytől eltérőleg, amely az általános rendelkezéseket magában foglalja, ezeket a terminusokat megállapíthatja úgy, hogy még ebben az esztendőben a választás megejthető legyen. Kérném, méltóztassanak eredeti szövegezésében az egész szakaszt elfogadni, kivéve az előadó úr módosítását, amelyhez a magam részéről is hozzájárulok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 43. § első bekezdésével szemben törlési indítványok állanak, Hegymegi ,Kiss Pál és Bródy Ernő képviselő urak indítványai. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben a törlési indítványokkal, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. A második és harmadik bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A 3. bekezdéshez az előadó úr indítványozott pótlást, amely szerint a 38. § is idéztessék zárójelben. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a pótlást elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a pótlást elfogadta, ennélfogva a 3, bekezdést ezzel kiegészítve jelentem ki elfogadottnak. Következik a 44. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a Ú4> §-t). Elnök: Szólásra jelentkezett? Gubicza Ferenc jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Ház! A városi tanácsok megszűnése közvetlen következése a kisgyűlés szisztematizálásának. A kisgyűlés a városi tanács hatáskörébe lép olyan tekintetben, hogy tulajdonképpen egy közbülső szerv lesz a közgyűlés és a polgármester között. Tekintettel azonban arra, hogy nem abszorbeálja a városi tanács hatáskörét és intézkedési jogkörét, ebben a szakaszban vannak lefektetve azok az elgondolások, amelyek alapján az ügyek további intézése eszközlendő. Igen érdekes a javaslatnak az a rendelkezése, amelynek értelmében a tanács határozatait a jövőben maga a polgármester hozza meg. Ezzel azonban a polgármesteri hatáskör és ügykör oly mértékben duzzadna meg, hogy a polgármester egy személyben ennek meg nem felelhetne, és így a dolog természetében rejlik a 44. § egyes bekezdéseiben foglalt az az intézkedés, hogy polgármester a maga hatáskörét, illetőleg tevékenységi körét az utána következő helyettes polgármesterre, főjegyzőre és tanácsnokra bízhatja, természetesen a felelősség megtartásával. Helyeslem azonban a törvényjavaslatnak azt az intencióját is, hogy ebben a felelősségben osztozik vele a főjegyző, a tanácsnok, szóval azok a szervek, amelyek az egyes ügyek intézésére ingerenciát nyernek e szakasz értelmében. Megítélésem szerint a szakasz hiányos abban a tekintetben, hogy egyszerűen tanácsnokokról beszél és nem intézkedik abban az irányban, hogy a szakképviseletben referensként eljáró és ezekben az ügyekben rendszerint a határozati javaslatot is megfogalmazó szervek
